Száz évvel ezelőtt, 1924. február 15-én csatolták vissza Magyarországhoz Somoskőújfalut és Somoskőt. A centenáriumi programsorozatot a február 17-ei ünnepség, illetve emlékmise zárta, amelyet Varga Lajos, a váci egyházmegye segédpüspöke celebrált a somoskőújfalui Magyarok Nagyasszonya-templomban Varga András esperes-plébános koncelebrálásával.
Az ünnepségen számos érintett – határon innen és túl – vett részt, illetve jelen voltak politikusok, a helyi önkormányzatok és civil szervezetek képviselői, többek között Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, Becsó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, Szili Katalin, miniszterelnöki főtanácsadó.
A két falut az 1920-as trianoni döntés értelmében Csehszlovákiához csatolták, majd több évig tartó tárgyalássorozat után 1924. február 15-én ismét Magyarország része lett. A községek visszacsatolásának időpontját 1999 óta (a Somosi Kultúráért Egyesület és a Somoskői Váralja Egyesület kezdeményezésére) a hazatérés napjaként ünneplik, 2017-ben pedig az országgyűlés a Hazatért falu címet adományozta a két határ menti településnek.
Varga Lajos segédpüspök üdvözlő beszédében köszöntötte a megjelenteket és elmondta, hogy tisztelettel emlékezünk és szentmisében hálát adunk, hogy ismét hazánkhoz tartozik a két falu, átéljük mindazt, amit honfitársaink 100 évvel ezelőtt éreztek és tapasztaltak. Szentbeszédében a püspök arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy a templom az Istentisztelet helye, ahol nincs helye a politizálásnak. „A Teremtő személyi méltóságot adott minden embernek, ennek gyökerei a Szentíráshoz nyúlnak vissza, Isten saját képére teremtett minden embert. Krisztus kivétel nélkül mindenkit megváltott, mindegy, hogy melyik nemzetiséghez tartozik. Ahogy a galileai területre is fényt vitt régen Krisztus, úgy hozott Krisztus fényt erre a vidékre is, amikor visszatért a falu az országhoz” – mondta.
Majd a szónok a nagyböjti időszakról elmélkedett, amelyben lehetőséget kapunk a megtérésre. Értelmi képességünk szerint lemondunk bizonyos dolgokról, mindezt azonban nem önmagunkért, hanem Isten kedvéért tesszük. A böjtben az életre gondolunk, Jézus szenvedésének átélése pedig megindít minket és jelenvalóvá teszi az isten- és emberszeretetet bennünk, ezzel az átéléssel segíthetünk a rászoruló embertársainknak. Minden lemondásunk az akaratunkat erősíti, így növekszik a jó bennünk. Nagyböjtben igyekezzünk nem táplálni gyűlöletet azok iránt az emberek iránt, akik régen Trianonban nemzetünket traumatizálták, próbáljuk meg ilyenkor is az emberszeretetet gyakorolni. Hitünk és vallásunk szerint keressük az igazságot, mert ez vezet el a békesség megtalálásához. A trianoni békeszerződés szenvedő részesei vagyunk, mindazonáltal a testvéri szeretetet nem szabad elveszítenünk semmilyen körülmények között sem.
A szentmisét követően az önkormányzat posztumusz díszpolgári címet adományozott Andó Rikicsi japán őrnagynak, aki a magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság tagjaként szavazatával szerepet vállalt abban, hogy Somoskőújfalu sorsáról igazságos döntés született. A kitüntetést Saito Takumi, a Magyarországi Japán Nagykövetség munkatársa vette át. A hazatérés emlékezete Somoskőújfaluban a Nógrád Vármegyei Értéktár része, ezen elismerés odaítéléséhez nyújtott kiemelkedő munkájáért köszönő oklevelet vehetett át Angyal János, Bagó József és a Somosi Kultúráért Egyesület.
Az ünnepi műsor részeként a hagyományőrző honvédek díszőrségének szolgálatával, ágyúszó kíséretében, Ambrus Károly tárogatóművész közreműködésével koszorúzták meg a Hazatérés Emlékművet, majd a G&D Kézműves Cukrászda erre az alkalomra készített Hazatérés tortáját kóstolhatták meg a résztvevők. Ezt követően a Petőfi Sándor Művelődési Házban tartott előadásokkal és kulturális műsorral zárult a program.
A templom Historia Domusából vett részletek ITT olvashatók.
Forrás és fotó: Váci Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
