Budapest a házigazdája a 16+1 nevű csúcstalálkozónak, amely Kína és a 16 közép-kelet-európai ország közös, elsősorban gazdasági beruházásokat érintő fóruma. Robert Fico szlovák kormányfő szintén részt vesz a találkozón, ahol tárgyalni fog a kínai delegációval.
A 16+1 együttműködés 2011-ben indult útjára, amikor Wen Jiabao a Kínai Népköztársaság korábbi elnöke hatalmas nyitást eszközölt Közép-Kelet-Európa felé. A létrejött formációt Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, Lettország, Litvánia és Észtország alkotja, és persze Kína (a +1).
Az együttműködés elsősorban a kínai tőke beáramlását segíti elő, és fontos jellemzője, hogy az országokkal nem tömbként tárgyalnak, hanem kétoldalúan egyeztetnek. Nem kevés pénzről van szó: Kína a közeljövőben 15 milliárd eurós infrastrukturális és ahhoz kapcsolódó fejlesztéseket indítana a térségben.
Kínai milliárdok
Kína számára kulcskérdés, hogy minél olcsóbban és minél több termékét tudja bejuttatni Európába. Ezt a célt szolgálja a nemrég újraindított Kína-Szlovákia közvetlen kereskedelmi vonatjárat, de a Belgrád-Budapest vasútvonal is, amelyen keresztül a Görögországban kikötött hajók által hozott kínai árut terítik a kontinensen.
Az említett 15 milliárd egy egész térségnek nem tűnik soknak, ha figyelembe vesszük, hogy Szlovákia az EU alapokból nagyjából ennyit használhat fel fejlesztésekre 2020-ig – Lengyelország pedig ennek a 5-szörösét.
A befektetések azonban mindenképp jól jönnek Közép-Kelet-Európának, amely gazdaságilag még mindig félperiférikus sorsra kárhoztatott. Azonban az Európai Unió ezt másképp látja, legalábbis a Financial Times értesülései szerint.
Brüsszelnek van miért aggódnia
Brüsszel attól tart, hogy Kína politikai célokra akarja felhasználni a 16+1 együttműködést, beruházásokért cserébe kérne „politikai szívességeket”, hogy megbontsa az EU közös Kína-politikáját – ami elsősorban a dömpingáruk beáramlásának megakadályozásáról szól.
Az Európai Bizottság aggódik, hogy a távol-keleti gazdasági hatalomnak sikerülhet megbontani Európa amúgy sem éppen példaértékű egységét. Épp Magyarország és Görögország nyomására finomította például az EU Kína dél-kínai-tengeri terjeszkedésének miatti állásfoglalását.
Ám nem csak erről van szó. Egy több lábon álló Közép-Kelet-Európa kevésbé kiszolgáltatott a nyugati befektetőknek és a brüsszeli eurokratáknak, a következő lépésben pedig már akár az EU jövőjét önállóan felvázoló országcsoport szegülhet szembe a Bizottság terveivel. (Érdekes, hogy a több lábon állás elve mennyire fontos Brüsszelnek az orosz gáz esetében, míg teljesen más az álláspont a kínai tőke kapcsán)
Ez egyben azt is jelenti, hogy az említett 16 ország talált egy közös érdeket, egy közös célt, amit most közösen próbálnak elérni, és ez elkerülhetetlenül még szorosabbá fűzi eddigi együttműködésüket.
Kína Közép-Kelet-Európát hídképző tömbnek tekinti közte és a nyugati piac között. Nem véletlenül: a német gazdaság legnagyobb importpartnere Kína. Az Új Selyemút projekt segítségével pedig ma már a legtöbb európai fővárosba két-három héten belül eljuthatnak a dél-kínai tengerpartról küldött konténerek.
De Peking sem mentes a vádaskodástól. Nemrég azzal gyanúsította meg Brüsszelt, hogy le akarja másolni azt az amerikai gyakorlatot, hogy állami úton akadályozzák a stratégiai szempontból kockázatosnak tartott beruházásokat.
Körkép.sk, FT.com, Geopolitika.hu
Nyitókép: MTI/Budapest, 2017. november 27. Magyarországon élő kínaiak miniszterelnöküket köszöntő transzparenssel a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó gazdasági és kereskedelmi fóruma előtt Budapesten, az Egressy és a Stefánia út kereszteződésénél 2017. november 27-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
