Április 25-én Martonvásáron, a Brunszvik-Beethoven Kulturális Központban tartotta meg a KALÁSZ megalapításának 90. évfordulóját. Az 1936-ban létrejött Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége (röviden: KALÁSZ) olyan magyar alapítású katolikus lelkiségi mozgalom, amely a Római Katolikus Egyház tanítását vallva fő feladatának tekinti a lányok katolikus keresztény szellemű erkölcsi nevelését.
A megjelenteket Szilágyi Melinda, a KALÁSZ elnöke és Gucsek István, Martonvásár alpolgármestere köszöntötte.
Pindroch Csaba és Verebes Linda tanúságtétele
A délelőtt folyamán több előadást is meghallgathattak a résztvevők. Pindroch Csaba és Verebes Linda huszonhat éve házasok, négy gyermekük és négy kutyájuk van. Imára épített otthon címmel beszéltek arról, hogyan mutatkozik meg az isteni gondviselés a házasságukban.
Verebes Linda leszögezte: az, hogy a házasságuk jó, nem az ő érdemük. Legjobb, ha nem azt mutatják, hogy náluk minden a legtökéletesebb, mert ilyen házasság nincsen. Bicebóca házasságok vannak, és az övék is ilyen. Az egykori ferences diák, Pindroch Csaba felidézte: néhány évvel ezelőtt Pécsre voltak hivatalosak, hogy beszéljenek a boldog házasságról. Úgy indultak neki az útnak, hogy már Budapesten veszekedtek az autójukban. Közeledve Pécshez, egyre rosszabb lett a helyzet. Már csak percek választották el őket, hogy megérkezzenek, kölcsönösen sebzett lélekkel. S akkor váratlanul defektet kapott az autójuk. Ettől pedig mintha elpárolgott volna az egymásra zúdult haragjuk. A fórumon erről beszéltek a hallgatóságnak.
A házaspár visszaemlékezéseiből kiderült: a 19 éves Verebes Lindát sokan féltették az akkor már sztárnak számító Pindroch Csabától, aki szerint viszont ő sokkal jobb volt, mint a híre. Egyúttal felidézte: 2002-ben a Valami Amerika című filmvígjáték óriási sikerét követően Csaba tudott venni részletre egy Mercedest. A csodakocsit egy hét múlva kulccsal együtt ellopták. Mivel a több milliós részleteket természetesen továbbra is fizetnie kellett, kénytelen volt eladni a szülei által neki vásárolt lakást. Akkor arra gondolt: legyen teljes a veszteséglistája, „menjen Linda is”. Ő azonban higgadt maradt, és megkérdezte: mondd Csaba, szerinted a gyerekeinket fogja érdekelni, hogy elveszett a Mercedes, meg a lakás is? „Én a jelen posványságában ragadtam, ő viszont a jövőről beszélt” – emlékezett vissza Csaba. Azóta megvan a négy gyerek, a szép családi ház is, és még négy kutya is. Mindketten tapasztalatból állítják: Isten gondviselő kegyelmére mindig, minden körülmények között számíthatnak. Ezért nagyon fontos odafigyelni a jelekre. Minden történik valamiért, mondta Linda. Ugyanilyen fontos, hogy kilépjünk az egónkból, a komfortzónánkból, hogy a másiknak jobb legyen, rácsodálkozni a másikra. Ezzel kapcsolatban Linda kiemelte Csaba különleges tiszteletét a nők, így őiránta is.
Nényei Gáborné a KALÁSZ kezdeteiről
Nényei Gáborné (Gabi néni) a KALÁSZ volt elnöke. A magyar-angol szakos tanárnőnek hét gyermeke és 33 unokája van. A Gondviselés műve a KALÁSZ 90 esztendeje alatt címmel tartotta meg előadását.
Beszédének elején feltette a kérdést: miképpen lehetséges, hogy más katolikus egyesület – így a Legényegylet, a KALOT sem – nem tudott újjászületni a rendszerváltozás után, míg a KALÁSZ igen. Ennek magyarázata sokak szerint az, hogy az ő küldetésük négy szóban foglalható össze: hit, erkölcs, család, nemzet. Első helyen van említve tehát a hit. Más katolikus egyesületek esetében ez nincs így. A hit pedig Istentől származik. A hit igazi alapja és forrása Jézus Krisztus. A KALÁSZ tagjai Isten és ember előtt tesznek fogadalmat a templomban, mégpedig arra, hogy teljesen elköteleződnek Isten és az emberek szolgálatára.
Nényei Gáborné felidézte: 1934-ben a katolikusok útkereső konferenciát rendeztek Esztergomban. Ezen megjelent Luczenbacher Rita pettendi földbirtokoslány és Stettner Andrea szociális testvér Erdélyből. Itt találkoztak először. Ők ketten alapították meg 1936-ban Magyarországon a KALÁSZ-t. A gondviselő szeretet hozta össze a két áldozatkész nőt. Melléjük állt az Egyház is, mindenekelőtt Shvoy Lajos székesfehérvári püspök. Gyümölcseiről ismerszik meg a fa, és hogy a KALÁSZ erős törzséből életképes ágak sarjadtak ki, jó gyümölcsök termettek, bizonyítja: a feloszlatás évében már százezer tagja volt az egyesületnek.
Az illegalitás évtizedei
Ezt követték a pusztai vándorlás évtizedei, amikor a KALÁSZ nem működhetett törvényesen, tagjai szétszóródtak, de lélekben és hitben nem törtek meg. Illegalitásban, de folytatták küldetésüket. Sokan közülük többgyermekes családanyák lettek, és katolikus szellemben nevelték gyermekeiket. Megtörhetetlenségükre többek között bizonyíték, hogy egyetlen „kalászos” sem emigrált Nyugatra a nálunk negyvenéves babiloni fogság idején.
Kiemelendő a Váci Egyházmegye szerepe a KALÁSZ történetében. Jelenleg Marton Zsolt váci megyéspüspök az egyesület lelkivezetője. A lelkivezető papok közül különösen sokat tett a KALÁSZ-ért Békés Gellért, OLoffson Placid, Máté György.
A KALÁSZ elnöke elődei közül megemlítette Metzger Gabriella, Illésy Mária, Terlanday Sándorné, Szénássy Rózsika (Tuni néni) nevét. „Nekem még megadatott, hogy a ’60-as években, az egyházüldözés idején titokban tanítványa lehettem Illésy Máriának” – idézte fel Nényei Gáborné. Elsőéves egyetemista volt akkoriban, és ébredezett benne a szerelem egy fiú iránt. Ugyanakkor olyan életet szeretett volna élni, amilyet Illésy Mária. Így imádkozott Istenhez: vagy az a fiú, aki érzelmeket ébresztett bennem, vagy senki. És ha senki, akkor csak a KALÁSZ. Ezt követően nem sokkal, 1966. február 4-én Illésy Máriát magához szólította az Úr. Február 20-án pedig a fiú, „aki a szívemben lappangott”, elhívta őt abba a templomi kórusba, ahol ő énekelt. Egyúttal tagjai lettek egy titkos katolikus közösségnek is. Ezt követően felgyorsultak az események, hamarosan összeházasodtak, hét gyermekük született.
Rendszerváltozás: a földbe hullott mag kisarjadt
A rendszerváltozás évében, 1990-ben Nényei Gábornét meghívták a tévébe, hogy mint hétgyermekes családanya, tartson ötperces mini beszélgetéseket, és ezt látták a KALÁSZ egykori tagjai, köztük a fent említett Tuni néni is. Férjén keresztül fölvették vele a kapcsolatot, így egyszer csak azon vette észre magát, hogy teljesülőben van több évtizedes álma, „benne vagyok a KALÁSZ-ban”.
Gabi néni előadásából kiderült: a rendszerváltozás idején a negyven éve földbe hullott mag megérezte az idők változásait, „és a benne elrejtett élet ébredezni kezdett”. Az egykori vezetők – akik még éltek – már elmúltak hetvenévesek, az egykori lányok nagymamák lettek. Megindult a levelezés, egymás fölkeresése. Kis füzetke – a mai Új Kalász újság elődje – adta az életjelet szerte az országban. Így aztán
1990. április 4-én a KALÁSZ Egyesületet törvényesen jóváhagyta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK), és bejegyezte a Fővárosi Bíróság. Az egyesület jelenlegi országos központja Budapesten van, a Maros u. 26. szám alatt.
Az isteni Gondviselés mutatkozott meg abban is, hogy Illésy Mária 1952-ben, a kommunista diktatúra legsötétebb időszakában azt mondta Kertész Lajosné Ellának: legyél a mogyoródi KALÁSZ vezetője. S az lett, harminc hét évvel később, 1989-ben. A Jóisten nem siet el semmit, mindennek rendelt ideje van, de ami benne van az ő tervében, az mindig megtörténik.
Nényei Gáborné végül így fejezte be ünnepi beszédét: „A 90 éves jubileumunkra a Jóisten megengedte, hogy megtaláljuk küldetésünket a mai világban, megérjük az új felvirágzás korszakát. Küldött hozzánk lelkes fiatal vezetőket, akik otthon vannak ebben a gyorsan változó világban, hogy az egykor földbe hullott mag most is bőséges termést tudjon hozni itt a hazánkban és a világegyházban.
Dyekiss Virág előadása
A délelőtt utolsó előadását Dyekiss Virág, a néprajztudomány doktora tartotta Boldog asszonyok a Boldogasszony palástja alatt címmel. Elemezve a Mária-ünnepeket, kiemelte: a Szűzanyához minden életállapotban tudunk kapcsolódni. Ezt az Egyház is világosan érzékeli, támogatása folyamatos Jézus édesanyjának tiszteletében. A világban több tízezer Mária-kegyhely van. Szűz Mária pedig mindig isteni Fiára, Jézus Krisztusra irányítja a figyelmünket.
Az egész napos rendezvény csúcspontjaként délután Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatott be koncelebrált szentmisét. Erről később számolunk be.
*
A KALÁSZ rövid története
Luczenbacher Rita pettendi földbirtokoslány saját birtokán kezdett el keresztény szellemben foglalkozni az ott élő lányokkal. Stettner Andrea szerzetesnővér Erdélyben végezte ugyanezt a munkát az erdélyi katolikus nőmozgalom irányításával 1926-ban, Aradon alapított Erdélyi Katolikus Nőszövetség keretében. Ők ketten alapították meg 1936-ban Magyarországon a KALÁSZ-t, Katolikus Lánykörök Szövetsége néven, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök pártfogásával. Martonvásáron tartották az első összejövetelt.
Az egyesület eleinte a falusi lányokkal foglalkozott, mivel ők szorultak leginkább arra, hogy elemi iskolai tanulmányaik lezárása után tovább műveljék, neveljék őket. A mozgalom gyorsan terjedt, sorra alakultak a lánykörök, a lányok népfőiskolákon és egyéb tanfolyamokon vettek részt. 1946. évi betiltása idején mintegy 60 ezer taggal rendelkezett. Egyes plébániákon 1950-ig tudták folytatni a tevékenységüket „Egyházközségi lánycsoportok” fedőnéven.
A mozgalom 1989-ben kezdte meg újra működését, ekkor már nemcsak a falvak, hanem a városok területén is. 1990-ben jegyezték be hivatalosan, mint egyesületet. Neve megmaradt, de a rövidítés jelentése változott: Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége lett. Ugyanis azok a lányok, akik egykor tagjai voltak, nagymamák lettek, és unokáikat hozták a KALÁSZ-ba. A KALÁSZ tagsága közel 900 fő, de jelentős pártoló tagságuk is van.
A KALÁSZ jelenleg civil egyesületként működő, a magyar katolikus lányokat és asszonyokat összefogó szövetség. Szervezetük alapegységei a KALÁSZ-csoportok. Az egyesület célja a lányokat és asszonyokat segíteni abban, hogy a katolikus hit és a tiszta erkölcs alapján tudják betölteni a sajátos női hivatásukat a társadalomban, az Egyházban és a családban, mert a hitvesi és családanyai szerepre sem a széthullt családok, sem az iskolai oktatás nem készít fel. Feladata ezenkívül a társadalomban megerősíteni a keresztény-katolikus értékrendet az asszonyokon, lányokon, édesanyákon keresztül, valamint népi, nemzeti kultúránk, hagyományaink ápolása. A KALÁSZ sajátos feladata még, hogy a nőket támogassa női szerepeik örömteli megélésében a keresztény értékrendnek megfelelően, és közösséget biztosítson a hozzá kapcsolódó nőknek. Továbbá az egyházközségi, plébániai élet kiteljesedését szolgálja, ápolja a családok közötti kapcsolatot, közösségi megmozdulásokat szervez (pl. lelkinapok, táborok). Női csoportjaik között olyan is van, amely nem plébániához kapcsolódik, hanem regionális.
Feladatai a világegyházban
A KALÁSZ rendes, tevékeny tagja a Katolikus Női Szervezetek Világszövetségének (WUCWO). A WUCWO európai régiójáért felelős alelnöke a KALÁSZ tagja. Az egyesület tagjai részben az idősebb generációkból, még a szövetség feloszlatása előtti időből származó egykori lánycsoportok tagjaiból kerülnek ki, ők képezik nagymamacsoportjaikat. Szervezetükhöz azonban egyre több fiatal is csatlakozik. Az alapítók céljait is figyelembe véve programjaikat elsősorban nekik szervezik. Körülbelül 80 csoportjuk van, amelyek helyileg önállóan működnek, és tartják a kapcsolatot a vezető, budapesti csoporttal.
A KALÁSZ célja a keresztény értékek közvetítése, erősítése, a lányok felkészítése a női hivatás betöltésére és a társadalom újjáépítésének segítése a családokon keresztül. Legfőbb feladatának tekinti, hogy a katolikus keresztény erkölcs szellemében készítse fel a lányokat sajátos női hivatásukra: a hitvesi és a családanyai szerepre, az otthont teremtő, életet ápoló és gondozó szeretetre. Megpróbálnak tenni azért, hogy becsülete legyen a házasságig megőrzött tisztaságnak és a sírig tartó hűségnek. Emellett a nemzeti értékek, hagyományok őrzését is fontosnak tartják.
Tevékenységeik körébe tartoznak a 6-16 éves lányok részére rendszeresen, egy évben több alkalommal is megrendezett nyári hagyományőrző és honismereti táborok, a családi életre felkészítő, fiataloknak szóló kurzusok, kézműves-, főző- és tánctanfolyamok, melyeket az ország több településén rendeznek meg. A táborokban mindennap szentmisére mennek, esténként pedig lelki beszélgetést folytatnak imádsággal. Az imában az Isten iránti személyes kapcsolatra helyeződik a nagyobb hangsúly. Az erkölcsi nevelés beszélgetéseken keresztül folyik, például főzés közben. A lányok a táborokba elhozzák kedvenc receptjeiket és közösen főznek, sütnek.
Szinte minden napra beiktatják egy-egy történelmi, nemzeti emlékhelynek vagy kiállításnak a megtekintését. Országos szinten rendszeresen lelkigyakorlatokat, zarándoklatokat rendeznek. Csoportjaik vezetői évente egyszer egymással is találkoznak. Évente két alkalommal háromnapos nyitott lelkigyakorlaton vesznek részt, minden hónap első hétfőjén nyílt napot tartanak a budapesti központjukban.
„Tíz falu, egy asztal” mozgalmuk nemzetközi hírre tett szert. Szent Istvántól ered a gondolat, hogy 10 falunak legyen egy közös temploma. Ezt a gondolatot elevenítették fel a millecentenárium jegyében, és azóta számos alkalommal az ország különböző tájain egy-egy falu meghívja a szomszédos tíz egyházközséget egy napra, ahol az oltárasztalnak, majd a terített asztalnak közösségében építik a lelki és fizikai közösséget tapasztalatcserével, kulturális programokkal. Az egyesület saját kiadásában jelenteti meg kéthavonta az Új Kalász című folyóiratot. Kiadványai között egyaránt szerepel imakönyv, betlehemes játékok szövegkönyve, táncok gyűjteménye és szakácskönyv.
Fotó: Merényi Zita
Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
