Április 8-án, szerdán délután öt órától rendhagyó helyszínen és időpontban tartották meg az Esterházy János boldoggá avatásáért felajánlott hagyományos szentmisét. Ezúttal nem az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont adott otthont az alkalomnak, hanem a nyitrai ferences kolostor mellett álló Szent Péter és Pál-templom, ahol a hívek közösségben imádkoztak a felvidéki mártírpolitikus boldoggá avatásáért.
A nagyhét és a húsvéti készület rendje miatt a megszokott első szerda helyett ezúttal a hónap második szerdájára került át a liturgia, amelyet azonban így is áthatott a húsvét misztériuma. Az evangélium üzenetében és az ünneplő közösség lelkületében egyaránt jelen volt a feltámadás örömhíre, amely különleges lelki keretet adott az alkalomnak.
A szentmisét Canavesi Ambrus missziós atya, a csicsói ferences rendi közösség szerzetese mutatta be.
A szép számban megjelent hívek a már megszokott módon ezúttal is Esterházy János mielőbbi boldoggá avatásáért ajánlották fel imáikat, folytatva a több mint egy évtizede tartó lelki örökségápolást, amely a keresztény hit, a magyar megmaradás és a közép-európai kiengesztelődés szolgálatában áll.
A szentmise homíliájában Ambrus atya a húsvéti misztérium mélységére irányította a figyelmet, hangsúlyozva, hogy Krisztus feltámadása elválaszthatatlan az ő szenvedésétől és kereszthalálától.
Mint kiemelte:
„Nem lehet feltámadás kereszt nélkül”, hiszen a megváltás teljessége a szenvedésen át vezet a dicsőségig.
Prédikációjában rámutatott: a keresztény ember hivatása Krisztus követése az önmegtagadás és a kereszt hordozása által, hiszen – mint fogalmazott – csak így részesülhetünk a feltámadás örömében.
Ambrus atya aláhúzta, hogy ebben ad példát Isten szolgája Esterházy János is, akinek életútja ma is világos iránymutatást ad a kitartásról, az emberi nagyságról és a feltétel nélküli szeretetről.
Megjegyezte:
Esterházy János felismerte saját keresztjét, és tudatosan vállalta a szenvedést Krisztussal, amely végül lelki megtisztulásához és belső szabadságához vezetett.
Hangsúlyozta, hogy a megpróbáltatások közepette – börtönévei alatt is – megőrizte hitét, békéjét és mások iránti szeretetét, sőt, még szenvedéseiben is embertársaira figyelt.
Esterházy János mély eucharisztikus és Mária-tisztelete különösen a szenvedések idején mutatkozott meg, ami hitelessé teszi tanúságtételét
– tette hozzá a ferences atya.
Prédikációja végén arra buzdította a híveket, hogy Esterházy János példáját követve vállalják saját keresztjeiket, mert – ahogy hangsúlyozta – „Krisztus keresztje az, amely értelmet ad életünknek, és elvezet a feltámadás dicsőségébe.”
A szertartás végén Ambrus atya megosztotta a jelenlévőkkel a csicsói ferences közösség küldetésének lényegét, ismertetve annak történetét és jelenlegi szolgálatát. Elmondta, miként kerültek a Csallóközbe, beszélt a tavaly nyáron leégett kolostorról, valamint a jelenleg is zajló felújítási munkálatokról. Kitért arra is, hány ferences szerzetes teljesít szolgálatot a Nagyszombati Főegyházmegyében, és milyen nemzetiségi háttérrel érkeztek.
Az atya hangsúlyozta:
Közösségük elsődleges célja, hogy a felvidéki magyarság lelki szolgálatában álljon, és az evangélium örömhírét hitelesen közvetítse.
Megjegyezte azt is, hogy ő maga Olaszországból származik, ugyanakkor örömmel és elkötelezetten végzi misszióját a régióban. Mint fogalmazott, Alsóbodokra és Nyitrára is mindig szívesen tér vissza, hiszen ezeken a helyszíneken már több alkalommal is mutatott be szentmisét.
A szentmise végül lelkipásztori áldással zárult, majd a jelenlévők együtt énekelték a Boldogasszony Anyánk című egyházi éneket is.
A szerző felvételei
Bartalos Nikolas/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »


