A kaméleon meleg popói

A látszat ellenére semmi homoerotikus tartalom nincs az MSZP szóvivője elszólásában, midőn a Jobbik azon terveit illetően, hogy legújabb átalakulási korszakában elcsábítaná a baloldali szavazók egy részét, Nyakó István a klasszikus „orrod tőle fokhagymás” vagy a szintén elfogadott „sokat akar a szarka, de nem bírja a farka” és hasonló népi bölcsességek felidézése helyett egy saját szerzeménnyel örvendeztette meg az ATV műsorának nézőit: „Ez egy szép álom, de Vona Gábor úrnak a meleg popsija hideg falhoz ér, fel fog ébredni, és rájön arra, hogy itt már nincs keresnivalója.”

Persze rákattant a média, mert azért valljuk be, van egy kis áthallása a dolognak. A Terry Black néven elhíresült transzvesztita előadóművész, azaz a Rácz Károly által elterjesztett pletyka Vona Gábor meleg vonzalmairól ugyan a Jobbik elnökének heves cáfolatába ütközött, miszerint ő büszke heteroszexuális, amit viszont eléggé nehéz értelmezni, mert miért kéne egy heteroszexuálisnak büszkének lennie arra, hogy férfiként a nőkhöz vonzódik vagy fordítva? Ez ugyanis egy elhanyagolható százaléktól eltekintve, a Föld hétmilliárd lakójának a lehető legtermészetesebb életgyakorlata. Ezért a kijelentésben van egy kis túlkompenzálási szándék, ami némi zavart okoz. Az embernek az az érzése, hogy Vona Gábor nem teljesen őszinte. Nem tudja, miért, de valami nem stimmel itt.

Ez a bizonytalanság robbant ki Nyakó István elszólásában, aki tehát nem erotikus, hanem inkább csípősen gúnyos megfogalmazást keresett arra vonatkozóan, hogy miért nem lesz sikeres Vona Gábor legújabb kísérlete, hogy mint a kígyó vedléskor, ledobja a Jobbik legújabb bőrét és egy még újabbat növesszen. Ez már megtörtént korábban is, amikor Vona Gábor sokak meglepetésére mély meghajlással odaköszönt a magyarországi zsidóságnak a karácsonyi ünnepkör kezdetén, mire a vecsési jobbikos alapszervezet (van még pár tucat legalább, akik egyetértenek velük) eképpen üzent a bugyigumi hajlékonyságú pártelnöknek: „A vecsési JOBBIK NEM üdvözli a zsidóságot a hanuka (vagy mi a f.sz) alkalmából! Ha valakinek mégis ilyen eszement ötlete támadna, attól szervezetünk elhatárolódik!”

Állítólag a Jobbikban fegyelmi eljárás indult a vecsésiek ellen, ami lapzártakor még nem jutott eredményre, de nem is várható, mert ezen az alapon a Jobbik szavazóbázisának úgy kilencven százaléka ellen is eljárást lehetne indítani. Úgyhogy Vona Gábor bajban van. A rettenetes tagság (copyright by Szabó Iván, MDF) nem óhajtja követni a pártelnök fordulatait.

Aki egyre kétségbeesettebben keresi a Megmentő Barátot, Aki Őt Fölemeli Álmai Magasságába. Ugyanis a probléma lényege az, hogy Vona Gábornak se identitása, se markáns programja, se világos világnézete nincs. Ez valószínűleg előny volt azon korszakában, amikor drága és rossz portékára igyekezett naiv embertársait ügynökként rábeszélni, és még a Jobbik felfutásakor is, amikor egy vitathatatlanul létező társadalmi igényt – nevezzük kellő óvatossággal egészséges rasszizmusnak – szolgált ki.

Csakhogy ma már szinte minden szereplő látja, hogy Vona eddig még mindenkit elárult, akivel kapcsolatba került. Az ideje ezért a végéhez közeledik. A kaméleon színváltozásai védje­gyé­vé váltak, s mivel a kaméleon nem túl népszerű állat, Vonát egyre többen távolságtartó gúnnyal szemlélik. Ez pedig egy politikus számára, akinek legalább a tekintély látszatával kéne rendelkeznie, rosszabb, mint a halál.

www.demokrata.hu – Bencsik András