A Jobbik hazánkat ismét élelmiszer nagyhatalommá tenné, hogy Magyarország újra betölthesse Közép-Európa éléstárának szerepét.
Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusa szerint egyértelmű, ha kihasználnánk természeti, mezőgazdasági adottságainkat, még a jelen körülmények között, középtávon is hazánk 20 millió embert tudna ellátni élelmiszer-ipari termékekkel. Viszont az öntözéses területek növelésével, valamint a XXI. századi technológiai fejlesztések széleskörű használatával reálisan megvalósítható célkitűzés lehet, hogy
a magyar agrárium és élelmiszeripar akár 30 millió embert is képes legyen élelmezni nagy hozzáadott értékű mezőgazdasági termékeivel.
Ehhez viszont a célzott állami támogatás és a kapacitásbővítés mellett, le kell számolni egy dogmával is: véget kell vetni az ipari nyersanyag termelésnek. Jelenleg ugyanis a magyar termőterületek 85 százalékán ez zajlik, úgy hogy közben Ukrajna, Oroszország, vagy épp Kanada is itt kopogtat az Európai Unió kapujában a dömpingáron érkező, fajlagosan olcsóbban előállított búzával, kukoricával, napraforgóval és repcével.
Nekünk más utat kel választani.
A Jobbik elsődleges célja, hogy az alapanyag termelés helyett minél több hozzáadott értéket tartalmazó exportképes termékkel jelenjen meg a nemzetközi piacokon a magyar agrárium.
Magyar Zoltán szerint ehhez első lépésként a hazai piacot kell visszaszerezni.
Egy erős államnak ugyanis el kell tudnia érni azt, hogy a hazánkban kereskedő multinacionális áruházláncok amiből csak lehet, magyar terméket árusítsanak.
A magyar piac visszahódításához elengedhetetlenen az értékesítési lánc csökkentése. Önszerveződő szövetkezetekre, termelői piacokra van szükség ahhoz, hogy a termék a földtől a tányérig a lehető leggyorsabb és legellenőrizhetőbb módon jusson el.
A legerősebb ellenzéki párt azonban nem pusztán egy nemzetstratégiai szempontból kiemelt húzóágazatként tekint a mezőgazdaságra, ugyanis
a szektor tudatos fejlesztése a magyar vidék megmaradásnak az egyetlen biztosítéka.
Ennek értelmében kormányra kerülve fejlesztenék a feldolgozóipart, a kertészetet, amire idővel egy erős beszállítói kör épülne, ami együtt járna a szolgáltató szektor bővülésével is. Így azok számára is új munka- és üzleti lehetőségeket jelentene a mezőgazdaságunk fellendülése, akik nem közvetlenül a földeken dolgoznak.
A magyar vidék elnéptelenítése, a városokba, vagy a külföldre való vándorlás így megállítható lenne.
Sajnálatos módon azonban a mezőgazdaság GDP-hez adott mértéke az elmúlt két évtizedben 8,4 százalékról, 4,4 százalékra csökkent.
A biztos alapokon álló agrárium, az országos szintű, egy-egy szektor szereplőit összetömörítő szövetkezetekre támaszkodva aztán már képes lehet versenybe szállni az EU-s piacokon, majd az állam anyagi és marketing támogatása mellett, az unión kívüli piacon való kereskedés is következne.
Magyar Zoltán szerint nem kérdés, hogy a silány, rosszabb feltételek mellett megtermelt, vagy épp GMO-s termékek mellett
a magyar agrárium által előállított élelmiszer meg fogja találni a régi hírnevéhez méltó a helyét a világban.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
