A történelmi templomok lerombolása komoly üzenetet hordoz Németországban, mondta az M1-nek egy baden-württembergi bencés szerzetes.
Az utóbbi öt évben kétezer templomot számoltak fel Németországban, miközben az iszlám rohamosan terjeszkedik. Szaúd-Arábia 200 új mecset építését vállalná, segítve a tömeges migrációval érkezetteket vallásuk gyakorlásában. Új mecset húznak fel többek között a Baden-Württemberg tartománybeli Karlsruhéban és Echterdingenben, illetve Türingiában, Erfurt környékén is.
Németországban már nagyon sok éve létesítenek mecseteket az épületek hátsó udvarán, meséli az M1 riporterének Augustinus, bencés szerzetes. Úgy véli, hogy a mecset is egy szimbólum, jelképezi, hogy ezek az emberek megérkeztek, és gyakorolni akarják a saját vallásukat. A muszlimok észre fogják venni szerinte, hogy a keresztények közül milyen kevesen járnak templomba. Ez a muszlimok számára azt jelenti, hogy az övék az igaz vallás, mert a kereszténységnek már nincsenek hívei, teljesen kiüresedett, emelte ki a szerzetes.
Augustinus barát úgy látja, hogy nagyon sokat kellene tennünk azért, hogy ezt megakadályozzuk. Európa népeinek legalább érezniük kellene, hogy ez az út a semmibe vezet. Ha a templomaink elpusztulnak, velük együtt sokkal több minden pusztul el, mint egy vallás, mutatott rá. A szerzetes arról is beszélt, hogy közösségük néhány éve feloszlott, mert nem volt utánpótlás. Az egykori bencés kolostor ma üresen áll. Mint elmondta: a folyamat azóta felgyorsult, az utóbbi 25 évben csaknem a felére csökkent a vallásukat gyakorló keresztények száma.
A templomokban nem uralkodik jó hangulat, mert a liberális társadalom nem tűri meg a vallási témákat, véli Augustinus barát. Hozzátette: a keresztények közül már senkiről sem mondhatjuk el, hogy mély és szilárd hite van. Az, amiben a nagyapáink hittek, és amiért ők harcoltak, sajnos, elfelejtődött ebben a liberális, globalizált társadalomban, fogalmazott a szerzetes.
Betiltották a kereszt viselését
Berlinben hatályban van az úgynevezett „semlegességi törvény”, miszerint a tanárok, az igazságszolgáltatásban dolgozók és a rendőrök a munkahelyükön nem viselhetnek vallásukra utaló tárgyakat. Egy tanárnőnek például megtiltották, hogy a tanórákon viselje a nyakláncán függő keresztet. A nő az evangélikus egyháztól kért segítséget.
Az egy személyes hitvallásnak, beismerésnek számít, hogy egy muszlim fejkendőt visel, vagy egy keresztény ember keresztet hord a nyakában, és ezzel kifejezi vallási hovatartozását, mondta Jörg Antoine, az Evangélikus Egyháztanács elnöke. A mi szemléletünk szerint az iskolában is lehetővé kell tenni a vallási hovatartozást jelképező darabok viselését, hangsúlyozta az előjáró. Majd megjegyezte: több toleranciára lenne szükség. A berlini szabályozást túl szigorúnak tartja.
„Nem lehet közös kultúránk a muszlimokkal”
Az iszlám egy rendszerszerű vallás, minden törvényével és előírásával együtt, mondta Augustinus barát. Úgy látja: a muszlimok soha nem fognak bennünket megérteni, ha azt kérjük tőlük, hogy újítsák meg a vallásukat, azt mondanák, a rossz oldalra akarjuk állítani őket, vagyis azt várjuk tőlük, hogy elhagyják a vallásukat és lemondjanak az örök életről. Hangsúlyozta: ez esetben nem lehet közös kultúránk a muszlimokkal.
Németországba egyes becslések szerint 2015 óta másfélmillió illegális bevándorló érkezett. Már vannak olyan települések, ahol a lakosság több mint fele migrációs hátterű. Sok iskolában a gyerekek 70-80 százaléka idegen.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
