Az élő környezetért felelős miniszter kiemelt feladat lesz a biológiai gyérítésre való országos átállás megszervezése és a lakosság bevonása. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság viszont arról tájékoztatott, hogy az őshonos csípőszúnyogokkal nincs sok gond, ellenben az inváziós fajokat nem igazán zavarja a szárazság sem.
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium egyik kiemelt feladata lesz a szúnyoggyérítés ügyének kezelése, a biológiai gyérítésre való országos átállás megszervezése, valamint a lakosság bevonása és folyamatos tájékoztatása – írta Gajdos László miniszter hétfőn a Facebookon. Kiemelte, a szúnyogok ellen védekezni kell, de nem mindegy, hogyan.
A klímaváltozás és a globális kereskedelem miatt egyre nagyobb kihívást jelent az invazív szúnyogfajok megjelenése Európában és Magyarországon is – fejtette ki a miniszter. Az általuk terjesztett betegségek a háziállatokat, a társállatokat, az embert is veszélyeztetik. Gajdos László hangsúlyozta,
a védekezés kulcskérdés, különösen azért, mert a szükséges vízmegtartási programok miatt a jövőben nőni fog a szúnyogok természetes szaporodóhelyeinek száma.
Magyarországon jelenleg a szúnyoggyérítés többsége elavult, kémiai úton történik. Ez a módszer nemcsak a környezetet terheli, de súlyosan hatástalan is. A néhány évvel ezelőttig használt hatóanyagnál minden 1000 elpusztított rovarból mindössze 1 volt szúnyog, és a napjainkban alkalmazott szerek esetében is minden 100 elpusztított rovarból csupán 1 a szúnyog – hívta fel a figyelmet az élő környezetért felelős miniszter.
A fenntartható alternatíva a célzott, biológiai szúnyoglárvairtás. Míg Nyugat-Európában 98 százalékban ezt alkalmazzák, itthon ez az arány majdnem fordított – írta Gajdos László.
Katasztrófavédelem: nem tragikus a helyzet, a tigrisszúnyog azonban egy másik kérdés
A hőséget követő változékony meteorológiai viszonyok között néhány helyen fordul elő csapadék, alig alakultak ki a csípőszúnyogok lárváinak fejlődéséhez megfelelő állóvizek csupán elszórtan vannak tenyészőhelyek. Emiatt a települések többségén kifejezetten enyhe a szúnyogártalom – írja a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
Az inváziós fajokkal azonban más a helyzet: elsősorban az ázsiai tigrisszúnyog jelenléte tapasztalható. Ezek a szúnyogok a ház körüli kisebb vizekben, például
eldugult ereszcsatornában, vödrökben, gyermekjátékokban, temetői virágvázákban fejlődnek ki, ehhez már néhány deciliter víz is elegendő, ezért az aszályos időjárás ellenére is folyamatos a jelenlétük.
Ettől függetlenül a következő napokban is folytatódik a szúnyoggyérítés, most Baks, Kecskemét, Szeged, Szegvár és Tömörkény belterülete lesz a soros, ott földi kémiai úton fognak irtani.
„Az inváziós fajok jellemzően lokális, pontszerű szúnyogártalmat okoznak, mivel csak néhány száz méterre távolodnak el a fejlődési helyüktől. Ezért egyes településrészeken kifejezetten zavaró tömegben jelennek meg, míg néhány utcával távolabb már nem okoznak problémát” – írja a katasztrófavédelem, hozzátéve, hogy a megbízott szakemberek folyamatosan vizsgálják a szúnyogok jelenlétét, ilyen esetekben csak részkezeléseket hajtanak végre az ellenük való védekezés során.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közölte: az inváziós fajok visszaszorítása és terjedésük megakadályozása érdekében fel kell számolni a ház körüli vizeket, az esővízgyűjtőket célszerű szúnyoghálóval lefedni, hiszen magántelkeken nem lehet szervezett lárvagyérítést végezni.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
