Ismételten megnyitotta kapuit a Fekete István Szabadegyetem, ahol nyilvános és ingyenes előadások keretében ismerkedhetünk meg a fősodrat által elhallgatott információkkal és nézőpontokkal. Az idei őszi szemeszter nyitóelőadását dr. Drábik János tartotta A háttérhatalom és az ukrán helyzet címmel. A nagyjából két óra hosszú előadás során érdekes információkkal gazdagodhattunk, a végén pedig a közönség soraiból is érkeztek releváns kérdések. Az alábbiakban egy összefoglaló keretében közöljük, melyek voltak Drábik János előadásának fő sarokpontjai.
A világban jelenleg óriási küzdelem folyik, azonban nem csak ideológiai, ha civilizációs téren is. Amely most jelenleg orosz–ukrán háború néven tárul elénk, az is a civilizációk összecsapásának egy formája, mely sajnálatos módon két testvérnép harcaként manifesztálódik. Ez a két civilizáció a nyugati és a keleti.
De mit jelent az, hogy Nyugat? – tette fel a kérdést Drábik. Meglátása szerint a Nyugat azt a bizonyos világrészt jelenti, amelynek valamikor a központja (szellemi, katonai, gazdasági központja) Európa volt. Manapság már – Európa kiüresedése révén – az Egyesült Államokat jelenti, de Drábik szerint van egy „nagyobb Egyesült Államok” is, mely magába foglalja Kanadát, Ausztráliát, Új-Zélandot de még Japánt is. A legfontosabb azonban, hogy ezek felett van egy olyan hatalom, amelynek az az a legalapvetőbb szabálya, hogy nem is létezik.
Ezen a ponton megemlítette Mayer Amschel Rothschild 1773-ban íródott pontjait, melyek többek között a következőket tartalmazták:
Drábik szerint Rothschild tételei közül a legtöbb már megvalósult, a világ az általuk elképzelt irányba halad, és lényegében az utolsó előtti órában vagyunk, mielőtt az összes kívánalmuk végbemegy. S, ahogy elnézzük a minket körülvevő atmoszférát, minden bizonnyal igaza van…
A nyugati civilizáció lényege az egypólusú világrend és a liberális eszmerendszer képviselete. A liberális kifejezéshez hozzátartozik a demokrácia, ahhoz a szabad piac, így kereskedelmi módszerekkel egy pénzoligarchia jön létre, amely a hatalmat birtokolja – szőtte tovább gondolatmenetét a nyugati világról. Azonban ezzel az egypólusú renddel szemben van egy másik, a Kelet, amely alapjaiban tér el ettől a felfogástól.
Drábik szerint a többpólusú világrend (Kelet) több központot feltételez, amelyek esetenként együttműködhetnek, a globális problémákat is így oldják meg, közös erővel. Ez a rendszer ma még nem alakult ki, de kialakulóban van, láthattuk, hogy Putyin egyre többször és sűrűbben egyeztet konferenciákon akár Kínával, Indiával, vagy éppen Pakisztánnal. Keleten a kollektivizmus játssza a főszerepet az individualizmussal szemben. A közösségi érdek megelőzi az egyéni érdeket, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne egyéni érdek. Ennek fenntartásához azonban erős kormányok kellenek, melyeket a Nyugat autokráciáknak nevez. Keleten az oligarchia sokkal jobban féken van tartva, mint Nyugaton. Nem lehet például üzletelni, visszaélni az egészségüggyel, oktatásüggyel, a nyugdíjrendszerrel, de a közösségi közlekedéssel sem, ezeket az állam irányítja és tartja kézben. A szabad piac a termelő ipari kapitalizmusban marad fenn. Ha értéket állít elő valaki, és azzal lesz versenyképes és milliárdos, akkor nem korlátozzák, és szabadon kifejtheti a tevékenységét, valamint gazdagodhat is.
Drábik János nagyon helyesen megfogalmazta azt is, hogy sem a túlzott szabadság, sem a túltolt rend nem egészséges. A nyugati civilizáció az anarchia felé tart, és a neoliberalizmus égisze alatt káoszt teremt (a szabadság jó, a „még több szabadság” már nem), a keleti társadalmak rendet tartanak bármilyen áron. Ha a rendből túlzottan nagy rend (kaszárnyarend), az már megint kilengés és szintén ártalmas. Szabadságnak és rendnek mindig egyensúlyban kell lenniük – fejtette ki az előadó.
De kik irányítják manapság ezt az államok feletti államot? A háborút a straussisták robbantották ki Ukrajna és Oroszország között. Ők irányítják az említett államok feletti államot is. Az előadást Drábik végül azzal zárta, hogy elmondta, honnan ered ennek a gazdag, befolyásos csoportnak az elnevezése, és mi lesz a háború további menete.
A straussisták a nevüket Leo Straussról kapták, aki egy zsidó származású filozófus és társadalomtudós volt. Strauss a hitleri időkben vándorolt ki Amerikába, a Chicagói Egyetemen működött, ahol Machiavelli alapján tanította, hogy kell minden aljasságot elkövetni a hatalom megtartásának érdekében. A straussisták ezt a nézetet követik. Úgy gondolják, hogy az a nép, ahonnan ők származnak, azoknak jár a világhatalom. Ha ez nem így van, jobb, ha inkább nem is létezik a világ – folytatta Drábik.
Végül pedig szóba jött a háború folytatása is. Az előadó erről azt mondta, hogy egyik fél sem engedheti meg magának, hogy veszítsen. Elhúzódó harcokra kell berendezkedni, a straussisták el akarják érni Oroszország feldarabolását.
A Fekete István Szabadegyetem soron következő előadása 2022. október 13-án lesz, ekkor Vukics Ferenc honvéd alezredes beszél majd A háború áráról.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
