Megjelent a Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság Közlemények című sorozatának újabb, VIII. kötete a Szent István Társulat gondozásában. A kötet alább olvasható előszava áttekintést nyújt a könyvben megjelent tanulmányokról, melyek célja, hogy „a keresztény filozófia megismertetéséhez és elmélyült ápolásához járuljanak hozzá”.
Tisztelt Olvasó!
A Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság egy újabb kiadványát tartja kezében, mely társaságunk Közlemények sorozatának újabb eleme, s azoknak az előadásoknak az írásos változatát tartalmazza, amelyek a 2022. május 8-i konferenciánkon, valamint a 2022. december 8-án és a 2023. május 23-án megtartott szimpóziumunkon hangzottak el.
A keresztény filozófia lehetséges útjai a 21. évszázadban (2022. május 8.) című konferenciánk egyik előadója Nádor Koppány Zsombor volt, aki Ernst Böckenförde Európa jövőjével kapcsolatos kérdéseit tette meg tanulmánya kiindulópontjának. Az Európai élet: identitást adó értékeink keresztény megalapozottsága című tanulmánya amellett érvel, hogy Európának jövője biztosításához mindenképpen szüksége van egy olyan identitásra, ami történelmi tudat nélkül nem létezhet, majd neves szerzők, teológusok, továbbá Szent II. János Pál és XVI. Benedek pápák vonatkozó gondolatait idézi meg. A Versengő és szemlélődő gondolkodás a középkorban című tanulmány szerzője Szeiler Zsolt, tárgya pedig az a 12. századi konfliktus, amely a logikus-racionális, tudományos gondolkodás, valamint a szintézisre és bölcsességre törekvő szellemi attitűd között állt fenn. A tanulmány rávilágít arra, hogy a középkori konfliktusnak jelenbeli következményeit érzékelteti Ferenc pápa Áldott légy (Laudato si’) kezdetű enciklikájának szövege is. A kötetben található harmadik tanulmány – A teológia kereteként értett misztika Aquinói Szent Tamás írásaiban – arra tesz kísérletet, hogy Aquinói Szent Tamás teológiájának kereteként a misztikát adja meg. A Doctor Angelicus teljes teológiájának effajta értelmezése elsősorban olyan szerzők által fémjelzett, mint Alessandro Beghini, P. Magnus Beck és Jean-Pierre Torrell, akik vonatkozó gondolatait Vincze Krisztián rendszerezi. Zimányi Ágnes írása a Platón hatása a nyugati filozófiára: A különbözőséget nem kizáró egység eszméje a bölcseleti gondolkodásban címet viseli. A tanulmány elején Alfred North Whitehead és Pauler Ákos idézeteivel találkozunk, melyek egyrészt az európai filozófia egészét, másrészt a gondolkodás cselekményének folyamatát tartják a platonizmus által radikálisan meghatározottnak. A tanulmány fontos platóni tételeket vesz sorra, melyek megvilágítását, magyarázatát vagy alátámasztását gyakran Pauler Ákos, Szent Ágoston és Weissmahr Béla filozófiáján keresztül nyújtja a szerző.
A 2022. december 8-án megtartott szimpóziumon Frenyó Zoltán A filozófia három allegóriáját mutatta be nekünk a Hortus Deliciarum 12. századi kódex, Albrecht Dürer fametszete, s végül Gregor Reisch karthauzi szerzetes 1503-ban megjelent enciklopédikus művének címlapja alapján. A tanulmány az allegóriák, a képi ábrázolások részleteibe kalauzolja az olvasót, hangsúlyozva a filozófia különböző szerepeit és feladatait. Zimányi Ágnes tanulmányának – Isten létének igazolhatósága a keresztény magyar bölcseletben – fő tézise, hogy Isten léte a józan ész segítségével is felismerhető. E felismerésnek háttere, hogy „a világ dolgai esetlegesek, nem szükségszerűek, sokkal inkább törékenyek, végesek”, miközben tapasztalásunk tartalmához tartozik a háttéri tapasztalásban adódó végtelen, feltétlen is. Szeiler Zsolt Dogmatikus-e a keresztény filozófia? című tanulmánya röviden utal a filozófiának az archaikus görög vallásból való eredésére, majd a középkorban a szemlélődő és a „versengő gondolkodás” elkülönülésére, végül a filozófiának az újkortól elinduló folyamatos kompetenciavesztésére. Szeiler szerint a kereszténységnek ma azért van szüksége a filozófiára, mert a jelenkor tendenciái nemcsak keresztényellenesek, hanem egyenesen emberellenesek. A címben feltett kérdés megválaszolásához az explicit és implicit keresztény filozófia elkülönítését tartja szükségesnek. Decemberi szimpóziumunkon Az igazság megismerhetősége – a keresztény filozófia hozzájárulása a posztmodern útkereséséhez címmel adott elő Nádor Koppány Zsombor. Kiinduló megállapítása, hogy a modernitás a hit igazságát, a posztmodern pedig magát az igazság létét, illetve felismerhetőségét kérdőjelezte meg. Joseph Ratzinger és Jean Daniélou válaszkísérleteinek összegzése segít megválaszolni azt a kérdést, hogy a modernitás és a posztmodern által felvetett problémák feloldásában hogyan segíthet a teológia és a keresztény filozófia.
A 2023. május 23-án megtartott szimpóziumon Jani Anna Edith Stein gondolkodásának hazai és nemzetközi recepciója – A recepciótörténet kialakulásától a hazai eredményekig címmel tartott előadást. A szerző kifejti, hogy amíg a nemzetközi recepcióban Stein lelkiségi, keresztény filozófiai interpretációja erőteljesen elválik attól az Edith Stein recepciótól, amely a klasszikus fenomenológiai vonalon ragadja meg a kármelita apáca filozófiai gondolkodását, addig a hazai Edith Stein-recepciót és -interpretációt e kettő szoros összetartozása jellemzi. Zimányi Ágnes A filozófia aprioritása Weissmahr Béla SJ istentanában című tanulmányának kezdő megállapítása szerint a régebbi istenérvek ma is érvényesek, ám előfordulhat, hogy kevésbé meggyőzőek, vagy nehezebben jutnak el az érintettekhez. Éppen ezért szükségesek az újabb és újabb, a jelenkor embereinek szellemi, lelki igényei szerinti megfontolások. Ennek jegyében vezet be bennünket a szerző a magyar jezsuita filozófus istentanába. Vincze Krisztián A filozófiai krisztológia kompetenciája és perspektívái című írásának célja, hogy Xavier Tilliette SJ filozófiai krisztológiájához nyújtson rövid bevezetőt. Tilliette szerint a dogmatikai krisztológia feltételezi az úgynevezett filozófiai krisztológiát, amely bizonyos szerzők, filozófusok esetében sokszor elégtelennek, olykor félrevezetőnek, s néha még akár eretneknek is bizonyulhat. Mindazonáltal komolyan kell vennünk a mellette szóló érveket, melyeket elsősorban a pascali gondolkodásmódból, Bernhard Welte és Peter Henrici inspirációiból olvashatunk ki. Kötetünkben végül szerepel még Berzeviczy Klára, Frenyó Zoltán és Pályi Gyula közösen írt munkája, az Aquinói Szent Tamás magyar rokonai: nevezetes leszármazottak című tanulmány. A tanulmányt tekinthetjük a 2021-ben, a Szent István Társulat kiadásában megjelent Aquinói Szent Tamás magyar rokonai címet viselő könyv folytatásának, amely izgalmasan mutatja be, hogy az Angyali Doktor családját rokoni kötelékek fűzik számos magyar családhoz. Jelen tanulmányban e családok nevezetesebb képviselői kerülnek felsorolásra, életükről és tevékenységükről nyerhet az olvasó figyelemreméltó ismereteket. A bemutatott tizenkét személy között találkozunk püspökkel, apácával, parlamenti elnökkel, közgazdásszal, természetbúvárral és művészekkel is.
Idei évünk Aquinói Szent Tamás halálának 750. évfordulója. Jelen kötetünk e jeles évforduló megünnepléséhez, másrészt a keresztény filozófia megismertetéséhez és elmélyült ápolásához kíván hozzájárulni, remélve, hogy a kötet olvasói valódi szellemi táplálékot találnak benne!
2024. október 7.
Vincze Krisztián
elnök
Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság
Forrás: Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság
Fotó: Wikimedia Commons
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
