A járvány hatására Szlovákiában a gazdaság növekedése 5,2 százalékkal csökkent, és több mint 50 ezer személy veszítette el az állását. Az Újraindítási Alap egy beruházásokból és reformokból álló intézkedéscsomag, ez Szlovákiát egy fenntarthatóbb, környezettudatosabb és versenyképesebb országgá hivatott változtatni, mely utoléri az európai átlagos fejlődési küszöböt, és ezzel megalapozza a jövőnket.
Az intézkedéscsomag igyekszik Szlovákia dekarbonizációját megvalósítani. Erre azért van szükség, mert amennyiben 2 fokkal többel emelkedne a hőmérséklet az ipari forradalomhoz viszonyítva (18-19. század) , abban az esetben olyan gazdasági károk keletkeznének, melyek társadalmunkra nézve kilátástalan élethelyzetet teremtenének. A problémák, melyekkel szembesülünk, amennyiben nem próbáljuk lassítani a felmelegedés mértékét: ivóvíz hiánya, a termőföld használhatatlanná válása, élelmiszerhiány, a hús luxuscikké válása, rendkívüli meleg és hideg váltakozása, veszedelmes, súlyos károkkal járó viharok.
Ezeknek a problémáknak a tudatában jött létre az Újraindítási Alap, ezért ne várjunk csupa pozitív dolgot, mivel a jelenlegi szokásainkat és életvitelünket fogja ez az intézkedéscsomag megváltoztatni. Természetesen lesznek pozitív vonatkozásai, ám egyénként/lakosként negatív, megszorító intézkedéscsomagnak is érzékelhetjük majd. Sokak ökofasizmusnak fogják nevezni, viszont ha azt szeretnénk, hogy unokáink is hasonló életet élhessenek, mint mi, akkor ezeket az intézkedéseket és reformokat fontos komolyan venni.
Több reform is várható a következő területeken: zöld gazdaság, oktatás, tudomány és fejlesztések, egészségügy, kormányzati szervek reformja.
Megújuló energiaforrások növelése és energetikai infrastruktúra – növekvő megújuló energiaforrásokból keletkező energia előállítása. Ide tartozik a regionális biogáztelepek felújítása is, ami a biológiailag lebomló hulladékok feldolgozásával jár. Ezenkívül ebbe a kategóriába sorolhatók a naperőműparkok, a szélerőművek számának növelése, és a biomassza-erőművek szabályozott növelése. A környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, fontos mérlegelni, hogy egy adott régióban milyen erőforrás lehet gazdasági és környezeti szempontból is hatékony, ezért a megújuló energiaforrások növelését Szlovákiában a régiók lehetőségei szerint szükséges növelni. 2017-es adatok szerint Szlovákiában az üvegházhatású gázok kibocsátásának 50 százalékát (21 782,6 Gg CO2) az energetika teszi ki.
Épületek felújítása – 700 millió euró kerül ebbe a szegmensbe, ami a 2. legnagyobb összeg a zöld gazdaság reformjában. Ennek oka, hogy differenciált adóelegyet fognak létrehozni, ahol a személyi jövedelemadót csökkentik, és növelik a szolgáltatásokért járó adók, illetve a házadó mértékét. A differenciált adóelegy az épületek esetében azt jelenti, hogy a mostani szintről akár évi 400 eurótól 1600 euróig terjedő házadót fizethetünk, annak függvényében, hogy lakásunk milyen energetikai besorolás alá tartozik majd. Döntéshozóink még tárgyalnak arról, hogy a differenciált adóterhet milyen formában fogják bevezetni. Egy biztos, hogy az önkormányzati szintekre helyezik át a felelősséget. Lakossági engedetlenség várható ezzel a reformmal kapcsolatban, s kellő kommunikáció ezekről nem lesz, mivel az önkormányzatainknak jelenleg nincsenek olyan eszközei, hogy kommunikációs kampányokat folytassanak a reformok bevezetéséről. A lakhatási felújításoknak köszönhetően lecserélhetjük ablakainkat, az öreg kazánokat korszerűre cserélhetjük, szigetelhetjük falainkat és hasonló, a házak ökológiai lábnyomát csökkentő támogatások is várhatóak. Azaz vagy felújítja a polgár a jövőben az ingatlanát, vagy olyan büntetésszerű adóval fogják terhelni, amit nem fog tudni kifizetni. Az elképzelés ezzel kapcsolatosan az volt, hogy a személyi jövedelemadót és más adókat csökkentik, és amennyivel több marad a lakosság zsebében, annyival többet kelljen majd az önkormányzatokban fizetni, ezzel támogatva az önkormányzatok költségvetését, hogy helyi szinteken véghez tudják vinni azokat a reformokat, melyeket Európa zöld megállapodásába vannak belefoglalva, és kialakítsák a karbonsemleges településeket.
Fenntartható közlekedés – a legnagyobb támogatási összeg ebbe a szegmensbe vándorol, 750 millió euró nagyságban. A fenntartható közlekedés kialakításához tartozik az alternatív meghajtású közlekedési eszközök elterjesztése. Itt gondolhatunk a városi buszok elektromos vagy biogázüzemekben előállított biogázzal üzemelő buszok infrastruktúrájának fejlesztésére, vagy a lakossági elektromos autók vásárlásához kapható állami támogatásra is, illetve az elektromos autók töltőpontjainak fejlesztésére.
Az ipar karbonsemlegesítése – az ipar karbonsemlegesítésével hozzásegítjük Szlovákiát a karbonsemlegesség eléréséhez. Az ipar üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentése nagyon fontos. Az ipar karbonsemlegetítésének reformjába tartozik a barna szén égetésének befejezése Novákiban és felső-nyitrai régióban. Nagy figyelmet fordítanak az integrált megelőzésre is, ami ahhoz vezet, hogy amennyiben nem szeretnének az ipari szereplőink változtatni és fejleszteni, abban az esetben komoly büntetésekre számíthatnak.
Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz – A reform a területi tájtervezést érinti kimagaslóan. Megnövelik az esővíz felhasználásának mértékét, és effektív felhasználását. Az intézkedéscsomag kiterjed a lakóházakra is. Számolhatunk egyénenként/lakosként hamarosan arra, hogy az önkormányzatok kötelesek lesznek esővíz felfogására alkalmas speciális edények kiosztására, amit ebből az alapból finanszírozhatnak majd.
A zöld gazdaság reformja mindenesetre megszorító lesz, mivel az Újraindítási Alapon kívül a párizsi egyezmény és az európai zöld megállapodás része Szlovákia is, így a hulladék újrahasznosításának mértéke, a csomagolások felhasználása, a betétdíjak bevezetése az egyes csomagolásokra és sok más hasonló reform is vár ránk, aminek kivitelezése zömmel az önkormányzatokat fogja terhelni.
(Pék Pál/Fenntarthatóbb Felvidékért/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
