A Kaukázus lőporos hordója – miért ölik egymást az örmények és az azeriek?

A Kaukázus lőporos hordója – miért ölik egymást az örmények és az azeriek?

Április 5-én tűzszünetben állapodott meg a hegyi-karabahi fegyveres konfliktusban érintett Örményország és Azerbajdzsán. A megállapodás részleteit még nem dolgozták ki, betartásáról ellentmondó hírek érkeznek.

Karabahnak a Dél-Kaukázusban, Örményország keleti és Azerbajdzsán délnyugati részén elhelyezkedő földrajzi régiót nevezzük. Ennek része az Azerbajdzsán délnyugati részén, a kis-kaukázusi Karabah-hegység keleti lejtőin található Hegyi-Karabah, amelyet Örményországtól egy keskeny földsáv választ el (a közvetlen összeköttetést az 1993-ban katonai erővel megnyitott lacsini folyosó biztosítja). A 4400 négyzetkilométernyi terület mintegy 140 ezres lakossága ma már csaknem tisztán örmény nemzetiségű, de a konfliktus 1988-as kirobbanása előtt még meghaladta a 20 százalékot az azerik aránya). Fővárosa Sztyepanakert.

Hegyi-Karabah a függetlenségét a középkorban elvesztő Örményország történelmi tartománya, az örmény kultúra egyik bölcsője. A középkorban perzsa fennhatóság alatt álló terület az 1813-as orosz-perzsa béke nyomán lett az orosz birodalom része. A bolsevik hatalomátvétel után, 1921-ben Hegyi-Karabah Azerbajdzsán fennhatósága alá került, s 1923-ban autonóm területi jogállást kapott. A szovjet vezető szervek az itteni örmények minden, az anyaországgal történő egyesülést célzó folyamodványát elutasították. A sok évszázados örmény-azeri ellenségeskedés táplálta indulatokat vaskézzel fojtották el, de azok a Szovjetunió végnapjaiban elemi erővel törtek ismét a felszínre. 1988. február 20-án Hegyi-Karabah tanácsa az önrendelkezési jogra hivatkozva azt kérte, az autonóm terültet csatolják Örményországhoz, ezt követően mindkét országban halálos áldozatokkal járó zavargások törtek ki.

A hegyi-karabahi néptanács 1988. július 12-én úgy döntött, hogy a terület elszakad Azerbajdzsántól és Örményországhoz csatlakozik, neve Arcah Örmény Autonóm Területre változik. A szovjet vezetés nem járult hozzá a határok megváltoztatásához, az év folyamán több ízben rendkívüli állapotot hirdetett ki, majd 1989. január 12-én a moszkvai kormány közvetlen irányítása alá vonta a területet. A központi igazgatást november végén megszüntették, de az azeri fennhatóság visszaállításával egy időben kiújultak a tömegmegmozdulások. 1990 elejétől az addig is véres konfliktus Jereván nem is titkolt közvetlen részvétele miatt Örményország és Azerbajdzsán közti, hadüzenet nélküli háborúvá fajult.

Az 1991. augusztusi moszkvai puccsot követően, szeptember 2-án Sztyepanakertben kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaságot, amelynek függetlenségét 1991. december 10-én – az azeri lakosság által bojkottált – népszavazás erősítette meg. A december 28-án megválasztott új parlament 1992. január 6-án formálisan is proklamálta a függetlenséget, amelyet jelenleg is csak három másik korlátozottan elismert állam (Abházia, Dél-Oszétia és a Dnyeszter menti Köztársaság) ismer el.

A Hegyi-Karabahért folytatott harc 1991 folyamán, miután Azerbajdzsán és Örményország is kikiáltotta függetlenségét a Szovjetuniótól, szabályszerű háborúvá terebélyesedett. A Jereván által támogatott karabahi csapatok 1993 őszére döntő sikereket értek el, mintegy 2600 négyzetkilométernyi területet foglaltak el Azerbajdzsán délnyugati részén, s közvetlen összeköttetést teremtettek Örményországgal. A konfliktusnak mintegy 30 ezer halottja volt, s több százezer örmény és azeri kényszerült menekülésre lakóhelyéről. A tűzszünet orosz közvetítéssel 1994. május 9-én született meg Hegyi-Karabah, Örményország és Azerbajdzsán között. A terület végső jogállásáról az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt folytak tovább a tárgyalások, mindeddig sikertelenül, a tűzszünetet mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

A de facto független, de nemzetközileg elszigetelt Hegyi-Karabahi Köztársaság népszavazáson megerősített alkotmánnyal, választott államfővel és egykamarás parlamenttel rendelkezik. Igen szoros kapcsolatok fűzik Örményországhoz, az örmény fizetőeszközt használja, Jereván biztosítja költségvetésének felét, kölcsön formájában.

Az olajban gazdag Azerbajdzsán – amelynek katonai költségvetése önmagában is meghaladja Örményország teljes büdzséjét – nem mondott le Hegyi-Karabah visszaszerzéséről. Baku és Jereván az enklávé kapcsán a nemzetközi jog különböző előírásaira hivatkozik: Azerbajdzsán az ország területi egységének megőrzéséhez, Örményország a népek önrendelkezéshez való jogát hangsúlyozza. Az utóbbi hónapokban egyre gyakoribbá váló fegyveres összetűzések 2016. április 2-án szokatlan hevességgel újultak ki Hegyi-Karabah Azerbajdzsánnal közös határán. Az 1994-es fegyvernyugvás óta legsúlyosabb összecsapások mindkét fél részéről halálos áldozatokat követeltek, legalább harminc katona halt meg.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »