Ez a kemény borítójú színes album eredetileg 2020-ban jelent meg a Harvard Egyetem kiadójánál, amelynek szerződése van a Kálvin Kiadóval, így egy évvel az amerikai kiadást követően már magyarul is olvasható volt a kötet, Szabadi István fordításában. A könyv szerkesztője Alec Ryrie, akinek munkáját Andrew Avenell és Elizabeth Wyse segítette.
Alec Ryrie jól ismert egyháztörténész, elsődleges kutatási területe a reformáció és a protestantizmus története. Az angol-skót egyháztörténet szeretett, népszerű oktatója; stílusa gördülékeny. Alec Ryrie anglikán vallású, Oxfordban és Cambridge-ben végzett, jelenleg a londoni Gresham College professzora. Angol születésű, de Amerikában nevelkedett, majd huzamosabb ideig élt Afrikában mint misszionárius tanár. Az anglikán egyházon belül félpapi, laikus, prédikátori funkciója is van; belső egyházi ember, s ez pozitívan nyomja rá a bélyegét a kötetre, amelyben nincs felekezeti szemellenzősség – a témák feldolgozása objektív, nyelvezete érthető. A szerző foglalkozik a legújabb kori keresztényüldözésekkel is, a legutolsó térkép 2018-as.
Alec Ryrie bevezetőjében rávilágít a térképészet, az egyháztörténet és a teológia összefüggéseire. Kiemeli: „Keresztény történelmi atlaszt írni – első hallásra – különös vállalkozás. Vallás és földrajz között nem feltétlenül egyértelmű a kapcsolat… Mégis, a kereszténység velejéig földrajzi jellegű vallás, a térképek pedig különösen hatékonyan beszélik el a történetét.
Aki a történeti Krisztust hirdeti, az nehezen feledkezik meg arról, hogy lábai annak idején Júdea hegyeit tapodták, ahová mi magunk is ellátogathatunk. A héber Biblia narratívája sziklaszilárdan gyökerezik a fizikai térben. A keresztények szemében Jeruzsálem teológiai alapelv, az eljövendő mennyei város, de egyszersmind valós hely is, tele relikviákkal, konfliktusokkal, és olyan emberekkel, akik a városra egyszerűen otthonként tekintenek.”
A legkorábbi térképkészítési próbálkozások a pontos ábrázolásra tett józan kísérletek helyett sokkal inkább tekintendők teológiai állásfoglalásnak, ami kiderül egy 8. századi rajzból, az egyik legelső világtérképből is: a világot egyszerűen felosztja a három ősi kontinensre, Afrikára, Ázsiára és Európára, és mindegyiket Noé egy-egy fiához köti. Kelet, Jeruzsálem iránya felülre kerül, és mindent körülölel a világtenger. Ez a rajz Isten mindenekfölött való felségét és gondviselését ábrázolja, a navigálásban viszont nem segít.
Az albumban százharminckét térkép van, amelyek segítenek eligazodni a kereszténység történetében. A kötet több fejezetre oszlik, követve a keresztény hit és vallás történetét, kezdetektől egészen napjainkig: A kereszténység kezdetben; A kereszténység a középkorban; A kereszténység: reformok kora, 1500-1800; A kereszténység a modern korban, 1800-2020.
A nagyobb fejezeteken belül a térképek mellett a szerzők mini tanulmányokban mutatják be a különböző témákat, eseményeket. Olvashatunk Jézus földi tevékenységéről, Pál apostol missziós útjairól, a korai keresztény Egyház történetéről, a Nyugat-római Birodalom bukásáról, az iszlám megjelenéséről. A középkorból kiemelendő a kereszténység terjedése Európában, a szerzetesség megjelenése, az 1054-es egyházszakadás, a keresztes háborúk időszaka, a mongol invázió, a Kijevi Rusz, majd Bizánc bukása. Az 1500–1800 között terjedő korszakból különösen figyelemre méltó a katolicizmus megjelenése az Újvilágban, a protestáns reformáció, a francia vallásháborúk, az ellenreformáció, a harmincéves háború, a kereszténység és az iszlám küzdelme Afrikában, a radikális telepesek megjelenése Észak-Amerikában. A modern korban kiemelendő Kína és a misszionáriusok kapcsolata, a pünkösdizmus, az evangelikalizmus és a fundamentalizmus terjedése Észak-Amerikában, a protestantizmus felemelkedése Latin-Amerikában, a közel-keleti keresztényüldözés, a kereszténység helyzete a kommunista Európában, a kereszténység növekedése, illetve hanyatlása és a kereszténység helyzete napjainkban.
Az album tudományos szintű, de közérthető nyelven megírt szakkönyv, és bemutatja a kereszténység sokszínűségét. A szerkesztő Alec Ryrie a perifériára is ráirányítja a figyelmet, olyan területekre és témákra, amelyek kevésbé kapnak helyet az összefoglaló munkákban. Ilyen például az Ír-sziget vagy a Kelet egyháza, a nesztoriánusok története, de ide sorolhatók a Kelet-Afrikában vagy Dél-Arábiában élő keresztények történeti emlékei is. Hangsúlyos része a könyvnek a modern kori missziók és hatásaik bemutatása: rácsodálkozhatunk például, hogy napjaink Afrikájában a kereszténység mekkora területen domináns, illetve hogy az általunk katolikusnak ismert Dél-Amerikában milyen erőteljesen tört előre az elmúlt évtizedekben a protestantizmus, és mint globális keresztény irányzat a pünkösdizmus is felbukkant.
Bár a kötet nem tankönyv, hanem történeti atlasz, a különböző térképek közötti összekötő szöveg annyira alapos és tájékozató jellegű, hogy felhasználható akár egyetemi tankönyvként is, illetve segédkönyvként is alkalmazható. A térképek mellett fogalomtár, név- és tárgymutató is szerepel a kötetben. Így aztán hívőnek és a kereszténység története iránt „csupán” érdeklődő személynek is hasznos, tudását bővítő olvasmány lehet.
A kereszténység történeti atlasza
Kálvin Kiadó, 2021
Szerző: Bodnár Dániel
Fotó: Thaler Tamás
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
