Az élelmiszerárak Szlovákiában már az orosz–ukrán háború kitörése előtt is látványos növekedést produkáltak, a háború miatt bevezetett szankciók és kereskedelmi korlátozások azonban tovább rontanak a helyzeten, a gazdáknak ráadásul a kíméletlen szárazság is egyre több gondot okoz.
A szlovákiai élelmiszerek már tavaly is az egyik legnagyobb drágulást produkálták az egész Európai Unióban, idén pedig még nagyobb sebességbe kapcsolt az árvágta. A Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése szerint februárban az étolajért 27, a zöldségekért 20, a kenyérért 11, a tejtermékekért 10 százalékkal fizettünk többet az egy évvel korábbinál. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen alig akad olyan termék, aminek ne nőtt volna az ára. Ráadásul abban sem reménykedhetünk, hogy a közeljövőben javulna a helyzet, épp ellenkezőleg, az ukrajnai konfliktus okozta ellátási problémákkal párhuzamosan a szlovákiai gazdáknak az egyre kíméletlenebb szárazsággal is meg kell küzdeniük, ami hatással lesz az idei termésre, végső soron pedig a fogyasztói árakra is.
„A szlovákiai gazdák – elsősorban az ország déli és nyugati régióiban – megkezdték a tavaszi munkákat. A Pozsony környéki gazdák a gabonafélék több mint negyedét vetették el ezekben a napokban. A nagyszombati régió termelőinek már sikerült a tavaszi búzát és árpát is elvetniük, e két növény vetése pedig a Nyitrai és a Lévai járásban is a végéhez közeledik. A gazdák azonban Szlovákia-szerte az egyre kíméletlenebb aszályra panaszkodnak”
– mondta el lapunknak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. Szerinte a Komáromi járásban is nőtt a csapadékhiány, a növények fejlődése ezért lelassult, de például a Nagykürtösi járásban is akut nedvességhiány van. A talaj kritikus nedvességhiányát a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) is megerősítette, amely szerint a Kisalföld szlovákiai részén jelentős szárazsággal kell megküzdeniük a gazdáknak, és hasonló problémát jeleznek Közép-Szlovákia déli régióiból is.
A tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése – az ukrajnai konfliktus miatt – ugyanakkor idén a szokásosnál is fontosabb lenne. Az európai mezőgazdasági termelők legerősebb érdekcsoportja, a brüsszeli székhelyű COPA-COGECA már felszólította az uniós gazdákat, hogy 2022-ben az orosz és ukrán termelés akadozásának az ellensúlyozására minden rendelkezésre álló földterületet műveljenek meg. Az SPPK szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerüljük az ellátási láncok megszakadását, ami elkerülhetetlenül élelmiszerhiányhoz vezetne a világ egyes régióiban.
„A nagybani növénytermesztés elképzelhetetlen műtrágya és növényvédő szerek nélkül, miközben ezek ára is megugrott az elmúlt időszakban, ami szintén növeli a gazdák költségeit” – mondta el Miroslav Štefček, az SPPK alelnöke. Az ásványi műtrágyák legnagyobb beszállítói között van Oroszország és Fehéroroszország is. Mindkét ország arra figyelmeztetett, hogy ha a nyugati államok továbbra is akadályokat gördítenek ezek kivitele elé, a műtrágyaárak tovább nőnek majd, ami kihat az élelmiszerek fogyasztói árára is.
Gondok vannak azonban a takarmányokkal is, ami miatt az állattenyésztők előállítási költségei is nőnek. Eva Forrai, a Szlovákiai Húsfeldolgozók Szövetségének (SZSM) az ügyvezető igazgatója épp a napokban figyelmeztetett arra, hogy a feldolgozóknak a növekvő energiaárakat is be kell építeniük az áraikba, ezért arra számíthatunk, hogy a hús- és hústermékek ára már március második felében 25–30%-kal nőhet, és a drágulás a későbbiekben is folytatódik.
A fentieket figyelembe véve az sem csoda, hogy míg januárban a gazdasági elemzők többsége az idei évre 5–7 százalék közötti inflációval számolt, ma már csak kevesen kételkednek abban, hogy az idei infláció két számjegyű lesz.
„Ha a háború folytatódik, és az ukrán, valamint az orosz gabona- és kukoricakészleteket felváltja az Egyesült Államokból, Kanadából, Brazíliából, Argentínából és Ausztráliából származó drágább behozatal, akkor a hús árának a növelését a kereskedőknek is be kell építeniük a fogyasztói árakba”
– vallja Emil Macho, az SPPK elnöke, aki szerint az élelmiszerek drágulását – legalábbis a jelenlegi helyzetben – nehéz lenne megállítani.
Az uniós gazdák problémáira időközben az Európai Bizottság is kénytelen volt reagálni. „A globális élelmezésbiztonság érdekében az Európai Bizottság 500 millió eurós támogatási csomagot javasol az ukrajnai háború következményei által leginkább sújtott európai mezőgazdasági termelők támogatására” – adta hírül szerdán a brüsszeli testület. Az uniós bizottság közölte: a rövid és középtávú intézkedéseket tartalmazó javaslatot az emelkedő élelmiszer- és energiaárak miatt terjesztette elő.
Az Európai Bizottság szerint az unión belüli élelmiszer-ellátás jelenleg nincs veszélyben, mivel a kontinens számos mezőgazdasági termék esetében nagyrészt önellátó. Mezőgazdasági ágazata azonban egyes termékek – például a takarmányfehérje – esetében nettó importőr. Ez a sebezhetőség az úgynevezett input-anyagok – például a műtrágya és a fosszilis energiahordozók – megugrott költségeivel párosulva termelési kihívásokkal szembesíti a mezőgazdasági termelőket, és az élelmiszer-árak emelkedésével fenyeget.
Az Európai Bizottság által beharangozott intézkedések közé tartozik, hogy október 16-ától növekednek azok az előlegek, amelyekhez a mezőgazdasági termelők közvetlen kifizetések, valamint a területalapú és az állattartással kapcsolatos vidékfejlesztési intézkedések formájában jutnak hozzá. A bizottság piaci védőháló-intézkedéseket vezet be a sertéshúspiac támogatására, valamint engedélyezi a parlagon fekvő területek megművelését, és azokon élelmiszer- és takarmánycélú növények termesztését. Annak érdekében, hogy az élelmiszer megfizethetőbb legyen, a tagállamok csökkentett áfakulcsokat alkalmazhatnak, ezzel is ösztönözve a gazdasági szereplőket a kiskereskedelmi árak visszafogására. (mi, TASR, MTI)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
