„Haifában születtem, egy galileai városban. Az otthonom mindig is a háborúk földje volt” – e szavakkal mutatkozott be az 58 éves palesztin Margaret Karram, akit január 31-én választottak meg a Fokoláre Mozgalom új elnökévé.
A leköszönő elnök, Maria Voce után Margaret Karramet e tisztségre a mozgalom online megrendezett általános nagygyűlésén részt vevő 359 tag választotta meg. Kinevezését február 1-jén tették hivatalossá, a Fokoláre Mozgalom általános statútumainak előírása szerint a Világiak, Család és Élet Kongregációjától kapott megerősítést követően.
Egy néhány évvel ezelőtti, a mozgalom hivatalos csatornáin jelenleg is elérhető videointerjúban Margaret Karram arról beszélt, hogy galileai születése, családi származása és a Közel-Keleten töltött évei miként határozták meg visszavonhatatlanul lelkiségét, benső vágyait és látásmódját a világ dolgait illetően.
„Az otthonunk – mesélte Margaret – a Kármel-hegyen volt, egy zsidó negyedben. Mi voltunk ott az egyetlen palesztin származású katolikus arab család. Emlékszem, gyerekkoromban, amikor hatéves kislány voltam, néhány gyerek sértegetni kezdett, mondván, hogy arab vagyok, és nem lakhatok abban a negyedben. Sírva szaladtam az édesanyámhoz, és megkérdeztem tőle, miért bántak így velem. Válaszképp megkért, hogy hívjam meg az otthonunkba ezeket a gyerekeket.
Margaret Karram izraeli állampolgár, hebraisztikából szerzett diplomát a Los Angeles-i héber egyetemen. Sok családtagja emigrált Libanonba a háborús években. Lelkében ő maga is megélte azt, amit azok éreznek, akik a háborús körülmények közt élnek és nőnek fel. „Gyakran mentem az arab negyedekbe Jeruzsálemben, Betlehemben vagy más palesztin területeken – mondta Margaret. – Amikor arabul beszéltem, ami az anyanyelvem, az emberek az akcentusomból rájöttek, hogy Galileából származom, ami izraeli területen található. Ugyanígy, ha héberül szólaltam meg, egyből megjegyezték, hogy a kiejtésem különbözik a többiekétől. Ez összezavart az identitásomban: nem voltam sem palesztin, sem zsidó. Tizenöt éves koromban találkoztam a Fokoláre Mozgalommal és Chiara Lubich lelkiségével.
Margaret Karram tizennégy évig dolgozott a jeruzsálemi olasz konzulátuson, az intifáda idején, amikor véres merényleteket követtek el közterületeken, „ahogy a buszokon is, amikkel nap mint nap munkába jártam. Féltem. Azért tudtam csak folytatni, mert tudtam, hogy egy olyan közösség részese vagyok, amely a Fokoláre lelkiségében osztozik. És végre
Fontos szakasza volt ez az életemnek, amely megszabadított a félelmeimtől és a bizonytalanságtól. Mindenkit tudtam szeretni, arabokat és zsidókat egyaránt, tisztelve történelmüket, és mindent megtettem, hogy lehetőséget teremtsek a párbeszédre, bizalmat és hidakat építsek; hozzájárulhattam apró csodákhoz, láttam, amint zsidó és muszlim emberek új hozzáállással igyekeznek együtt tenni valamit a békéért.”
2014 júniusában Margaret tagja volt a vatikáni kertekben szervezett békeimán részt vevő keresztény delegációnak, ahol jelen volt Ferenc pápa, I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka, Simón Peresz izraeli államfő és Mahmúd Abbász palesztin elnök. A találkozó után a Gázai övezetben a háború folytatódott.
„Megértettem – mondta Margaret, visszaemlékezve azokra az időkre –, hogy az emberek szívét csakis Isten változtathatja meg. Tovább kell kérnünk Istent a békéért.
Fordította: Balláné Sárközi Jáhel
Forrás: Fides
Fotó: Focolare.org
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
