Nem egy mezőgazdasági problémák miatt kirobbant átlagos elégedetlenségnek lehetünk tanúi Hollandiában. A küzdelem a mindennapi élelmezési ellátást biztosító termelők és a radikális marxista klímapolitikát rájuk erőltetni akaró nagyvárosi keménybalos civil és politikai elit közt zajlik.
A gazdák egyik szószólója arra is rámutatott, hogy a kormány a termőföldek helyére új lakónegyedeket tervez, hogy a fejetlen bevándorláspolitikája eredményeként kialakult súlyos lakásválságot így kezelje.
A nyugati aktivista sajtó a szembenállást általában a gazdák fejlődésképtelenségével és az éghajlatváltozás okozta problémák iránti érzéketlenségével magyarázza. Egyes újságírók azzal is megvádolták a tüntető termelőket, hogy bizonyos radikális eszmék kezdenek terjedni soraikban, és ez vezérli megmozdulásaikat. Az szinte szóba sem kerül, hogy az európai liberális elit egyik vezéralakja, Mark Rutte kormányfő elhibázott klíma- és bevándorlási politikájának következményeinek lehetünk épp tanúi.
Hetek óta zajlanak Hollandia több részén a tüntetések, útblokádok, lövések is eldördültek már a termelők egyik akciója során, a gazdák pedig erre a hétre is új, az előzőeknél még radikálisabb tüntetéseket ígértek. Látszattárgyalások ugyan zajlottak a hetekben, de mivel Mark Rutte liberálisai az iparág 95 százalékát képviselő Termelői Védelmi Erőt (FDF) szinte érthetetlen meggondolásokból kizárták a tárgyalásokból, az FDF kemény választ ígér.
A holland mezőgazdaság a világ talán legfejlettebbje az iparágon belül, a világ minden részén csodálták az évi 105 milliárd dollárt termelő holland ágazat technológiai megoldásait és környezetkímélő filozófiáját. A VVD kormánypártot befolyásoló radikális klímaszervezeteknek viszont még ez sem volt elég, azzal a követeléssel álltak elő, hogy az amúgy is a technológiai megoldások csúcsán termelő gazdák még erőteljesebben csökkentsék az iparág nitrogénkibocsátását.
A neves kanadai pszichológus és konzervatív publicista, Jordan B. Peterson egy a napokban közölt videóinterjújában megszólalt a tüntető termelők egyik képviselője, Jeroen van Maanen tejtermelő is. Szerinte bármilyen környezetszennyezésről és klímaproblémáról legyen is szó, országában a mezőgazdasági termelők vannak mindig kipellengérezve mint a gondok fő okozói.
Van Maanen rámutatott arra, hogy már harminc évvel ezelőtt is a környezetvédők azzal ijesztgettek, hogy a nitrogénkibocsátás miatt a természet rövid időn belül végleges és visszavonhatatlan károsodást fog szenvedni. A holland gazda szerint viszont harminc évvel később a természet még mindig itt van, és nagyrészt nagyon jó állapotban található.
A holland termelő úgy folytatta, két évvel ezelőtt a környezetvédők újra elővették a nitrogénszennyezés témát. A termelők a nitrogénszennyezés kezelésére egymással összefogva kidolgoztak egy közös, szakszerű akciótervet, ezt viszont a baloldali kormány elvetette. Van Maanen szerint ehelyett a kormány és a környezetvédők egy olyan, általa „idiótának” nevezett javaslattal álltak elő, miszerint egyes mezőgazdasági régiók 75, de akár 95 százalékkal is kötelesek lennének redukálni a nitrogén- és ammóniakibocsátásukat.
A holland gazda szerint emellett a kormány és a hatóságok semmiféle újítást nem engedélyeznek a mezőgazdaságban, és ez is bizonyítja azt, hogy a nitrogénkibocsátás csak ürügy egy másik, titkolt cél elérésére. Van Maanen szerint a baloldali holland pártok, globális ideológiai partnereikkel összefogva, el akarják pusztítani az állattenyésztést, mint olyat. Ehelyett növényi alapú élelmiszereket akarnának az emberekkel etetni és a vegetáriánus életmódra szoktatni a népet.
Van Maanen rámutatott arra is, hogy Hollandia területének 62 százaléka ma mezőgazdaságilag hasznosított terület, aminek egy részére most politikusok és civil szervezetek tartanak igényt. Ha a gazdákat elűzik a földekről teljesíthetetlen követeléseikkel, a földek értéke jelentősen csökkenni fog. A holland termelő szerint ezt azért akarják elérni, mert szükségük van új telkekre lakásépítés céljából. A gazda úgy véli, erre a sok új lakóházra nem a hollandoknak van szükségük, hiszen az átlag holland párnak jelenleg csak 1,6 gyermeke születik, ami nem indokolná ezt a nagy ingatlanberuházást. Leszögezte, ez csak egyetlen módon magyarázható, mégpedig azzal, hogy százezrével érkeznek országába a bevándorlók, akiknek az állam lakhatást akar biztosítani a helyi termelők rovására.
Jeroen van Maanen úgy véli, hogy ha a kormány képes lesz megvalósítani az intézkedéseit, a gazdák 40-50 százaléka is elvesztheti a megélhetését. A kormányt viszont egyáltalán nem érdekli a termelők problémája és az sem, hogy ezzel az élelmiszerlánc biztonságát veszélyezteti. Ezért mentek ki most az utcára a termelők, és ezért folyamodnak egyre erőteljesebb eszközökhöz, tette hozzá a holland tejtermelő.
Mark Rutte liberális VVD pártja jelenleg 25 százalékon áll a tavalyi 36-hoz képest. Második helyen, fej-fej mellett a gazdák által alakított új párt, a Gazda-Polgári Párt (BBB) 17 százalékon, és Geert Wilders Szabadságpártja (PVV), ugyancsak 17 százalékon.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
