A hidegháborús rakétaegyezmények felújításáról szóló tárgyalások újraindítása az egyik legjobb lehetőség a komoly béketárgyalások megkezdésére Oroszország és a Nyugat között – írja elemzésében az Intellinews. A fegyverzetkorlátozás kérdése az a terület, ahol továbbra is sok az átfedés a felek álláspontjai között. Bármilyen békeszerződés Oroszország és Ukrajna között a konfliktus lezárását célzó biztonsági garanciák formáján múlik. Jelenleg azonban nemcsak a hadviselő felek álláspontja távoli, de Európa és az Egyesült Államok között is alapvető nézeteltérés van.
Trump és Putyin a fegyverzetkorlátozásról
Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy szeretné újraindítani a nukleáris fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat Oroszországgal és ezúttal Kínát is belefoglalnák a rendszerbe.
Trump szerint nincs értelme új nukleáris fegyvereket építeni, miközben a meglévő készletekkel is többszörösen el lehetne pusztítani a világot. Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén rendkívül elkötelezettnek mutatkozott a megállapodások újraindítása mellett. A jelenlegi konfliktus gyökerei 2002-ig nyúlnak vissza, amikor az USA egyoldalúan kilépett a ballisztikus rakéták elleni (ABM) szerződésből, amely a hidegháborús fegyverzetkorlátozás alapköve volt.
A START-szerződés jövője
Most ismét napirendre került a fegyverzetkorlátozásról szóló vita, miután Trump érdeklődést mutatott egy új megállapodás iránt. Ez váltaná fel a jövő februárban lejáró START-szerződést.
A 2010-ben aláírt szerződést 2021-ben öt évvel hosszabbították meg. A megállapodás 1550-ben korlátozza a telepített nukleáris robbanófejek számát Moszkva és Washington számára. Putyin az ukrajnai háború miatt felfüggesztette Oroszország részvételét a szerződésben, ugyanakkor de facto egészen mostanáig betartotta az abba foglaltakat. Nemrég azonban jelezte, hogy fontolhatja a szerződés kereteinek túllépését.
Moszkva szélesebb körű biztonsági megállapodást sürget
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a Kreml nem egy egyszerű, feltétel nélküli tűzszünetben érdekelt. Moszkva a kelet-nyugati biztonsági kapcsolatok sokkal szélesebb körű újrarendezését részesítené előnyben, amely a konfliktus „kiváltó okaival” is foglalkozik.
Lavrov egy olyan megállapodást javasolt, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa felügyel, és Kínát is magában foglalja. Ez a javaslat a „biztonság oszthatatlanságának” elvén alapulna, amely szerint a Nyugat nem növelheti saját biztonságát Oroszország biztonságának rovására. (Oroszország a kezdetektől azzal érvelt, hogy a biztonság oszthatatlan, vagyis egy ország, történetesen Ukrajna nem növelheti saját biztonságát a NATO-ba való belépéssel, ha az egyúttal csökkenti Oroszország biztonságát a NATO közelebb kerülése miatt – a szerk.)
Biztonsági garanciák Ukrajnának
Eközben több javaslat is létezik Ukrajna biztonságának garantálására. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök egy „NATO-light” megállapodást javasolt, ahol az európai szövetségesek kétoldalú biztonsági megállapodásokat kínálnak.
Fehér házi tisztviselők szerint Putyin nyitott lehet egy ilyen, a NATO 5. cikkelyéhez hasonló megállapodásra. A nyugati országok egy tervet vázoltak fel, amely demilitarizált zónát és NATO által kiképzett ukrán csapatok telepítését is tartalmazza. Oroszország azonban határozottan ellenzi a NATO-támogatású csapatok jelenlétét ukrán földön.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: Pixabay
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
