A kárpátaljai magyar görögkatolikusok búcsúját tartották Máriapócson

A kárpátaljai magyar görögkatolikusok búcsúját tartották Máriapócson

25 éves hagyományához híven a Kárpátaljai Magyar Görögkatolikus Helynökség idén is részt vett az Illés-napi búcsún Máriapócson, ezúttal július 19-én. Zarándoklatukat a békéért ajánlották fel.

A jól ismert Mária-ének sorát választotta a külhoni helynökség az idei zarándoklat jelmondatának: „Nyújtsd ki mennyből, ó Szent Anyánk, kezedet!” Az ukrajnai helyzet miatt 2022 óta elsődlegesen a békéért és a családok megoltalmazásáért ajánlják fel.

Idén is közel kétszázan gyalogszerrel érkeztek a kegyhelyre a búcsú előtti szombaton. 

A gyalogosok az országhatártól, Beregsurányból július 17-én indultak el, és két nap alatt mintegy hatvan kilométert tettek meg, egy nagyobb, éjszakai pihenést beiktatva Nyírmadán.

A zarándokok – idén is többnyire nők és gyermekek – lelkesen énekelték újra meg újra az egykori magyar himnuszt, eredeti és módosított refrénnel: „Kárpátaljáról, édes hazánkról, ne feledkezzél el, szegény magyarokról!”

Július 18-án, szombaton kora este a már megérkezett zarándokok az Istenszülő tiszteletére Akathisztoszt énekeltek a kegytemplomban.

A szertartás végén a zarándoklat főszervezője, Csirpák József salánki parókus egy-egy emléklappal köszöntötte a gyalogos zarándoklatra először vállalkozókat. Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök pedig egy-egy máriapócsi rózsafüzért is átnyújtott a több mint húsz első zarándoknak.

Ezután kezdődött az ünnepet megelőző virrasztás lítiás nagyvecsernyével, amelyet szintén a püspök vezetett.

A búcsú reggelén sok zarándok érkezett még busszal vagy autóval, legtöbben szintén Kárpátaljáról, de szerte a metropóliából is.

Közben Kiss Máté püspöki titkár Illés próféta alakjához kapcsolódóan tartott katekézist a templom előtti téren. Beszédében rámutatott: Illés próféta ereje nem rendkívüli képességeiben, hanem Istennel való mély és bensőséges kapcsolatában rejlett. Ez adott neki bátorságot hitének védelmére a bálványimádás ellen és a politikai hatalom nyomásával szemben.

Az ő példája arra tanít, hogy az imádság nem csupán kérés, hanem mindenekelőtt figyelmes odafordulás Istenhez, hogy felismerjük akaratát, és engedelmeskedjünk neki. Máté atya azt is hangsúlyozta, hogy

A keresztény ember feladata csendben, szeretettel, kitartással és példamutató élettel tanúságot tenni Krisztusról még akkor is, amikor ezért gúny vagy üldöztetés éri.

Hírdetés

A liturgián Orosz Atanáz püspök szólt a zarándokokhoz. Mondanivalójának központi üzenete az ünnepre előírt evangéliumban, a kenyérszaporítás történetében Jézustól elhangzott felszólítás volt: „Ti adjatok nekik enni!” (Mt 14,16)

Jézus nem fogadja el a tanítványok kézenfekvő megoldását, hogy küldjék el az embereket, és ők gondoskodjanak magukról, hanem felelősséget ad nekik. Ez a felszólítás ma is érvényes – emelte ki a főpásztor. – Az apostolok utódai sem „rázhatják le magukról” a szükséget szenvedőket, a keresztény ember nem háríthatja át másokra a felelősséget a rászorulók iránt.

Bár sokszor úgy érezzük, kevés az erőnk és az eszközünk, Isten nem a lehetőségeink nagyságát, hanem a szívünk készségét nézi.

– mondta a miskolci megyéspüspök.

Majd konkrét statisztikai adatokkal mutatott rá a mai világ egyik legsúlyosabb ellentmondására: miközben emberek százmilliói éheznek, a fejlett társadalmak óriási mennyiségű élelmiszert pazarolnak el és dobnak a szemétbe. Az evangéliumi történetben Jézus még a maradék összegyűjtésére is figyelmeztet, ez ma számunkra is időszerű üzenet – hangsúlyozta Orosz Atanáz püspök.

A kenyérszaporítás csodája azonban egyúttal előképe az Eucharisztiának. Krisztus ma is táplálja népét, immár saját testével és vérével – mondta a miskolci főpásztor, Szent Pál szavait idézve: „A mi kenyerünk már nem közönséges kenyér, hanem »Krisztus testének közöltetése«.”

Később a gondolatmenetet folytatva az Eucharisztia közösségteremtő erejére is kitért, hiszen a szentáldozás nem csupán Krisztussal, hanem egymással is egyesít bennünket:

Arra buzdította a zarándokokat, hogy vasárnapról vasárnapra kapcsolódjanak be Krisztus eucharisztiájába. Kiemelte: „A legelső zsinati konstitúció szerint

Orosz Atanáz püspök végül a rászorulók, a „legkisebbek” szolgálatára irányította a figyelmet, valamint arra, hogy a tanítványnak nem a korszellem irányzataihoz kell igazodnia, hanem Krisztus teljes igazságához, még akkor is, ha ez áldozatokkal jár.

A Szent Liturgia záróáldása után, miközben a papság díszes menetben vonult el, a püspök megáldotta a zarándokokat és az otthoniaknak szánt kegytárgyaikat.

Kérjük továbbra is a pócsi Szűzanya közbenjárását, hogy az egymással szemben álló népek mielőbb kiengesztelődve, békében élhessenek egymás mellett – és az évek óta szétszakított családokban végre apák, anyák és gyermekeik újra együtt élhessenek!

Forrás: Miskolci Egyházmegye

Szöveg: Varga-Juhász Bernadett

Fotó: Varga-Juhász Bernadett, Kapin Benedek

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »