Európa lakosságának várhatóan a negyede 65 év feletti lesz 2050-re. Az idősödő társadalom ugyanakkor nem egyenlő az elöregedő társadalommal.
Az idősödő társadalom nem feltétlenül jelent elöregedő társadalmat – mondta előadásában Rudas Tamás szociológus, statisztikus, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója. 2050-re Európa lakosságának várhatóan a negyede 65 év feletti lesz.
Az idősödő társadalmak világméretű trendje szerint azonban a korábban idősnek tekintett korosztályok a mai társadalmak aktív tagjai, és a gazdasági és társadalmi szerepük is jelentős. Tőlünk nyugatra már létezik egy új fogalom, a Silver Economy, vagyis ezüst gazdaság, amely az „ősz hajú” embereket és az általuk nyújtott gazdasági szolgáltatásokat takarja.
Egy brit bank tanulmánya szerint az elmúlt évtizedben 140 százalékkal nőtt azon cégek száma, amelyek tulajdonosai 65 év felettiek, eközben a 26–34 év közöttiek kezében lévő cégek száma csupán 23 százalékot emelkedett. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy a 65 év felettiek gazdasági aktivitása jelentősen erősödött, ide értve az üzleti tevékenységüket és a fogyasztásukat is. Ez annak köszönhető, hogy az elmúlt 25 évben az életkörülmények javulásával gyorsan nőtt a születéskor várható élettartam is. Magyarországon egy átlagos, 65 év feletti nő 1989-ben még további 15,5 évre számíthatott, 2015-ben már 18-ra.
A várható élettartam szempontjából térben is nagy különbségek vannak, és nemcsak az egyes országok között, hanem egyazon városon belül is. Ez is azt támasztja alá, hogy az életmód, a jólét a legfontosabb befolyásoló tényező. Például egy Budapest VIII. kerületében élő férfi várható élettartama 69,9 év, míg egy XII. kerületben élő férfié 77,6 év. Ez csaknem 10 százalékos eltérés. Nőknél is nagy a különbség: míg egy VIII. kerületben élő nő várható élettartama 76,5 év, addig a XII. kerületben élőé 81,8 év. A nagy területi egyenlőtlenségek a jómódban, a gazdasági aktivitásban és az életmódban meglévő különbségekkel magyarázhatók.
Mint Rudas Tamás elmondta, a mostani időskorúak jobban is vigyáznak az egészségükre, mint a néhány évtizeddel korábban élők, náluk jóval aktívabb életmódot folytatnak, tovább és magasabb életszínvonalon élnek, egészségesebbek, és nyugdíjas korukban is gazdaságilag aktívak maradnak. Így a jövőben az idős korosztály tagjainak nyugdíj- és egyéb ellátásigénye nem vezethető le a múltbeli és mai idősek igényeiből.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
