Az Ünnepi Könyvhét legizgalmasabb eseményére kerül sor szeptember 3-án pénteken, a Cédrus Művészeti Alapítvány és a Naphegy Kiadó kettős könyvbemutatójára, ahol Bán János (Bán Mór) és Toót-Holló Tamás közös irodalmi estet tart.
Bán János az Ezer rege könyve című, a magyar mondavilág kincseit sorra vevő sorozatának második kötetével jelentkezik a keleti szél harcosait köszöntve, Toót-Holló Tamás pedig metatörténelmi királyregényeinek trilógiáját zárja le új, Mátyás király alakját megidéző művével.
A könyvheti esemény már önmagában, a résztvevőinek köre által is érdekes: hiszen a magyar szellemi élet két olyan alakját szólítja közösen színpadra, akik rendkívül izgalmas szerepegyütteseket birtokolva végzik sokrétű feladataikat a magyar kultúrában.
Bán János Bán Mór néven annak a népszerű Hunyadi-regénysorozatnak a szerzője, amely sorozat alapján nemzetközi koprodukcióban készül egy nagyszabású történelmi tévéfilmsorozat. Bán János mindemellett az M5 kulturális csatorna csatornaigazgatója, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Összművészeti Kollégiumának elnöke.
Toót-Holló Tamás az irodalomtudomány kandidátusa, Magyar Nemzet főszerkesztője, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) köztestületi tagja.
pódiumbeszélgetésen egymást kérdező, egymás könyvbemutatóját moderáló két szerző szavait olyan zenészek produkciója egészíti ki, akik úgyszintén számos kulturális szférában otthonosak egyszerre.
Az eseményen két kiváló muzsikus, a Magyar Rhapsody Projekt két szellemi vezetője, Bársony Bálint és Elek Norbert lép fel.
Felfakad a forrás: egy királyregény-trilógia vége
Toót-Holló Tamás Csordul a csepp – A Forrás Könyve
Hamvas Béla úgy tartotta, Mátyás azért szent királyaink egyik legjelesebbje, mert egyike volt ő is a megvillant szemű királyoknak, akik feltépték a világot, hogy lássanak. Toót-Holló Tamás metatörténelmi királyregényei is ezekkel a világot feltépő, királyi tekintetekkel néznek a világra: most már harmadjára, s ezzel a Forrás Könyve összefoglaló címet viselő trilógiát le is zárva.
Ahogy korábban Nimród király két fiát, Hunort és Magort (Csobban a víz), később László királyt (Csillan a hab), most pedig Mátyás királyt (Csordul a csepp) is megszólítva és megszólalni hagyva. Hagyva azt is, hogy a királyaink ne csak a történelmi múltban, hanem most is, a szüntelen jelen szüntelen teremtésében is velünk legyenek.
S hogy miképpen vesz részt ebben a szüntelen jelenben és szüntelen teremtésben a királyregény-trilógiát lezáró kötetben ábrázolt Mátyás király? Legelőször is úgy, hogy Toót-Holló Tamás szokásához híven most is azon van, hogy a Királyok Hegye egy végtelenül személyes és egyszersmind végtelenül intim tér legyen a számára. Így aztán ebben az elvarázsolt, időn túli világban jól megfér egymással az halhatatlanság, az alkimista mágia, a szimfonikus progresszív rock és az atmoszferikus black metal összes fekete serege. Anakronizmus ez így minden mennyiségben. Magában az öröklétben. Egy primordiális rend szerint, ugyanakkor viszont posztmodern trükkök egész rengetegével. A rengetegben három delejes erejű nővel: Pobjebrád Katalinnal, Szép Ilonkával és a tétényi bíró okos lányával. S hozzá mindenféle északi és déli tengerekre nyíló kicsapongással. A Burzum híres albumát megnyitó black metal szám démonjainak zord elősereglésével. Egy horvát szigeten hirtelen elfogyó, legendás fehér bor, a Vugava minden cseppjének minden elbűvölő zamatával. És a Quimby Lepedőországának minden katonájával. És David Lynch épp David Bowie zenéjétől hangos éjszakai országútjának minden kanyarával. És Edward Munch norvég Madonnájának minden fülledt erotikájával.
Aki kíváncsi erre a bizarr összművészeti forgatagra, arra tucatnyi befejezés után még vár a kötet végén négy QR-kóddal felvezetve négy soundtrack is:
Mátyás király legvagányabb rocktörténelmi és underground produkcióival, legszebb magyar népdalaival és legkedvesebb Pilinszky-verseivel.
Hogy ez a sok zenei utalás is hihetőbbé tegye azt a sejtelmünket, hogy ez a történelmi sci-fi a maga kedvesen zilált történetszálaival valójában a magyar underground legendás számait köti össze egy korlátok nélkül örvénylő térben és az időben. Nem minden viszontagság nélkül ugyan, de rendben eljutva az URH Pokoli aranykor című számától a Quimby Aranykor című számáig – s aztán e két dal között erősen felindult mentális ingázásba szédülve. Hogy erre végül már Mátyás is csak annyit mondhasson: ez az igazság.
A regénytrilógiáról:
Vannak történelmi regények. Ezek a történelmi tényekről szólnak. S vannak regényei a mitikus történelemnek. Ezek a kulturális emlékezetről szólnak. Toót-Holló Tamás metatörténelmi regényei ez utóbbi megközelítés példadarabjai, azzal együtt, hogy regénytrilógiájában a kulturális emlékezet működése nem zárja ki azt, hogy minden általa ábrázolt király vagy királyfi körül ott legyen egy különös személyes tér, amely személyes tér szerzőként az ő királyi terrénuma is egyben, amit szabadon be tud lakni a saját képzettársításaival és emlékeivel.
Ennélfogva ezek a regények ugyan minden kétséget kizáróan egy elkötelezetten értékkonzervatív írói világ termései, de egyáltalán nem tartózkodnak a posztmodern irodalom eszköztárának használatától sem.
Intertextuális idézetszőttesek, anakronisztikus síkváltások, fotókkal, rajzokkal és tipográfiai izgalmakkal gazdagított összművészeti megoldások működtetik a műveket, amelyek sorában Toót-Holló Tamás épp ezzel a trilógiát lezáró királyregényével jut el a legmesszebb a formák felbontásával, valamint saját személyes tere megalkotásával. Beszédes az is, ahogy a regénytrilógiáját zárja: amikor is az amerikai posztmodern próza egyik legendás megoldását adaptálva jut el Richard Brautigan híres Gránátalma-befejezéséig, s ebből kiindulva a saját regényének számos, egyformán lehetséges zárlatának egyidejű szerepeltetéséig.
Ezek sorában is egészen addig, ahol a sorsa felett számvetést készítő Mátyás király és a trilógiáját lezáró, arról szintén számvetést készítő szerző közötti tudatáramlás már teljességgel zavartalan.
Hogy ez a királyi számvetés időtlen érvénnyel szóljon arról, hogy a megszülető Aranykor egyszerre lehet egy személyes tér, egy elkerülhetetlen végítélet és egy végtelen égi ország – amit beláthatatlanul sokan laknak, de az a sokaság bizony mindenestül csakis belőle, a királyból vétetik. Akiből csak egy van ugyan, s ő egyes-egyedül van – miközben mégis sokan vannak benne. Nem lehet véletlen, hogy ezzel a híres alkimista szentenciával zárul a trilógia: ezt ugyanis már a trilógia korábbi darabjaiban is hangsúlyosan használta a szerző, hogy most még egyszer helyzetbe hozza. Minden a királyokból vétetett, s a királyoknak kölcsönzött alakmásától egyszerre búcsúzva.
Bán Mór: EZER REGE KÖNYVE
A KELETI SZÉL HARCOSAI
A magyarság elveszett ősi emlékezetének felelevenítésére és őseposzának újraalkotására tesz kísérletet az Ezer rege könyve című sorozat. A második kötet, A keleti szél harcosai a hun ősidőkbe vezet vissza.
Atilla nagykirály hun népeit a magyar-székely hagyomány megkérdőjelezhetetlenül a magyarok rokonainak, az eleinknek tekinti, az Árpád-házi királyokat pedig a hun fejedelmi család egyenes ági leszármazottjának. A hun őstörténetről, a keleti hunokról azonban évszázadokon át semmit nem tudtak szittya eredetükre oly büszke őseink.
Ma már ismert, hogy a Kínai Birodalom határvidékén, a távoli keleti pusztákon jött létre a hunok első világbirodalma. A kínaiak feljegyzéseiből lenyűgöző história bontakozik ki a lovas nomád népek harcos életéről. E beszámolók hősei azon törzsek harcosai, melyek ellen a kínai uralkodók kétségbeesésükben a nagy falat építették.
Az évszázadokkal Atilla előtt élt hun vitézek, fejedelmek regéi a kínai királyságok ellen vívott hadjáratokról, kegyetlen csatákról, hódításokról és okos békekötésekről szólnak. Végső soron pedig a szülőföldhöz való ragaszkodás és a megmaradás parancsára emlékeztetnek.
A Hunyadi regénysorozat mellett Bán Mór egy nem kevésbé nagyszabású írói vállalkozásba vágta fejszéjét nemrégiben. A Mondák könyve, a Régi magyar mondák és hasonló mondagyűjtemények, feldolgozások után a magyar, hun és más rokonnépek rege-és mondakincsének összegyűjtésére vállalkozott az Ezer rege könyve című sorozatban. A történelem hajnalától, Nimród király birodalmától, Hunor és Magor mondáján át, a szkíta népek cselekedetein, a keleti, és a nyugati hun birodalom ismert, ismeretlen történetein keresztül jutunk el a magyarság mondakincséhez. A honfoglalás, az Árpád-házi királyok, a Hunyadiak mondáin túl a végvári idők csodálatos történetei is a hatalmas gyűjtemény részét képezik majd.
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
