A Roy Chowdhury-Mikes Alapítvány szervezésében augusztus 3–9. között tartották Zabolán a XIII. Népzene- és Néptánctábort. A hazai résztvevők mellett idén is számos külföldi néptánckedvelő érkezett a Mikes-birtokra. A hét során tánc- és énekoktatás, gyermekfoglalkozások és táncházak váltották egymást, pénteken pedig Székelytamásfalván, a Thury–Bányai-kúria udvarán találkoztak a táborozók és a helybeliek.
A tábor tizenhárom év alatt saját hagyományt teremtett. Roy Chowdhury Gergely szervező és házigazda lapunknak felidézte: annak idején azért indították útjára, mert Háromszéken kevés hasonló rendezvény volt, és elsősorban a zabolai, illetve környékbeli fiataloknak akartak lehetőséget teremteni. „Nem az volt az elsődleges cél, hogy a világ minden részéről érkezzenek hozzánk, hanem az, hogy az ittenieknek legyen táboruk” – mondta. Az alapot a Gyöngyharmat néptánccsoport és a körülötte kialakult közösség jelentette.
Az évek során volt, amikor mintegy 250-en fordultak meg a táborban, idén mintegy hatvanan jelentkeztek be, a helybéliekkel és a gyermekfoglalkozások résztvevőivel együtt azonban naponta körülbelül százan kapcsolódtak be a programokba. A szervezők a nehezebb gazdasági helyzet ellenére sem akarták megszakítani a folytonosságot.
Fülöp Csaba táncoktató szerint a kisebb létszám családiasabbá tette az idei rendezvényt. „Szerintem ez egy nagyon jó tábor lett. Nem is voltunk kevesen, ez így tökéletes” – fogalmazott.
Délelőtt és délután a Mikes-kastélyban és a „Luxus Istállóban” folyt a táncoktatás, a Csángó Néprajzi Múzeumban pedig táncos és kézműves-foglalkozások várták a gyermekeket. Nyitrai Marianna közös énektanulást vezetett. Tőkés Edit és Tőkés Csaba Zsolt bonchidai román forgatóst, Mátéfi Ágota és Fülöp Csaba válaszúti magyar táncokat, Stefán-Dobai Katalin és Stefán Bencze pedig magyarpalatkai táncokat tanított. Esténként táncházakat tartottak, moldvai muzsika is felcsendült.
A hét egyik legszínesebb eseménye pénteken volt: a táborozók lovas szekerekkel indultak Székelytamásfalvára. A kukoricás, napraforgós földek között kanyargó úton haladó szekérsort muzsika és énekszó kísérte.
A Thury–Bányai-kúria udvarán a helybeliek borjútokánnyal, babfőzelékkel és vegetáriánus lecsóval fogadták vendégeiket. A fák alatt szalmabálák szolgáltak ülőhelyül, a gyermekeket játékok és foglalkozások várták. A közös fényképezés és vacsora után alkonyatkor fellobbantak a tűzkosarak, megtelt a fából ácsolt táncpalló. Gyermekek, fiatalok és idősebbek álltak körbe, majd párokra bomlott a társaság; a muzsika, az énekszó és a csizmaverés az öreg fák között visszhangzott.
Roy Chowdhury Gergely szerint éppen az ilyen alkalmak miatt fontos, hogy a tábor kilépjen a Mikes-birtok kapuján: Székelytamásfalvával az évek során szoros kapcsolat alakult ki, a helybeliek pedig esztendőről esztendőre vendégül látják a táborozókat.
Szombaton a tanultakat összegezték, este zenés vonulás után az 1-es számú kultúrotthonban gálaműsort és táncházat tartottak. A tábor vasárnap reggel zárult. A tizenhárom év alatt egy nemzedék is felnőtt: több egykori táborozó ma már saját gyermekeivel tér vissza Zabolára.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
