A járványügyi helyzet romlása miatt meghirdetett veszélyhelyzettel párhuzamosan újra visszatért a korrupcióellenes szervezetek által sokat kárhoztatott nagyobb összegű készpénzes fizetések időszaka, amit azonban igyekeznek elhallgatni a lakosság elől.
A vészesen romló járványügyi mutatók miatt a kormány egy hete, vagyis november 25-étől, egyelőre 90 napra újra országos veszélyhelyzetet léptetett életbe, hogy korlátozhassa a lakosság mozgását. A hatályos jogszabályok értelmében az emberek életét és egészségét fenyegető világjárvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetet a kormány legfeljebb 40 nappal többször is meghosszabbíthatja. Ezt azonban – a hosszabbítás hatályba lépésétől számított 20 napon belül – már a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Szlovákiában először tavaly tavasszal, majd október 1-jétől idén május 14-ig volt érvényben veszélyhelyzet, így a mostani már a harmadik olyan eset, hogy a kormány él ezzel a lehetőségével.
Az elmúlt napokban sorra jelentették be a veszélyhelyzettel kapcsolatos megszorításokat, arról azonban már kevesebb szó esett, hogy a veszélyhelyzet bevezetésével párhuzamosan átmenetileg a nagyobb összegű készpénzes fizetéseknek gátat vető szabályokat is felfüggesztették. Elsőként erre az aktuality.sk hírportál hívta fel a figyelmet, időközben azonban Marián Viskupič (SaS), a parlament pénzügyi bizottságának az elnöke és a pénzügyminisztérium is megerősítette a hírt.
Az illegálisan szerzett jövedelmek tisztára mosásának egyik legkönnyebb módja a bűnözők számára a nagy összegű készpénzfizetés, mert ezeket a tranzakciókat nagyon nehéz felderíteni. Szlovákiában ezért már 2013-tól bevezették a 15 ezer eurós felső határt a nagy összegű készpénzfizetésekre a magánszemélyek esetében. A jogi személyekre még ennél is szigorúbb szabály vonatkozik, számukra 5 ezer eurónál húzták meg a felső határt. Ez a szabály azonban a veszélyhelyzet során nem érvényes, jelenleg így korlátlanul fizethetünk készpénzzel is. „Ez így igaz, a veszélyhelyzet bevezetésével átmenetileg a készpénzfizetés felső határával kapcsolatos szabályok sem érvényesek” – mondta el Viskupič. Szerinte épp emiatt is kellene a lehető legrövidebb időre bevezetni a veszélyhelyzetet.
Hogy a veszélyhelyzet idején nem érvényesek a készpénzes fizetéssel kapcsolatos határértékek, azt a pénzügyminisztérium is elismerte. „Akik azonban esetleg azért aggódnának, hogy – ebben az időszakban, amikor a készpénzfizetéssel kapcsolatos törvényi korlátok nem érvényesek – egyesek ezt pénzmosásra használhatják fel, azoknak azt üzenhetjük, hogy a pénzmosás felderítéséért felelős hatóságok jelenleg is úgy látják el a feladataikat, hogy ilyen visszaélés nem fordulhat elő” – állítja a pénzügyminisztérium sajtóosztálya.
„Autókereskedésünk van, és már a tavaszi országos lezárás során többen hívtak bennünket azzal a kérdéssel, hogy fizethetnek-e nálunk az autókért készpénzben” – mondta el az aktuality.sk hírportálnak az egyik ázsiai autómárka forgalmazója. Ez utóbbi így a helyi adóhivatalhoz fordult tanácsért, a válasz azonban nem volt teljesen egyértelmű. „Az adóhivataltól azt a választ kaptuk, hogy választhatjuk a fizetésnek ezt a módját is, ugyanakkor azt ajánlották, hogy inkább ne próbálkozzunk vele” – tette hozzá a kereskedő, aki azonban rögtön le is írta, hogyan nézett ki a fizetés. Eszerint, ha a kereskedő megegyezett az autót vásárlóval, akkor ez utóbbi vagy a bankfiókon keresztül fizette be a kereskedő számlájára a készpénzt, vagy közvetlenül a kereskedőnek fizetett, aki erről aztán kiállította a számlát. A veszélyhelyzet idején azonban nem csupán autót, hanem például akár lakást is lehet venni készpénzért. „Az egyik ingatlanfejlesztő ismerősöm bevallotta, hogy a veszélyhelyzet idején több lakást és házat is eladott ilyen módszerrel” – állítja egy nyugat-szlovákiai, a neve elhallgatását kérő kereskedő.
Hogy pontosan hányan is éltek eddig ezzel a lehetőséggel, azt nem lehet tudni. A Statisztikai Hivatalnak, a jegybanknak és az adóhatóságnak sincsenek ezzel kapcsolatos adatai. Ez utóbbi az elmúlt két évben egyébként 32 büntetést szabott ki, összesen 16 ezer euró értékben a készpénzes fizetéssel kapcsolatos szabályok megszegéséért. Ezeket azonban még a veszélyhelyzet bevezetése előtt osztotta ki.
A készpénzes fizetéssel kapcsolatos visszaélések Szlovákiában azt követően kerültek a média és a politikusok érdeklődésének a fókuszába, hogy a Denník N napilap és a Trend hetilap pár éve cikksorozatban számolt be arról az esetről, amikor a jelenleg már elítélt adócsaló, Ladislav Bašternák azt állította, hogy a BL-202 nevű cégén keresztül 12 millió eurót fizetett ki készpénzben a Pozsony központjában található Five Star Residence épületkomplexum hét lakásáért. Akkoriban a jelenlegi pénzügyminiszter, Igor Matovič volt az egyik leghangosabb kritikusa ennek az ügynek. 2016 júniusában az általa vezetett OĽaNO képviselői bankjegyutánzatokkal teli zacskókat szórtak szét a parlamentben Matovič beszéde közben, hogy érzékeltessék a vitatott 12 millió eurós tranzakció súlyosságát. Bašternákot akkor az üzlettársa, Robert Kaliňák (Smer), volt belügyminiszter védte meg, aki azt az időszakot a készpénzes tranzakciók világaként jellemezte, így semmi kivetnivalót nem talált a nagy összegű készpénzes fizetésben. (trend.sk, mi)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
