Van egy vers – szeptember elején született –, amely egy nagy költőnket sem hagyott nyugodni… mind lefordították. Ezúttal úgy idézzük, ahogy Kosztolányi Dezső tollából a papírra szaladt. Kosztolányi szerint ez Goethe muzsikája, „aki az örökkévaló és közönyös természetbe beállította a halandó és ideges embert, az életnek örülőt és a haláltól félőt, a maga izgatott és kihagyó szívverésével”.
VÁNDOR ÉJI DALA
Hírdetés
A szikla-tetőn
Tompa csönd.
Elhal remegőn
Odafönt
A szél lehellete is.
Madárka se rebben a fák bogára,
Várj, nemsokára
Pihensz te is.
Kép: Wikipédia
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
