Dobrev Klára igen hasonlóan férjének 2006 előtti mesterkedéseihez, nagyon veszélyes hazugságcunamival próbálkozik tovább repíteni a DK népszerűségét.
Ahogy Gyurcsány Ferenc – lassan másfél évtizede – hazudott „reggel, éjjel meg este” a hatalom megtartásáért, úgy hantázik most felesége, Dobrev Klára azért, hogy a Demokratikus Koalíció nevű szektapárt a legerősebb ellenzéki erővé váljon, illetve baloldalinak, ne pedig liberálisnak látszódjon.
Egyetértek Tamás Gáspár Miklóssal abban (és csak ebben!), hogy Magyarországon jelenleg nincs valódi baloldali párt, csak neoliberális, álbaloldali formációk „nyomják” a demagógiát. A meghatározó egalitárius célok ugyanis egyetlen ellenzéki pártban sincsenek ténylegesen képviselve – legfeljebb a demagógia szintjén. Ezzel talán néhány ezer embert be lehet csapni, de az egyenlőségpárti többséget nem lehet igazán hosszú távon lázba hozni. Ahogy legutóbb – Tamás Gáspár Miklóshoz hasonlóan, de kissé egyszerűbb nyelvezetben – Szanyi Tibor is megfogalmazta, hogy „politikai vákuum van a baloldalon”, mert csupán neoliberális elveket valló, álbaloldali képződményeket találhatunk. Tamás Gáspár Miklós ezért (is) vonult durcásan, saját akaratából egyfajta szellemi magányba (a politikai gondolkodást illetően), mintegy kizárva önmagát az aktuálpolitikai küzdelmekből, és persze kritizálva mindenkit, akit csak észrevesz a közélet porondján; illetve ezért lépett ki az MSZP-ből egykori alelnöke és alakít vélhetően új pártot.
Habár egyelőre még fogalma sincs a „nagyérdeműnek” arról, hogy milyen ideológiát fog képviselni, illetve miféle cselekvési tervet fogalmaz majd meg a Szanyi által valószínűleg gyorsan összerángatandó formáció, de annyi bizonyos, hogy nem nagyon tud új embereket találni mindehhez. Nem lesznek friss, üde és hiteles arcok, mert a baloldal nem „termelte ki” őket. Nincs miből építkezni, esetleg a szocialista pártban háttérbe szorultak, a „régi nagy öregek”, a Demokratikus Koalíció családi mozgalmára ráuntak, a sértett, egykori Gyurcsány- vagy Bajnai-táskahordozók, esetleg a Párbeszéd Magyarországért jelentéktelen voltát felismerők közül lehet majd válogatni, toborozni. Ez pedig ismét megosztottsághoz, ellenzéki vitákhoz, háborúhoz fog vezetni, hisz hiába beszél – jogosan – „politikai vákuumról” Szanyi, ezt az űrt tisztán ideológiával feltölteni, elfoglalni régi emberekkel nem lehet. No, meg azért is, mert ma csak az „összefogás Orbán Viktor ellen”-politika hallható és ezt egyelőre meghaladni senki sem képes az ellenzéki palettán.
Az úgynevezett baloldalnak nem csupán az a problémája – ahogy arra TGM újra és újra rámutat –, hogy hiányzik az őszinte egalitarizmus, hanem az is, hogy a lehetséges képviselőit, azaz a hiteles politikusokat nem tudták az egykori (kevésbé hiteles, de hihetően hazudozó) MSZMP reformerei, a szocialista párt „nagy öregjei” kinevelni. Hiányzik az a fiatal, hiteles és képzett „kritikus tömeg” a baloldalon, amelynek tagjaiból fel lehetne építeni egy új, hosszú távon sikeres, valóban baloldali pártot. Csupán a szereplők „körtáncát” tapasztaljuk több mint egy évtizede, amelyben ugyanazok az arcok bukkannak fel újra és újra, legfeljebb más logóval a mellkasukon. És ebben úgy tűnik, nem segített az sem, hogy számos önkormányzatot foglalhatott el az összefogott ellenzék, hisz a letűnt korok bukott politikusi szivárognak vissza számos településen. Az eddig ismeretlenek pedig a kétes jövőjű, francia gyökerekkel rendelkező Momentumban gyülekeznek, amely távolabb áll a baloldaltól, mint a Jobbik.
Ami az úgynevezett baloldalon jelenleg tapasztalható, persze nagyon alacsony üvegplafonnal a feje fölött, az a szociális demagógia. Ugyan nagyon sokan nem hisznek az ígéreteknek, mégis úgy látszik, hogy egy szociális jellegű hazugság ideig-óráig az ellenzék élére tud röpíteni egy-egy politikai formációt. Pontosan ez az oka annak, hogy jelenleg a Gyurcsány–Dobrev párt vezet – ha még jócskán el is maradva a kormánypártoktól – az ellenzéki versenyfutásban. A gyurcsányi hagyományokat (lásd például őszödi beszéd!) folytatva ugyanis „európai minimálnyugdíjat” és „európai minimálbért” ígérnek, ami úgy demagógia, ahogy van. Hisz egyetlen uniós intézmény nem foglalkozik érdemben ezzel, illetve minden gazdasági szakértő leírta már, hogy kivitelezhetetlen. Az igazi döntéshozók pedig, azaz a nemzetállamok vezetői szintén nem támogatnak egy effajta utópiát.
Azaz Dobrev Klára igen hasonlóan férjének 2006 előtti mesterkedéseihez, nagyon veszélyes hazugságcunamival próbálkozik tovább repíteni a DK népszerűségét. A kérdés csupán az, hogy mikor fogjuk majd Dobrev „igazságbeszédét” is meghallgatni.
Nagy Ervin – www.magyarhirlap.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
