A győri Nagyboldogasszony-székesegyház újraszentelésére készülve március 17-én Böcskei Győző esperes, székesegyházi plébános mutatott be szentmisét. Koncelebráltak az esperesi kerület papjai, valamint Reisner Ferenc általános püspöki helynök, szemináriumi rektor és Bognár István teológiai tanár, spirituális.
Megtöltötték a győri hívek és a zarándokok a Nagyboldogasszony-székesegyházat a vérrel könnyezés évfordulójának estéjén.
A hónap 17. napján más-más esperesi kerületből érkeznek a Győri Egyházmegye szívébe – ahogy köszöntőjében Böcskei Győző székesegyházi plébános fogalmazott –, Istennek hálát mondani és a mennybe fölvett és értünk vérrel könnyezett Szűzanyát köszönteni a papok és zarándokok.
Egy máriás ének szövegét idézte a kanonok: „Isten legszebb temploma, üdvözlégy, szent Szűzanya! Kit mikor már fogantatott, megszentelt az ég Ura.”
„Megszentelődhetünk mi is e falak között, hisz otthonunk az Isten háza. A Vérrel Könnyező Szűzanya is otthon van ebben a templomban, ahol mindannyiunkat maga köré gyűjt, hiszen Jézus, az ő Szent Fia tanítványokat bízott rá.
A véres könnyek az együttérzést mutatják, amelyek az anyai szeretet révén csordultak ki Mária szeméből. A mai napon hálát adunk ezért a templomért, amely az imádság háza és a lélek otthona, és megköszönjük Istennek, hogy Máriát, mennyei Anyánkat nekünk ajándékozta” – fogalmazott Böcskei Győző plébános.
Az evangéliumban Jézus bemutatásának története hangzott el. A szentmise szónoka Tájmel Antal győr-szabadhegyi plébános volt, aki homíliája elején arról elmélkedett, hogy a jeruzsálemi templom mit jelentett a Jézus korabeli zsidóságnak, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy Lukács evangélistának minden mondatával célja van.
A felolvasott szakaszban négyszer fordult elő a törvény szó. Mária és József az Úr törvényére figyelnek. Ez azt jelenti, hogy Istenre figyelnek, de nemcsak a templomban, hanem távol, lakóhelyükön is, tehát mindenhol Isten határozza meg az életüket. A korabeli előírások szerint nem volt feltétlenül szükséges, hogy a tisztulási szertartást a jeruzsálemi templomban végezzék el, de Máriának és Józsefnek eszébe jutottak Malakiás szavai, aki azt mondta: az idők végén, amikor Isten jónak látja, az Úr belép az ő szentélyébe, s látogatása egészen váratlan lesz. A negyvennapos csecsemő így jelenik az Úr templomában. Mária és József olyat tettek, ami az ígéret beteljesedését jelentette. Amikor ott voltak, mindenki tette a dolgát, Mária azonban – mint mindig – a szívében megfontolja a dolgokat: töpreng, hogy Isten titkait megértse.
A Könnyező Szűzanya kegyképén egy gyermeket látunk és édesanyját. A csecsemő szendereg, az édesanya keze imára kulcsolva. A művész megérezte Lukács mondanivalójának lényegét: negyvennapos korában is Jézus a Messiás. Még képtelen rá, hogy birtokba vegye a templomot, de az övé ez a ház. A képen Mária – a boldog édesanya – összeteszi a kezét: Istenre figyelő ember. Élete minden napján és percében Istenre figyel, nem csak a templomban.
A Szűzanya az, aki véres könnyeket hullatott. Megtapasztalta, hogy ahol az ő képe készült valahol Írországban, ott a keresztényeket üldözik, de ismerte nemzetünket is, amely 150 éves török iga alól akkor szabadult. A templom nem csupán találkozási pont. Annál sokkal több: sorsfordító események színhelye.
„Ma, amikor a székesegyház felszentelésének ünnepére kilenceddel készülünk, eljöttünk erre a szent helyre. Meg lehet csodálni minden díszét, hiszen értékes munka. Ám ez csak egy keret, ahogy annak idején a jeruzsálemi templom is csak egy keretet adott. Itt is a jelenlévőknek kell megtölteniük tartalommal.
Többek leszünk-e, amikor elmegyünk? Készek leszünk-e a tanúságtételre? Mindez azon múlik, hogy odafigyeltünk-e arra, ami itt a lényeg: Isten jelenlétére. Ha igen, akkor elegendő erőt érzünk, hogy a világban elkötelezettek, öntudatosak legyünk és másokat is Istenhez vezessünk” – zárta gondolatait Tájmel Antal.
A szentmise zenei szolgálatát Ruppert István kántor-karnagy és Horváth Csaba papnövendék meghívására a győri templomok kórusai, énekes hívei látták el.
A nyolcvanfős egyesített kórus többek között Halmos László Győri miséjét, Menegali Jesu Salvator Mundi, Werner Alajos Égi Szűzvirág című kórusművét, valamint egy ősi győri, 1797-ben, a vérrel könnyezés 100. évfordulójára született ősi népéneket adta elő 18. századi dallamon. Ez az első ismert ének, amelyet a Győri Könnyező Szűzanya tiszteletére írtak.
Április 17-én, hétfőn a Sopron Környéki Esperesi Kerület papjai és hívei zarándokolnak a győri Nagyboldogasszony-székesegyházba.
Forrás és fotó: Győri Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
