A katolikus és a református hagyományok eltérőek halottak napján, de a felekezetek sok mindent átvettek egymástól – fogalmazott korábban az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke.
Időről időre változik az, hogy az emberek hogyan viszonyulnak halottaikhoz – hangsúlyozta Bogárdi Szabó István református püspök. Mint mondta: a kérdést nem lehet elkerülni, mivel a halál átszövi az emberi életet.
„Gyerekkorunkba azért, mert meghalt a nagypapa, vagy a nagymama, életünk derekán a szüleink, aztán mi is elindulunk efelé. Körülvesznek bennünket a temetők, ellátogatunk a sírkertbe, megváltjuk a sírhelyet, megpróbáljuk megőrizni az emléket – sorolta. – A legborzalmasabb sérelmek közé tartozik, hogy ha egy temetőben valami gyalázat történik. Ez a kérdés az életünk egyik nagy, fő témája, ez itt van velünk.”
A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke emlékeztetett arra, hogy
a római katolikus és a református hagyományok a halottakkal kapcsolatban eltérőek.
A sírokra például a katolikusok keresztet, a reformátusok kelyhet raknak. Korábban a protestáns egyház tagjai a hamvasztást is ellenezték.
„Még a 60-as években rendkívül erős meggyőződés volt, hogy a holttestet úgy kell eltemetni, ahogyan elhunyt. Nem égetjük el, nem semmisítjük meg, vagy nem csinálunk belőle port, tekintettel arra, hogy azt a bőrzsákot, amiben eltöltöttük az életünket, a testet, még holt állapotában is megtiszteljük azzal, hogy úgy adjuk vissza a port a pornak, ahogyan előttünk állt – magyarázta. – Persze ezt aztán az idő elsodorta, de van még egy-két helyen olyan református egyház, ahol zsinati határozatokban ellenzik ezt a felfogást.”
A reformátusok
régen gyertyát sem gyújtottak a sírokon.
Mostanra ez viszont szokás lett – tette hozzá Bogárdi Szabó István, aki ennek eredetét is megmagyarázta.
„Nagyon egyszerű a magyarázta, a katolikus gyakorlatból vették át. Természetesen sok katolikus sem tudja, hogy miért gyújtjuk a gyertyát. Szekuralizáródott a gondolat: emlékjel, gyertyafény, gyertyaláng, kegyelet, azonban a középkorban ehhez még más magyarázat fűződött. Azért gyújtottak mécsest, vagy gyertyát a síron, hogy a halottak lelkei, akik elhagyják a sírt, visszataláljanak” – ismertette.
A református hagyomány szerint a hívők nem halottak napján, hanem húsvétkor, a feltámadás napján mentek el a temetőbe, a reménységért. A református sírkertekben még most is tartanak húsvét hétfőn istentiszteletet és igehirdetést, és ezután van lehetőség sírlátogatásra – tette hozzá a püspök.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
