Az írott szövegből van alacsony és magas szint.
Az alacsony szint lényege: egy adott elképzelést népszerűsíteni, mégpedig kizárólagos jelleggel. Jellemzően ilyenek pl. a kampányszövegek.
A magas szint viszont gondolkodást ösztönöz, nem ad egyértelmű választ, hanem csak egy adott értékrendet fogalmaz meg.
Sajnos ahogy az idő telik, egyre kevesebb ember alkalmas az utóbbira. S ha valami magas szintű iromány meg népszerű, akkor azt is igyekeznek beszorítani egy szűk értelmezési keretbe.
József Attila a Kádár-rendszer kedvenc költője volt. Persze nem volt szabad említeni szakítását a kommunistákkal, kései kommunizmus-kritikus írásait, viszont ki kellett emelni minden olyan írását, melyet még elkötelezett kommunistaként írt. A „Világosítsd fel” című versét egyenesen titkolták a benne lévő „fasiszta kommunizmus” sor miatt.
Sok esetben pedig egy adott versnek kötelező értelmezése volt, ennek legismertebb esete a „Levegőt!” versé. A korabeli kánon szerint itt József Attila a náci és a fasiszta eszme ellen küzd. Nehogy már valaki véletlenül is az akkoriban magától adódó értelmezésre „tévedjen”, hogy a kommunista rendszer elnyomja a szabadságot! Mert nagyon csábító volt ez, a „számon tarthatják, mit telefonoztam” és a „szívünk, míg vágyat érlel, nem kartoték-adat” sorok nagyon nem Hitlerre, Horthyra asszociáltak a 70-es, 80-as években, hanem a létező Kádár-rendszerre.
A rendszerváltozás után a ballibek nagyon mérgesek voltak miatt. Ők át akarták vinni József Attilát a ballib táborba, valahogy belőle is „kommunista, azaz baloldali, de valójában liberális” hőst csinálva.
Az okosabb ballibek elfogadták azóta, József Attila a jobboldalnak is kedvence, mert túl magasan van, s túl univerzális. Nem lehet belőle ballib ikont csinálni.
A intellektuáliusan alacsonyabbrendű ballibek meg máig nyomatják a hülyeséget. Íme, a minap a magyarellenes Kolozsszaros Blog valamiféle Orbán elleni lázadót akar legyártani József Attilából.
Ráadásul manapság, a modern kései liberalizmus korábban, egyértelműen nem a „jobboldal” akarja a szabadságot elvenni, hanem a „baloldal”. Elég csak az internetre gondolni: nem „jobboldali”, hanem „baloldali” elvek alapján működik a cenzúra a legnagyobb platformokon.
Olyan ez, mint az angol Black Mirror sorozat. Csináltak pár filmet, melyek egyértelműen a modern polgári társadalmat kritizálták. Aztán rendkívül népszerűek lettek emiatt az alt-right körökben. S akkor jött a baj: magyarázkodniuk kellett, hogy ők nem alt-right alkotók, hanem lánglelkű progresszívek, s valójában a „szélsőjobb populizmus” ellen küzdenek.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
