A 9. §. főbb gondolatai:
- A Dasein mint vizsgált létező: Heidegger tisztázza, hogy az a létező, amelyet elemezni akarunk, „mi magunk vagyunk”. A Dasein nem egy elvont fogalom, hanem az az emberi létező, amelyik felteszi a lét kérdését.
- „Mindenkor az enyém” (Jemeinigkeit): a Dasein létének alapvető jellemzője, hogy az mindenkor az enyém. Ez nem szolipszizmust jelent, hanem azt, hogy a Dasein létében önmagához, a saját lehetőségeihez viszonyul.
- A lét kérdése mint tét: a Dasein számára a saját léte „tét”. Ez azt jelenti, hogy a Dasein nem közömbös saját létezése iránt; megérti önmagát, és alakítja a lehetőségeit.
- Lét-a-világban (In-der-Welt-sein): a Dasein lényege nem egy elszigetelt szubjektum, hanem a „világban-való-lét”. A Dasein mindig egy már meglévő környezetbe van „vetve” (Geworfenheit).
- Egzisztenciális analitika: A vizsgálat célja nem a Dasein pszichológiai vagy biológiai jellemzése, hanem az egzisztenciális struktúráinak (hogyan-létének) feltárása. Azaz: mi teszi lehetővé, hogy a Dasein létezőként viselkedjék?
Összességében a 9. §. megállapítja, hogy a lét értelmének megértéséhez a saját, megélt, „mindenkor enyém” létezésünk (Dasein) struktúráit kell fenomenológiai módszerrel feltárnunk.
A 10. §. lényege:
- A cél: az ontológiai prioritás: Heidegger leszögezi, hogy a Dasein (az ittlét/emberi lét) egzisztenciális analitikája megelőzi az antropológiát, pszichológiát és biológiát. Ez nem jelenti e tudományok értéktelenségét, de Heidegger szerint azok ontikusan (a létezők ténybeli tulajdonságaival) foglalkoznak, míg ő a létük értelmével (ontológia).
- A „Dasein” vs. „Ember”: Heidegger azért nem „embert” vagy „szubjektumot” használ, mert ezeket a hagyományos metafizika már előre meghatározott „tárgyként” kezeli (pl. „racionális állat”). A Dasein ezzel szemben egy nyitott, strukturális fogalom, amely arra a létezőre utal, amelyik saját létéhez való viszonyában van.
- Különbségtétel a tudományoktól:
- Antropológia/Pszichológia: a hagyományos antropológia „lelkiként” vagy „tudatként” vizsgálja az embert, ténybeli tulajdonságokat keresve. Heidegger szerint ez figyelmen kívül hagyja a Dasein alapszerkezetét: a világban-való-létet.
- Biológia: a biológia a Dasein-t „életként” vagy „szervezetként” kezeli. Heidegger szerint bár az ember biológiailag él, a létének értelme nem vezethető le a puszta biológiai folyamatokból.
Röviden: Heidegger szerint a filozófiának előbb tisztáznia kell az „ittlét” (Dasein) egzisztenciális struktúráit, mielőtt az empirikus tudományok (antropológia, pszichológia, biológia) érdemben vizsgálhatnák az „ember” mint létező sajátosságait.
A 11. §. összefoglalása:
1. A „primitív” Dasein mint módszertani eszköz
Heidegger nem antropológiai vagy etnográfiai értelemben vizsgálja a „primitív népek” életét, hanem fenomenológiai módszerként használja. A cél nem a fejlődéstörténeti korrektség, hanem a létstruktúrák letisztultabb formáinak megragadása.
- Kevesebb öninterpretáció: a „primitív” létformákban a világban-benne-lét kevésbé van elfedve bonyolult, későbbi filozófiai vagy tudományos önértelmezésekkel.
- Közvetlenség: a „primitív” Dasein gyakran közvetlenebbül, az eszközökkel való cselekvő foglalatosság (kéznél-levőség) révén viszonyul a világhoz, ami segít feltárni a világ alapvető ontológiai szerkezetét.
2. A „természetes világfogalom” (natürliche Weltansicht) nehézségei
Heidegger megpróbálja elhatárolni a Dasein vizsgálatát a hagyományos metafizikától, amely a világot csupán „jelenvaló” (vorhanden) tárgyak összességeként kezeli.
- A tudományos megközelítés kritikája: a pozitív tudományok (pl. antropológia, pszichológia) ontikusan, tárgyként kezelik a világot, ami elrejti annak ontológiai alapját.
- A „természetes” szemlélet hiánya: a „természetes világfogalom” kidolgozása azért nehéz, mert a tudatunkat már áthatották a korábbi elméletek (Descartes, Kant), amelyek a szubjektum-objektum megosztottságra épülnek. Heidegger ehelyett a világot mint a jelentések, a használhatóság és az elköteleződés összefüggésrendszerét kívánja bemutatni.
3. A hétköznapiság (Alltäglichkeit) és a kezdetlegesség
- A fejezet leszögezi, hogy a „primitív” nem egyenlő a hétköznapival. A hétköznapiság a Dasein létének egy módja, amely magasan fejlett kultúrákban is jelen van.
- A vizsgálat célja, hogy a primitív Dasein „nyers” megnyilvánulásain keresztül láthatóvá váljon a gondoskodás (Sorge) mint a jelenvalólét alapszerkezete, anélkül, hogy a modern tudományosság „rávetítései” torzítanák a képet.
Összegezve: a 11. §-ban Heidegger a primitív jelenségekhez fordul, hogy lehámozza a metafizikai előítéleteket, és rátaláljon a Dasein világban-benne-létének eredendő, gyakorlatias és jelentésteli struktúrájára.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
