A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint az a németországi lakos tartozik a migrációs hátterű emberek közé, akinek legalább egyik szülője nem vált német állampolgárrá a születésénél fogva. (Tehát a valóságban sokkal rosszabb a helyzet, hiszen két ott született néger gyermekei ezek szerint már németnek számítanak – holott soha nem lesznek azok…)
Tavaly a 81,613 milliós lakosságból 20,799 millióan tartoztak ebbe a csoportba, ami 2,5 százalékos, 499 ezer fős növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A "migrációs hátterű" lakosság aránya így 25,5 százalékra emelkedett 2018-ban az egy évvel korábbi 23,6 százalékról. A "nem migrációs hátterű" lakosság aránya 76,4 százalékról 74,5 százalékra csökkent.
A "migrációs hátterű" lakosság nagyobbik része, 10,892 millió fő német állampolgár. Többségük – 5,802 millió fő – Németországban született, 5,087 millió fő pedig bevándorolt Németországba. A "migrációs hátterű" lakosság kisebbik része, 9,907 millió fő külföldi. Döntő többségük – 8,371 millió fő – bevándorló, további 1,536 millió fő németországi születésű.
Mindez azt jelenti, hogy a mintegy 20,8 milliós "migrációs hátterű" németországi lakosság többsége, 13,5 millió ember bevándorló. Legnagyobb csoportjuk, 48 százalékuk családi okok miatt költözött Németországba, további 19 százalék munkavállalási céllal érkezett, 15 százalékuk menedékjog szerzésének szándékával, 5 százalék pedig tanulmányok folytatásának céljával.
A családi okokból érkezettek csaknem háromnegyede, 72 százaléka Európából származik. Még nagyobb, 85 százalékos az európaiak aránya a munkavállalás céljával érkezettek körében. A menedékkérőként érkezett bevándorlók legnagyobb csoportja, 47 százaléka közel-keleti. A tanulmányokat folytatók 40 százaléka Európából, 38 százaléka Ázsiából származik.
(MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
