A helyi szlovák közösség is a dunaszerdahelyi polgármester mellé állt, de a Magyar Szövetség is támogatásáról biztosította Hájost Tilajcsík Dóra2025. 02. 01., szo – 09:56
A Komunita Dunajská Streda polgári társulás, amely évek óta a szlovák-magyar kapcsolatok ápolásáért dolgozik a dunaszerdahelyi régióban, kiállt a város polgármestere, Hájos Zoltán mellett, akit a Felvidék szó használata miatt hallgatott ki a rendőrség. Hájos pártja, a Magyar Szövetség ugyancsak reagált a történtekre. A tömörülés közleménye szerint veszélyes precedens lehet születőben.
A Komunita Dunajská Streda polgári társulás elnöke, Peter Sanve egy a csoportosulás közösségi oldalán is közzétett levélben foglalt állást a kérdés kapcsán. Sanve elsősorban kérdőre vonta a Szlovák Értelmiségiek Társulása (Združenie Slovenskej Inteligencie) képviselőit, konzultáltak -e bármely helyi szervezettel, esetleg konkrét személyekkel a szlovák-magyar együttélésről, valamint a dél-szlovákiai „csendes revizionizmus” megvalósításáról.
Egyúttal megragadta az alkalmat, hogy meghívja a szövetség képviselőit a februárra tervezett jótékonysági bálra, ahol testközelből szemlélhetnék a szlovák-magyar együttélést, de azt is megjegyezte, szeretnék, ha a társulás közreműködne egy szakmai vita megszervezésében. Peter Sanve úgy véli, mindenki közös érdeke, hogy nyíltan beszéljenek a kialakult helyzetről, mert csak így előzhető meg, hogy a társadalomban eluralkodjon a feszültség.
Hájos Zoltán pártja, a Magyar Szövetség sem hagyta szó nélkül a történteket. A párt illetékesei közleményükben elsősorban a Szlovák Értelmiségiek Társulása által megfogalmazott „nemes” célokat hangsúlyozta.
A 2020. 12. 11-én bejegyzett Szlovák Értelmiségiek Társulásának fő célja, hogy aktívan részt vegyen a szlovák társadalom nemzeti jellegének kialakításában, kövesse és megoldásokat keressen az aktuális társadalmi kérdésekre, ápolja a szlovák államiság és az államalapítók iránti tiszteletet, védelmezze Szlovákia területi egységét és egyesítse a nemzeti erőket
– olvasható a bejegyzésben, amely egyúttal arra is rámutat, szerintük ezek a törekvések abban nyilvánulnak meg, hogy alaptalanul jelentgetnek fel magyar szervezeteket, köztisztviselőket és polgárokat.
Az intelligens szervezet intelligens tagjai korábban a kitelepítés 75. évfordulóján a beneši törvények miatt szülőföldjükről elűzött érsekújváriak emlékére felavatott emléktábla miatt tiltakoztak és jelentették fel az emlékünnepség szervezőit. A vizuális és a hivatali kétnyelvűséget erőszakos magyarosításnak tartják, most pedig a Felvidéki Vágtát és a Felvidéki Fesztivált kiáltották ki revizionista kezdeményezésnek
– összegezte a Magyar Szövetség a Szlovák Értelmiségiek Társulásának múltbéli ténykedését.
A párt továbbá jelezte, az ilyen jellegű kezdeményezéseket még abban az esetben sem tekintenék ártalmatlan szórakozásnak, ha a rendőrség nem venné komolyan a feljelentéseiket, esetleg Hájos Zoltánt nem hallgatták volna ki gyanúsítottként.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Dunaszerdahely polgármesterét, Hájos Zoltánt a Felvidéki Vágta, valamint a Felvidéki Fesztivál rendezvények miatt hallgatták ki. A városvezetőt az események megnevezése miatt kérették be.
Kapcsolódó cikkünk
Dunaszerdahely polgármestere, Hájos Zoltán csütörtök este a közösségi oldalán számolt be róla, hogy kihallgatták a Felvidéki Vágta, valamint a Felvidéki Fesztivál rendezvények miatt. A városvezetőt az események megnevezése miatt kérették be.
A polgármester bejegyzésében arról ír, hogy csütörtökön gyanúsítottként hallgatták ki Nagyszombatban. A kihallgatását Büntető törvénykönyv alapvető emberi és szabadságjogok elnyomását célzó mozgalom támogatásának népszerűsítésére hivatkozó passzusa alapján rendelték el. A törvény értelmében az érintett enyhébb esetben 5, súlyosabb, a nyilvánosság előtt elkövetett bűntény esetén pedig akár 8 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.
A bűncselekményt állítólag azzal követtem el, hogy a 2023. július 8-án hetedik alkalommal megrendezett sport- és kulturális esemény Dunaszerdahelyen a Felvidéki Vágta – Žitnoostrovský galop nevet viselte. A feljelentő, a Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete (ZSI) szerint a felvidék kifejezés revizionista jelentéssel bír
– írta Hájos Zoltán, aki szerint a feljelentő nem vette figyelembe, hogy a Felvidéki Vágtáról egy szlovák lovas is kvalifikálta magát az akkor még Budapesten megrendezett Nemzeti Vágtára, amelyen többek között az Egyesült Királyság, Franciaország, Csehország, Szlovénia, valamint az Egyesült Államok, Katar és Kína lovasai versenyztek. A feljelentőt egyébként az augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén tartott ún. Felvidéki Fesztivál elnevezése is aggasztotta.
Milyen célt szolgálnak ezek a feljelentések? A szlovákiai magyarokat akarják megfélemlíteni, vagy ki akarják őket szorítani Szlovákia területéről? Mi a céljuk ezzel?
– tette fel a kérdéseket Hájos, aki szerint ezek a lépések biztosan nem járulnak hozzá a szlovákok és magyarok közötti békés együttéléshez.
Lapunk felvette a kapcsolatot Hájos Zoltánnal is. A polgármester kommunikációért felelős munkatársa jelezte, további információkkal egyelőre nem szolgálhatnak.
Már Gútán is rémeket látott az egyesület
Nem a dunaszerdahelyi az első alkalom, hogy a ZSI etnikai, nemzeti alapú feljelentést tesz magyar nemzetiségű önkormányzatok vagy azok képviselői ellen. Korábban az szúrt nekik szemet, hogy 2022 novemberében a gútai képviselő-testület alakuló ülésén a jelenlevők a magyar himnuszt is elénekelték.
Az eset kapcsán törvény- és alkotmánysértésre hivatkozva feljelentést tett a ZSI. Az eljárás azonban végül gyorsan elhalt. Halász Béla (független) polgármester lapunknak a dunaszerdahelyi eset kapcsán elmondta, a kihallgatást követően az illetékes ügyész tárgytalannak minősítette a gútai ügyet, így tárgyalásra végül nem is került sor.
„Úgy gondolom, helyi szinten mindenhol kell lennie »jóakaróknak« – nálunk és Dunaszerdahelyen is – ahhoz, hogy ez az egyesületig eljusson, majd az ügyet kreáljon belőlük“
– állapította meg a gútai polgármester.
Kapcsolódó cikkünk Gúta |
A Legfőbb Ügyészségnek címzett panaszt a két éve létező Szlovák Értelmiségiek Egyesülete (Združenie slovenskej inteligencie, ZSI) jegyzi. Halász Béla (független) polgármester lapunknak elmondta, továbbra sem lát kivetnivalót a magyar himnusz eléneklésében.
A november 22-én tartott gútai alakuló ülés – amelyről lapunk is beszámolt – annak rendje és módja szerint a szlovák himnusszal kezdődött. A magyart nem egész 40 perc múlva, Halász Béla kérésére énekelték el, miután az újonnan beiktatott polgármester befejezte a beszédét.
„Magyar revizionizmus”
A magyar himnusz elhangzásáról a Felvidék.ma hírportál tudósításából szerzett tudomást a ZSI – legalábbis erre a cikkre hivatkoznak a honlapjukon a napokban közölt szövegben. Ebben többek között az áll, hogy
„a magyar revizionizmus folyamatában résztvevő aktivisták sajnos az állami közintézmények szintjén sem haboznak megszegni a Szlovák Köztársaság törvényeit”.
A ZSI szerint a magyar himnusz eléneklésével Gútán megsértették az állami jelképeiről és azok használatáról szóló törvény 13. paragrafusának második bekezdését. Itt ugyanis az szerepel, hogy egy másik állami himnusz akkor hangzik el Szlovákiában, ha az adott helyszínen jelen van annak hivatalos delegációja – ám ez nem érinti a fizikai és jogi személyek arra való jogát, hogy ezt mégis megtegyék. A ZSI szerint ugyanakkor a gútai képviselő-testület az államhatalom közfeladatot ellátó szervének minősül, s ezért nem vonatkozik rá az utóbbi kitétel. Így pedig megsértették az alkotmány 34. cikkelyének harmadik bekezdését, mely szerint „a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok ezen alkotmányban lefektetett jogai nem vezethetnek a Szlovák Köztársaság területi egységének és szuverenitásának veszélyeztetéséhez és a többi lakosság diszkriminációjához”. Emiatt a ZSI veszélyeztetve látja Szlovákia területi integritását, valamint arra is felhívja a figyelmet, hogy Gútán még a büntető törvénykönyv közfeladatot ellátó személyek bűncselekményeiről szóló szakaszát is megsértették. A Legfőbb Ügyészséget arra kérik, hogy folytasson le részletes vizsgálatot az ügy kapcsán, ha pedig bebizonyosodik a törvényszegés, szükségesnek látják a megfelelő büntetőjogi és személyi következmények megtételét.
Halász: nincs alapja a panasznak
Az eset kapcsán állásfoglalást kértünk Halász Bélától. „Mindig megnézzük, hogy ki az, aki a feljelentést teszi. Szerintem őket minősíti, ami az internetes oldalukon látszik. Szerencsétlen csoportosulásnak tartom ezt. Próbálják meglovagolni ezt a dolgot” – mondta az Új Szónak a gútai polgármester, majd hozzátette, szerinte teljesen természetesnek kell lennie annak, hogy egy magyarok lakta településen a szlovák mellett a magyar himnuszt is eléneklik a képviselők, Gútán pedig ez teljesen spontán módon zajlott. A ZSI cikkében olvasható jogi hivatkozásokat már jogászokkal is megnézették, s úgy látják, nincs alapja a panasztevésnek – mit több, valójában a szlovák egyesület kelti rossz hírét a városnak és polgármesternek, amely szintén büntetőjogi következményeket vonhat maga után.
„Megvárjuk, hogy egyáltalán érkezik-e valami a Legfőbb Ügyészségtől ezzel kapcsolatban. Ha nem, akkor nem foglalkozunk vele, nem szeretnénk piedesztálra helyezni ezt a csoportosulást”
– mondta Halász.
Az eset kapcsán megkerestük a ZSI-t és a Legfőbb Ügyészséget is. Ha válaszolnak, azzal majd külön cikkben foglalkozunk.
Mi az a ZSI?
A polgári társulásként működő szervezet honlapja (aki szeretné, itt elmélyülhet az előzményekben) szerint 2020-ban alakultak, s jelenleg a Turócszentmártoni járásban található Szucsányban (Sučany) van a székhelyük. A honlapjukon közölt cikkek alapján különös figyelmet szentelnek a magyar nacionalizmusnak, amely szerintük Szlovákia területi integritását fenyegeti. Alelnökük idén számos szöveget közölt a témában. Emellett pedig például arról is cikkeztek már, hogy Jozef Tiso valójában nem volt háborús bűnös, míg az egyik első kiadványuk František Vnuk szlovák nacionalista szerző Aleksander Machról szóló könyvének harmadik kiadása volt. Mint ismeretes, Mach a klerofasiszta Szlovák Köztársaság belügyminiszteri, valamint a Hlinka-gárda főparancsnoki posztját is betöltötte.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »