November 1-jén, mindenszentek ünnepének estéjén, halottak napja vigíliáján ökumenikus megemlékezést tartottak a szombathelyi Jáki úti temetőben az elhunytakért. Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke; Hartai Gábor szalézi plébános; Torma-Hasza Mónika és Riczinger Péter szombathelyi evangélikus lelkészek imádkoztak a halottakért.
Székely János püspök beszédében a halottak napját az élők napjának nevezte. Ez a nap
Van helye a gyásznak, a fájdalomnak és a könnyeknek – mondta a főpásztor. – Maga Jézus is megrendült, és könnyekre fakadt Lázár sírjánál.
Ha egy kicsit is szeretünk valakit az életben, ha egy kicsit is kötődünk valakihez, természetes, hogy megrendít, könnyekre fakaszt, amikor el kell őt engedünk abba a másik világba.
Fontos emlékezni Pál apostol szavaira, hogy ne úgy gyászoljunk, mint a pogányok, akiknek nincs reményük (vö. 1Tesz 4,13).
A fény, amit meggyújtunk, Jézus húsvéti fényét, a feltámadást jelzi. Jézus keresztje és feltámadása az emberi történelem leghatalmasabb eseménye.
Ez a nap a köszönet napja is.
Ez a nap az ígéretek, a jó elhatározások napja is. A halottak napja szembesít azzal, hogy életünk véges, mulandó, sok jót kell tennünk. Mennyi minden elmúlik; csak a szeretet és tettei maradnak meg örökre.
Székely János püspök beszéde ITT meghallgatható.
Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
