A Hableány kapitánya a Kossuth tér magasságában meggyőződött a Viking Sigyn megelőzésének a veszélytelenségéről.
Ha az előzés nyilvánvalóan veszélytelen, az előzést végző az előzött hajó bármelyik oldala felől elhaladhat. Ha az előzés az előzött hajó sebességének és menetirányának megváltoztatása nélkül megvalósítható, az előző hajónak nem kell hangjelzést adnia. A Hableány a Kossuth tér magasságában a VIKING SIGYNT, a szálloda hajó baloldalán előzte meg és tovább haladása során a menetirányát nem változatta meg. (A fenti véleményem forrása a Hajózási Szabályzat.)
A Hableány haladásának a menetiránya a Margit híd előtt 200 méterre lévő piros bója volt. A hajózási szabályzat nem tiltja, hogy a Margit híd két hegymenet megkezdésére kijelölt pillére között két vízi motoros (hajó) vízjármű egy időben párhuzamosan haladva kezdje meg a hegymenetet. A Hajózási Szabályzatban nem találtam ilyen tiltást. Ettől persze még lehet ilyen tiltás. A Margit híd előtti két pillér, amelyek a hegymenet kezdésére kijelölésre kerültek egymástól 80 méter távolságra vannak. Egy-egy pillér szélessége közel három méter, durván a hajózásra rendelkezésre álló szélesség 76 méternek becsülhető.
Nem igényel áramlástanhoz való értést, hogy a víz sebessége a pillér mellett a legnagyobb és távolodva a pillértől csökkenő. Ez mindkét pillérre értelmezve középen a jobb és a bal pillértől 38 méterre volt a Duna vizének a sebessége a legkisebb. De ez a legkisebb sebesség tízszerese volt a Duna átlagos sebességének. Amikor a Hableány a piros bójához ért a Szálloda Hajó 100 méterre volt mögötte, de a két hajó menetiránya egymástól jelentősen eltért, több mint ötven méterrel.
A Hableányt és a Viking Sigynt az erős keresztáramlatok, függetlenül a kormányosok akaratától a két pillér közötti távolság felező vonalára sodorta. (Juhos László)
Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »
