A harmadik legnagyobb EP-frakció lehetne a Patrióták, ez Szlovákián is múlna – de a Smer valószínűleg már döntött

A harmadik legnagyobb EP-frakció lehetne a Patrióták, ez Szlovákián is múlna – de a Smer valószínűleg már döntött

Folytatódik az Orbán Viktor magyar kormányfő által tető alá hozott Patrióták Európábért európai parlamenti frakció szervezése. Bár egyre biztosabbnak tűnik, hogy Robert Fico és a Smer nem fog csatlakozni a csoporthoz, és a lengyelek is már egyértelműen kikosarazták V4-es kollégáikat, de az olasz Liga csatlakozhat, sőt, felmerült már az is, hogy az patrióták a francia radikális jobboldal által vezetett Identitás és Demokrácia frakcióval is egyesülhetnek.

Az European Conservative értesülései szerint az ID frakció tagállami vezetői július 8-án ülnek össze, közvetlen a francia választások második fordulója után, hogy az eredmény fényében többek között azt is eldöntsék, újraszervezik-e magukat az Orbán Viktor-féle Patriótákkal való fúzióval.

A Patrióták Európában frakció pártcsalád a múlt héten öltött hivatalos formát azzal, hogy elsőként a magyar Fidesz Orbán Viktor vezetésével, a cseh (egyébként liberális) ANO Andrej Babiš vezetésével és az Osztrák Szabadságpárt Herbert Kicklvel az élen megállapodást írtak alá az együttműködésről.

És ma már gőzerővel keresik a további szövetségeseket. A szabályok szerint EP-frakciót csak úgy tudnak alapítani, ha legalább 23 mandátummal bírnak legalább hét országból. A feladat egyáltalán nem teljesíthetetlen. Néhány nappal később a portugál Chega is csatlakozott a csoporthoz, vele már a 26 mandátuma van a Patriótáknak.

Az egyetlen teljesítendő feladat az országok minimális számának elérése volna. Jelenleg a szükséges hétből négy ország van meg biztosan.

A minap azonban Matteo Salvini, az olasz Liga kormánypárt elnöke kijelentette, hogy az ID frakcióban eleve az volt a terv, hogy Patrióták néven kiszélesítik, kiterjesztik a frakciót. Tekintettel arra, hogy az EP-választások eredménye szerint cirka százra tehető a jelenleg pártcsaládokhoz nem tartozó képviselők száma, van kikből válogatni.

A Bloomberg amerikai hírügynökség pedig nem sokkal később azt jelentette, hogy bennfentes információk szerint az ID frakció vezetői július 8-án találkoznak a Patrióták formálódó csoportjával, és az együttműködésről fognak tárgyalni.

Ez egyébként haladékot jelent. A frakciók létrehozásának határideje július 4. lett volna, de több delegáció a franciaországi választások miatt a határidő kitolását kérvényezte.

Érdemes kiemelni, hogy az ID kissé szorult helyzetbe került. Miután az osztrák FPÖ és a portugál Chega átállt a Patriótákhoz, illetve a független észt EP-képviselő, Madison Jaak szerdán átigazolt az ECR-hez (Európai Konzervatívok és Reformerek), az ID már nem teljesíti a legalább 7-országból származó mandátumok kritériumát.

Hírdetés

Az ID-ben lévő pártok jelenleg:

Az ID jelenleg 49 mandátummal rendelkezik, ebből harminc Le Penéké. A Patriótákkal együtt 75 mandátumúra hízna az ID (nyilván névmódosítás is történne), de ez még mindig kevés, hogy letaszítsák a dobogóról az EP harmadik legnagyobb frakcióját, az ECR-t.

Egy ideig úgy volt, hogy a lengyel PiS kiugorhat az ECR-ből és csatlakozhat a Patriótákhoz, ám végül úgy döntöttek, hogy nem élnek a lehetőséggel. Ők 21 képviselőt hoztak volna magukkal.

Kapott lehetőséget a német AfD is, a maga 15 mandátumával, de az AfD azt állítja, hogy számára jelenleg „nem opció” a patrióták frakciója.

A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a közép-európai országok politikusai (Orbán, Kickl, Babiš) mind kormánypozícióban vannak vagy arra törekednek, és aligha veszélyeztetnék a német működőtőke beáramlását országukba az AfD-vel való együttműködéssel.

Az AfD jelenleg külön frakción dolgozik Szuverenisták néven, és próbálja felszívni azokat a mandátumokat, amelyek némi túlzással, nem kellenek senki másnak, mert túlságosan radikális képviselőkhöz tartoznak.

Ami a Patrióták illet, hétfőig új szövetségeseket kell találniuk, hogy mandátumszámban megelőzhessék az ECR-t. Biztosan szoros lesz a verseny. A lehetséges partnerek között szerepel még a szlovák kormányzó Smer párt, amelynek 5 mandátuma van, illetve a spanyol SALF (korrupció és rendszerellenes, de liberális párt) és annak három mandátuma.

Ami Szlovákiát illeti, valószínűleg belpolitikai és külpolitikai okokból egyaránt nemleges lesz a válasz. Robert Fico politikai irányának egyik kulcseleme a „világos szociáldemokrata” vonal, illetve a „fasizmus elutasítása”.

Jóval nagyobb súllyal esik latba az, hogy a Smer valószínűleg szívesebben tartozna a szocdem S&D frakcióhoz, amely az EP-beli többségi koalíció része, így ráhatása lehetne a folyamatokra, és legalább csökkenthetné a nyomást Brüsszel részéről saját kormányán.

A harmadik okot Maroš Šefčovičnak hívják. A HLAS és a Smer is azt akarja elérni, hogy Šefčovič az Európai Bizottság egyik alelnöke maradjon az előttünk álló ciklusban is.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »