Megosztottság uralkodik a japán kormányban a szíriai és iraki menekültek befogadásával kapcsolatban, mióta az ENSZ felszólította a szigetországot arra, hogy segítsen elhelyezni őket – írta meg a The Guardian. A miniszterelnök és mások is eltökéltek a zárt ajtók politikája mellett, míg sokan inkább szélesre tárnák azokat.
A regionális gazdaságok élénkítéséért felelős Ishiba Shigeru szerint például Japánnak több bevándorlót kéne fogadnia, és nincs mitől félni, elvégre az integráció a múlt század elején Dél-Amerikába távozott japánoknál is működött – írta meg a brit országos napilap online kiadása.
Ötezerből tizenegy
Abe Sinzó miniszterelnök ugyanakkor korábban kizárta, hogy enyhítenének a szigorú japán menekültügyi szabályozásokon – tavaly 5 ezer kérelemből mindössze tizenegyet fogadtak el.
Az Abe egyik jövőbeli, párton belüli kihívójának is tartott Ishiba szerint ugyanakkor egyre több társával úgy véli, hogy az ellenőrzött mértékű bevándorlás megmenthetné a csökkenő népességgel együtt munkaerőhiánnyal szembesülő japán gazdaságot, és felül kell vizsgálni a vonatkozó szabályozást.
Kono Taro közigazgatási reform- és rendőrminiszter szerint egy ilyen intézkedés még segítene is Abénak abban, hogy elérje célját, a GDP 491 ezer milliárd jenről 600 ezer milliárdra történő feltornászását az évtized végére.
Ugyanakkor a kabinet főtitkára, Yoshihide Suga szintén külföldi tapasztalatokra hivatkozva hűtötte le, mondván, óvatosnak kell lenni ebben a kérdésben.
Népességfogyás és nemzetközi nyomás
Bár a kormány demográfiai adatai riasztóak – a japán dolgozók száma 12,4 százalékkal, azaz csaknem nyolcmillió fővel csökkenhet 2030-ra, és a teljes népesség is mintegy kétharmadára zsugorodhat 2060-ig, amelynek 40 százaléka nyugdíjaskorú lesz addigra – Abe New Yorkban szeptemberben mégis kizárta, hogy enyhítenének a zárt ajtók politikáján: szerinte a kérdést a születési ráta növelésével, valamint a nők és az idősek bevonásával a munkaerőpiacra orvosolni lehet, míg a migránsok kizárása mellett is rengeteg érv szól (többek között egyébként az a német felméréseken alapuló tény, hogy a migránsok jelentős része analfabéta vagy legalábbis alulképzett, kérdéses tehát, hogy mennyiben hasznosítható a munkaerejük).
Bár Japán komoly adományozó szerepet tölt be a közel-keleti menekültek ellátásában, nemzetközi nyomás helyeződik rá a migránsok befogadása terén; elvégre Ausztrália és Kanada is befogadott 12, illetve 25 ezer embert, a Japánba látogató ENSZ-tanácsos pedig nyíltan ki is mondta, hogy erre, illetve a menekültellátó és integráló rendszere fejlesztésére is próbálja ösztökélni Tokiót.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
