Az orosz–ukrán konfliktus nyomán felerősödő hibrid hadviselés még intenzívebben jelenik meg a közösségi médiában, mint bármikor korábban. Az orosz háborús bűnöket relativizáló bejegyzések tömegével terjednek a Facebookon, és a legfrissebb kutatások szerint Szlovákiában különösen sokan osztják meg az efféle híreket. Az információs háború a közösségi média mellett a politikai színtéren is megjelenik.
A háború kitörése nemcsak katonai konfliktust hozott magával, hanem felerősítette a térségben zajló hibrid hadviselést is. Az információs háború egy régóta használatos eszköz arra, hogy megrendítse az emberek főáramú médiába vetett bizalmát, és alternatív „igazságokat” kínáljon az erre fogékony hírfogyasztók számára.
A hibrid hadviselés megerősödésére a szlovák politikusok is felhívták a figyelmet, sőt, konkrét lépéseket is tettek annak érdekében, hogy visszaszorítsák az álhírek terjedését.
Jó példa erre az a törvényjavaslat, amely felhatalmazta a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBÚ), hogy ideiglenesen, vagyis június 30-ig blokkolhatja a dezinformációs portálok működését. Így sikerült például felfüggeszteni a Hlavné správy vagy az Infovojna nevű portálok tevékenységét. Más kérdés, hogy ez a felhatalmazás kritikát váltott ki a szakértők körében, sőt, még a kormánykoalícióban sem tekintenek egységesen a kérdésre.
Az aktuality.sk hírportál csütörtökön számolt be arról, hogy az OĽaNO képviselői a parlament következő ülésén egy módosító javaslatot akarnak benyújtani, amelynek értelmében nemcsak átmenetileg lehetne felfüggeszteni a weboldalak működését.
Emellett a javaslat átformálná az álhírportálok blokkolásának jelenlegi menetét is. Juraj Krúpa (OĽaNO), a parlament védelmi bizottságának elnöke elmondta, a folyamatba bevonnák a bíróságokat is, vagyis a blokkolt portálok üzemeltetői az igazságszolgáltatás előtt bizonyíthatnák, hogy nem terjesztettek hamis információkat.
Ondrej Dostál, az SaS nemrégiben kinevezett igazságügyi államtitkára örömmel fogadná a bíróságok bevonását, viszont azzal nem ért egyet, hogy a törvény módosító javaslatként kerüljön a plénum elé. Szerinte a hagyományos törvényalkotási eljárást kellene követni, vagyis egy új kormányjavaslatként kellene beterjeszteni a parlament elé, a képviselők pedig három olvasatban tárgyalnának a dokumentumról.
Dostál volt egyébként az a képviselő, aki szorgalmazta, hogy az NBÚ az állandó blokkolási jog helyett csak ideiglenes felhatalmazást kapjon.
Az orosz–ukrán konfliktus kitörése után számos olyan narratíva jelent meg, amellyel igyekeztek relativizálni azt a tényt, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Jó példa erre az a nézet, hogy az ukránok tulajdonképpen „kiprovokálták” ezt a háborút, illetve az is, hogy az orosz hadsereg mintegy felszabadítóként érkezett az ukrán területekre.
Ahogy azonban a háború egyre nagyobb és egyre kegyetlenebb méreteket öltött, úgy jelentek meg az újabb és újabb „nézőpontok”, amelyek a háborús bűnök súlyosságát igyekeztek enyhíteni. Az említett narratívák leglátványosabban talán a bucsai mészárlás után jelentkeztek, a politikai közegben és a választók körében egyaránt.
Ahogy arról az Új Szó is írt, az Ukrajnában található Bucsában több tucat utcán heverő holttestről számoltak be a helyi tudósítók, miután az orosz hadsereg kivonult a településről. Az ukrán katonák két tömegsírra is bukkantak. Az újságírói beszámolók alapján a halottak többsége civil volt.
Nem sokkal az eset után a parlament emberi jogi bizottsága behívatta Igor Bratcsikovot, Oroszország pozsonyi nagykövetét. Peter Pollák (OĽaNO), a bizottság alelnöke azt mondta, hallani akarja, hogyan magyarázzák Oroszország képviselői a civilek ellen elkövetett bestiális cselekedeteket.
Szerdán azonban az OĽaNO sajtóosztálya a lapunknak eljuttatott közleményében arról tájékoztatott, hogy Bratcsikov nem jelent meg az ülésen. Ehelyett egy tizenegy oldalas levelet küldött a parlamentnek, amelyben igyekezett megcáfolni az orosz hadsereg ellen felhozott vádakat. Bratcsikov több pontban is azt állította, hogy a mészárlás valójában meg sem történt, az ukrán civilek pusztán színészek, akik a fotók és a videófelvételek után egyszerűen felkeltek a helyükről. Az orosz nagykövet az írta, a mészárlás pusztán az ukrán propaganda hazugsága.
Pollákék válaszul készítettek egy elemzést, amelyben pontról pontra cáfolták meg Bratcsikov állításait.
„Az Orosz Föderáció szlovákiai nagykövetsége az orosz hazugsággyár kihelyezett munkahelyeként működik”
– jegyezte meg Juraj Krúpa.
A bucsai mészárlást relativizáló vélemények rendkívül intenzíven jelentek meg a közösségi médiában is. A londoni Stratégiai Párbeszéd Intézete (ISD) egy friss kutatásában arra a következtetésre jutott, hogy a mészárlást megkérdőjelező bejegyzéseket többen osztották meg a Facebookon, mint azokat a posztokat, amelyeknek a szerzői hittek a rémtettek elkövetésében.
Az sem elhanyagolható tény, hogy a kutatásban vizsgált 20 országból (köztük 14 uniós tagállam) Szlovákiában terjedtek a leginkább a mészárlást megkérdőjelező bejegyzések. A kutatók szerint ezeket a posztokat egyértelműen a Kreml-féle forrásokra hivatkozva terjesztik, és valótlan információkon alapulnak.
Az efféle vélemények egyre gyakrabban jelennek meg az Új Szó Facebook-oldalán található cikkek kommentszekciójában is. Az április 13-án közzétett, „Bucsában már 400 holttestet találtak, sokakat tömegsírokban vagy elégetve” című cikkünk alá például 25 hozzászólás érkezett, ezek túlnyomó többsége hazugságnak tartja a mészárlással kapcsolatos híreket. Voltak olyan kommentelők is, akik egyenesen azt állították, hogy az ukránok a felelősek az áldozatokért.
„Ukránok voltak, mindenki tudja, csak próbálják a szót terelni, az ukrán nácik csinálják”
– írta az egyik hozzászóló.
Egy későbbi, április 18-án közzétett cikkünk alá, amely arról szólt, hogy Putyin kitüntette a bucsai vérengzésben részt vevő katonákat, 204 hozzászólás érkezett. A kommentelők egy jelentős része ebben az esetben is hazugsággal vádolta az ukránokat, az újságírókat, általánosságban a médiát, valamint lapunkat is. Ezen hozzászólások közt is felbukkant az a nézet, amely szerint „több tucat bizonyíték van arra”, hogy a mészárlást az ukránok rendezték meg.
Hogy pontosan miért jelennek meg az efféle hozzászólások, és miért próbálják sokan megkérdőjelezni a háborús rémtettek súlyát, arról Szicherle Patrikot, a Political Capital elemzőjét kérdeztük.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
