A határzár miatt a sofőrök nagy kerülőkre kényszerülnek, ezért sokan inkább gyalog kelnek át Németi Róbert2025. 04. 09., sze – 10:17
Úttorlaszok zárják le a határokat ideiglenesen a száj- és körömfájás fékezésének érdekében Kassa környékén. A határzár miatt a magyar oldalon élő szlovák állampolgároknak naponta több tucat kilométert kell kerülniük autóval, de vannak, akik inkább gyalogosan kelnek át, hogy rövidítsék az utat.
A kassai rendőrparancsnokság közleménye szerint a Kassához közeli határokon, történetesen a Kenyhec–Abaújvár, Abaújnádasd (Trstené nad Hornádom)–Kéked, illetve az Eszkáros (Skároš)–Hollóháza közötti határátkelőhelyeken jelenleg tilos az átjárás autóval.
A betonfalakkal lezárt utakon és azok mentén senki sem kelhet át gépjárművel
– írta a rendőrség. Ettől függetlenül a gyalogosok és a kerékpárosok problémamentesen átkelhetnek az egyik oldalról a másikra. Ezt a napokkal ezelőtt jóváhagyott, a kormányhivatal honlapján közzétett határozatban is leszögezik, mely szerint a határzár legalább május 8-ig marad életben.
A Schengeni határellenőrzési kódex szerint az ellenőrzések ideiglenes visszaállítása Szlovákia belső határain legfeljebb egy hónapig tarthat, de meghosszabbítható három hónapra
– olvasható a dokumentumban.
Gyalog kelnek át
Az érintett magyar településeken rengeteg szlovák állampolgár él, legtöbbjük pedig napi szinten ingázik a két ország között (sokan munkába járnak, sokan pedig a gyerekeket hordják iskolába). A határzár miatt viszont most autóval napi szinten több tíz kilométert kell kerülniük.
Autóval legközelebb a Tornyosnémeti és Miglécnémeti közötti, dezinfekciós ponttal felszerelt határátkelőhelyen mehetnek át, vagy a nagyjából ötven kilométeres távolságban található Sátoraljaújhely és Újhely (Slovenské Nové Mesto) közötti határon. Mivel a rendelet csak a gépjárművel közlekedőket korlátozza, a két autóval rendelkező ingázok nagy része sajátos, ámbár teljes mértékben törvényes keretek között oldja a problémát.
Az egyik autót a szlovák oldalon hagyjuk, a másikat pedig a magyaron, s ezzel nem csak időt, de naponta legalább 40 kilométert is megspórolunk.
– nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő, Magyarországon élő szlovák állampolgár. Hozzátette, a helyiek nem igazán látják értelmét az intézkedésnek:
„A negyven kilométerrel arrébb, a hozzánk képest sokkal forgalmasabb sátoraljaújhelyi átkelőn egy autót sem fertőtlenítenek, bárki jöhet-mehet mindkét irányba. A hozzánk közeli kishatárokon, ahol egyébként is csak az itt élők kelnek át személyautókkal, torlaszokkal zárták el az utat. A rendőröket is sajnálom, mert nekik kell ellenkezniük a felháborodott lakosokkal, pedig a szerencsétlenek semmiről sem tehetnek, csak a fentről érkező parancsokat teljesítik.“
A Mihalyi (Michaľany)–Alsóregmec, Nagytárkány–Zemplénagárd, Nagygéres–Nagyrozvágy, Bodrogszerdahely–Karos és Domica–Aggtelek, Miglécnémeti–Tornyosnémeti (I/17 és R4-es utak), Buzita–Bűtös, Bódvavendégi (Hosťovce)–Tornanádaska, Perbenyik–Lácacséke, illetve a Nagykövesd–Pácin határátkelőket még annak ellenére sem sorolták be a lezárt átkelők listájára, hogy legtöbbjük szinte ugyanolyan mértékű forgalomnak van kitéve, mint például a Kassához közeliek.
A rendőrség arra kéri a járművezetőket, hogy tartsák tiszteletben az érvényben lévő közlekedési táblákat és korlátozásokat.
Ezen intézkedések betartásával hozzájárulunk a közlekedési komplikációk elkerüléséhez, és egyúttal a fertőző betegség terjedésének megakadályozásához
– zárta a rendőrség.
Kapcsolódó cikkünk Kassa/Hidasnémeti |
Ahogy a Pozsonyhoz közeli Rajkán, úgy a Kassához közeli magyarországi falvakban is rohamosan emelkedik az szlovák polgárok száma. Míg a mindennapi élet a külhoniak számára viszonylag gondtalan, a váratlanul fellépő egészségügyi problémák esetében nem mindegy, hogy hol éri őket a baj. Míg az alapvető elsősegélynyújtás a szlovákok számára is biztosított, vannak esetek, amikor egy életmentő beavatkozás miatt mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk.
Évekkel ezelőtt még én sem hittem volna, hogy valamikor személyes okokból is ezzel a témával fogok foglakozni, de amióta jómagam is a határ magyar oldaláról ingázok “haza”, családom jelene és jövője kapcsán egyre több ilyen kérdés foglalkoztat. Mivel a közvetlen környezetemben számtalan olyan ember él, aki napi rendszerességgel ingázik a két ország között, úgy gondoltam, érdemes megkérdezni őket, hogyan látják a költözéssel járó hátrányokat.
Összesen tíz, az államhatár közelében (elsősorban Gönc vonzáskörzetében – a szerk. megj.) élő családot szólítottam meg. A megkérdezettek többsége úgy véli (Abaújváron és Tornyosnémetiben élők), ha hirtelen fellépő egészségügyi problémájuk adódik és lehetőségük van rá, elősorban a kassai közkórházak valamelyikébe rohannának, esetleg mentőt hívnának. Csak nagyon súlyos esetben szeretnék magukat a magyar orvosokra bízni.
Öt éve lakunk itt, eddig szerencsére egyszer sem volt szükség erre. Bízom benne, hogy ez így marad
– mondta az egyik Abaújváron élő, eredetileg Kassáról származó fiatalember.
Akad azonban két család, akiket az áltagnál jobban foglalkoztat az egészségügyi ellátás kérdése. Eebben az esetben gyermekes szülőkről van szó.
„Évekkel ezelőtt vettünk házat Hidasnémetiben, ahol jelenleg férjemmel és két gyerekünkkel élünk. Míg a férjem többnyire otthonról dolgozik, én és a gyerekek napi szinten bejárunk Kassára. Úgy gondolom, hogy egy külföldön is érvényes utazásbiztosítás vagy életbiztosítás szükség esetén sokat segíthet, nem beszélve arról, hogy egy-egy családtag éves bebiztosítása nem egy eget rengető összeg” – közölte lapunkkal Hajdu Judit.
Van, amit nem térítenek
A hazai egészségügyben dolgozó Szabó Dóra, aki családjával szintén a Kassától nagyjából fél órányi autóútra található Hidasnémetiben él, nagy becsben tartja az általános biztosító kötelességein felül teljesítő, extra biztosításokat. Férje nagyjából egy évvel ezelőtt súlyos balesetet szenvedett, így a mentők mellett végül egy mentőhelikoptert is kénytelen voltak a helyszínre riasztani.
„A férjem egy hétköznapi baleset során olyan fejsérülést szenvedett, hogy azonnali életmentő beavatkozásra szorult. A mentősök időben érkeztek, majd Miskolcra szállították, ahol napokig ápolták, mielőtt Kassára szállították. Míg a mentősök kiérkezését, a kórházba szállítást, valamint kezelést a szlovák biztosító teljes mértékben fedezte, a Miskolcról Kassára történtő átszállítást, nagyjából 800 eurót, nekünk kellett kifizetni. Ha lett volna külön életbiztosítása, akkor ezt az összeget megspórolhattuk volna, de igazából ez nem lényeges, mert azzal fizettünk, ami a legdrágább: a férjem végül belehalt a sérüléseibe. Nekem már van ilyen biztosításom, de bízom benne, hogy nem kell majd érvényesítenem” – mondta lapunknak Szabó Dóra.
A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az esetek túlnyomó többségében külföldön, történetesen Magyarországon, nem ütközhetünk nagy gondba. Ez természetesen csak akkor érvényes, ha az érintett Szlovákiában, esetleg más európai országban alkalmazottként dolgozik, a munkáltatója pedig fizeti a kötelező biztosítását. Ugyanez érvényes a vállalkozókra is: amíg fizetik a szükséges járulékokat (egészségügyi biztosítás és szociális biztosítás), addig az egészségügyi ellátás Szlovákiában és más európai országban is biztosított számukra.
A biztosítók kötelessége
Annak ellenére, hogy a gyakorlat pozitív képet fest, a biztonság kedvéért a Szlovákiában működő biztosítók véleményét is kikértük. Az Union-t, az Általános Egészségbiztosító (VZP), valamint a Dôvera is válaszolt a kérdéseinkre. Bár a témában nagy valószínűséggel a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium alá tartozó Egészségügyért Felelős Államtitkárság is érintett, a minisztérium részéről felmerült technikai akadályok miatt nem tudtuk kikérni a véleményüket.
A három szlovák egészségbiztosítótól kapott válaszokból azonban egyértelmű, ha egy Magyarországon letelepedett szlovák állampolgárnak alapvető vizsgálatokra, esetleg gyors ellátásra lenne szüksége, akkor elég felmutatni az Európa-szerte érvényes egészségbiztosítási kártyát.
„Abban az esetben, ha a szóban forgó egészségbiztosító kártyát (EHIC) vagy a helyettesítő igazolást a külföldi egészségügyi szolgáltató nem fogadta el, esetleg az egészségügyi ellátásért bárkinek fizetnie kellett, kérvényezheti, hogy a saját biztosítója megtérítse az ellátás költségeit” – közölte lapunkkal Kristína Baluchová, az Union szóvivője.
Nem mindent fizetnek
Bár az esetek többségében valószínűleg mindent lefed a sérült személy kötelező egészségbiztosítása, Matej Štepiansky, a Dôvera biztosító szóvivője szerint vannak olyan speciális esetek, amikor az egyes európai tagállamokban történt balesetek során keletkezett költségek úgynevezett önrészét a páciensnek saját zsebből kell kifizetnie.
Minden országban van úgynevezett önrész. A levonások vagy önrészek elkerülhetők az orvosi költségekre kötött kereskedelmi utasbiztosítással. Ha azonban az érintett a sürgősségi ellátás időpontjában nem rendelkezik érvényes európai egészségbiztosítási kártyával vagy azt helyettesítő igazolással, akkor a külföldi szolgáltatónak készpénzben kell fizetnie a kezelésért. A Szlovákiába való visszatérése után azonban kérheti a költségtérítést az egészségügyi biztosítótól
– mondta a Dôvera szóvivője.
A feljebb említetteket a VZP kommunikációs osztálya is megerősítette.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
