Politikai döntésnek, a gyermekvédelmi törvény miatti újabb politikai nyomásgyakorlásnak tartja az igazságügyi miniszter az Európai Unió Bírósága által szerdán ismertetett döntést.
Varga Judit igazságügyi miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. február 16-án. MTI/Kovács Attila
Varga Judit Budapesten, a Kormányinfón úgy fogalmazott: „az Európai Unió Bírósága ma egy politikai döntést hozott a magyar gyermekvédelmi törvény miatt”.
A gyermekvédelmi törvény a probléma, nem a jogállamiság – jelentette ki.
Hozzátette: a döntés nem érte a kormányt meglepetésként, mivel a bíróság elnöke korábban már utalt arra, milyen tartalmú ítéletre számíthat Magyarország. Szerinte a gyermekvédelmi vitában az uniós bíróság is politikai szereplővé lépett elő.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy nagy, nyílt nemzetközi vita folyik a jogszabályról, és a magyar kormány úgy döntött, ezt a kérdést elviszi egészen a népszavazásig, hogy döntsenek a magyar emberek. „A magyar emberek döntését még Brüsszelnek, a brüsszeli bürokráciának is tiszteletben kell tartania, el kell majd fogadnia” – fogalmazott.
Varga Judit elmondta, hogy hosszú ideje folytatnak különböző egyeztetéseket, vitákat Brüsszellel számtalan témában. Ez azonban „egy nagyon erős téma”, ez az újdonság, ami miatt most ez a hihetetlen támadás zajlik az ország ellen – vélekedett.
Mint mondta, külön levelet kaptak Brüsszeltől, hogy Magyarország változtassa meg az egyébként nemzeti hatáskörbe tartozó család- és gyermekvédelmi törvényeket. Jelezte, kötelezettségszegési eljárás is zajlik Magyarország ellen.
Varga Judit felidézte, hogy négy éve is hasonló helyzet volt a migrációval kapcsolatban, akkor is népszavazás, majd országgyűlési választás zárta le végleg a vitát, és most így lesz.
Négy évvel ezelőtt, a migrációs vita idején is hatalmas nemzetközi támadás érte az országot – folytatta -, de a magyar megoldás bizonyult hosszú távon a jó megoldásnak, amelyet ma már sokan követnek.
Elmondta, úgy gondolják, hogy a gyermekeket meg kell védeni mindenféle szexuális propagandától, a magyar emberek döntését pedig tiszteletben kell tartani.
Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán elutasította a Magyarország és Lengyelország által benyújtott, az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus ellen irányuló kereseteket.
CÖF-CÖKA: kettős mércét szentesített az Európai Unió Bírósága
A Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) vezetősége úgy látja, hogy az Európai Unió Bírósága szentesítette a politikai alapú kettős mércét a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos szerdai ítéletével.
Az MTI-hez eljuttatott közleményükben tudatták, hogy ebben a helyzetben a CÖF-CÖKA nyílt levéllel fordul Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez.
Levelüket ismertetve azt írták: nem okozott számukra különösebb meglepetést, hogy az Európai Unió Bírósága ítéletében elutasította a magyar és lengyel keresetet a jogállamisági rendelet ügyében.
A döntést szerintük előrevetítette mások mellett Vera Jourová bizottsági alelnök, aki egy interjújában „gyakorlatilag megfenyegetett” egyes közép-európai országokat.
Mindeközben – tették hozzá – a baloldali-liberális-zöld többségű Európai Parlament folyamatosan nyomás alatt tartotta a bizottságot, hogy minél előbb vessék be az új – immár sokadik – jogállamisági fegyvert Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, most pedig sürgetik, hogy az Európai Bizottság mielőbb alkalmazza a mechanizmust.
A CÖF-CÖKA szerint a mechanizmus alkalmazása Magyarország esetében azért sem volna jogszerű, mert Magyarországon „a korrupció alacsony jelenléte, visszaszorultsága és az egészségesen működő gazdasági rendszer és mechanizmusok kérdése összefüggésben állnak a joguralommal, az állam és közigazgatás demokratikus jellegével”.
A magyar gazdaságnak az elmúlt években mutatott tisztulási folyamatai, a megreformált adórendszer, a bürokrácia mérséklése, a modern, e-alapú, transzparens ügyintézés a közigazgatási hivatalok megfelelő szintjein együttesen a korrupció visszaszorítását szolgálják – írták.
Felhívták a bizottsági elnök figyelmét arra, hogy jogi alapelv az ártatlanság vélelme, amely szerint senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a felelősségét jogerősen nem állapították meg.
Vagyis – folytatták – továbbra sincs megnyugtató válasz arra, hogy ki fogja és hogyan végrehajtani a mechanizmusban foglalt „nyomozati cselekményeket”, ki és milyen legitimáció alapján dönt majd a szankciókról. Tudják-e garantálni eközben az alapszerződés 4. cikke szerinti tagállami nemzeti identitás és persze a szuverenitás elvének védelmét – sorolták kérdéseiket a nyílt levélben.
A CÖF-CÖKA vezetősége úgy fogalmazott: „Az állandó jogállamisági fenyegetés nem az európai egységet, hanem a megosztottságot erősítené. A politikai mérlegelés (…) az ideológiai alapú kettős mércét jeleníti meg, amely az EU intézményéibe vetett bizalmat rengetné meg, és végső soron a közösség fennmaradását is veszélybe sodorná.”
A levélben az is kifogásolták, hogy szerintük az ítélet, a kihirdetésének időpontja és „teátrális jellege” miatt beavatkozást jelent a közelgő magyarországi országgyűlési választásba, hiszen a baloldali ellenzék „úgy ünnepli a verdiktet, mintha minimum megnyerte volna a választásokat”.
A magyar nemzeti civilek elkötelezett képviselőjeként úgy ítélik meg, hogy a bíróság döntése és általában Brüsszel hozzáállása a „jogállamiságinak csúfolt” eljárásokhoz sértik a népszuverenitást, gyengíteni próbálja a népfelség elvét.
„Ez a fajta kettős mérce az EU-t megmételyezi, az integráció folyamatát nem csupán lassítja, de annak aláásására is alkalmas” – tartalmazza a CÖF-CÖKA nyílt levele.
Alapjogokért Központ: az Európai Unió Bírósága is beszállt a kampányba
Az Európai Unió Bírósága beszállt ítéletével a magyar országgyűlési választás kampányába – kommentálta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerdán azt a bírósági döntést, amely Magyarország és Lengyelország keresetét elutasítva kimondta, hogy a jogállamisági mechanizmust a megfelelő jogalappal fogadták el.
Kovács István rámutatott: soha nem hirdetett még ítéletet nyilvánosan a bíróság, ez egy olyan jel, ami azt mutatja, mennyire felfokozott volt a politikai érdeklődés, „aminek sajnos a bíróság nem tudott megfelelni”, és egy politikai ítéletet hozott, „igaz, erős nyomás alatt”.
Példaként említette, hogy az Európai Parlament balliberális többsége több olyan határozatot is elfogadott, amelyekben arra szólította fel a bíróságot, hogy „tegyen félre minden észérvet, minden szabályt, minden határidőt, és a lehető leghamarabb ítélje el Magyarországot és Lengyelországot”.
Kovács István azt mondta: lehetett reménykedni abban egy darabig, hogy a bíróság a józan ész és a jog szavát fogja követni, de „úgy néz ki, hogy meghajlott a politikai akarat előtt, és egy politikai ítéletet hozott”. „Ami történt, (…) mindent zárójelbe tesz, amit az európai demokráciákról és egyébként a hatalom megosztásának elvéről tudtunk eddig” – fogalmazott.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője (Fotó: Bach Máté/Magyar Nemzet)
Közölte: a migráció kérdésében az EU hivatalos szerveinek törekvése arra irányult, hogy az illegális migrációt legalizálja, most is erre irányul a bíróság ítélete, tehát „amit az Európai Bizottság művel Magyarországgal és Lengyelországgal most már hosszú évek óta teljesen jogszerűtlenül, erre kívánja megteremteni a jogalapot”.
Hangsúlyozta: a magyar és lengyel intézkedések, amelyek egyértelműen tagállami hatáskörbe tartozók, kötelezettségszegési eljárások tárgyát képezik, az Európai Bizottság hónapok óta jogszerűtlenül tartja vissza a felzárkóztatási alapból a Magyarországnak járó pénzt. Hozzátette: erre semmilyen jogi indokuk nincsen, azért teszik ezt, mert nem értenek egyet a magyar gyermekvédelmi törvénnyel.
Azt mondta: az ítéletből nem következik, hogy Magyarországnak pénzügyi hátrányt kellene elszenvednie, az mindössze arról szól, hogy jogszerű a jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet.
Arra is kitért, hogy minden tagállam elfogadja és magáénak érzi például a demokrácia, a szólásszabadság fogalmát, ugyanakkor ezeknek a konkrét tartalmát nem lehet meghatározni. Példaként említette, hogy nem tartozik a szabadság fogalmába az, hogy a gyerekeket „genderpropagandával mérgezzék a köznevelési intézményekben, az Európai Unió Bírósága szerint ez nagyon is a demokráciának a része”.
Kovács István úgy fogalmazott: olyan eljárást legalizál a mostani ítélet, amely mindenfajta jogalapot nélkülöz, ugyanakkor jogorvoslat nincs ellene. Hozzátette, azt az eljárást, amelyet a rendelet bevezet, még soha nem alkalmazták a gyakorlatban, és kérdésesnek nevezte, hogy lehet-e alkalmazni.
„Ebben a harcban Magyarország nem feltett kézzel áll, és egyáltalán nem arról van szó, hogy nekünk be kellene hódolni a brüsszeli eurokraták akaratának – jelentette ki, hozzátéve: Magyarország meg tudja akadályozni az Európai Unió számos fórumán a döntéshozatalt, amely konszenzushoz van kötve.
„Az ítélet egy nagy lépés annak érdekében, hogy legalizálják az illegális tevékenységét az Európai Bizottságnak, egy nagy lépés a föderalizmus irányába, tehát az európai egyesült államok irányába, amely harc azonban egyáltalán nem dőlt el ezzel az ítélettel” – összegezte.
Megjegyezte: a harc következő ütközete a magyar országgyűlési választások lesznek, amelyben „döntő vereséget szenvedhetnek a föderalista erők”.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ EU-munkacsoportjának projektvezetője arra mutatott rá, hogy az Európai Parlament már a szerda délutáni órákra napirendre tűzte a jogállamiság kérdését. Ez azt jelenti, hogy „az európai uniós intézmények már összekacsintottak egymás között a háttérben, az európai uniós intézmények már egyeztettek a magyarországi ítéletről, s a parlament vezető tisztségviselői már tudatában voltak annak, hogy milyen ítélet születik a Magyarországot és Lengyelországot érintő perben” – mondta.
Kovács Attila szerint „az elmúlt években az Európai Parlamentről, az Európai Bizottságról, és az Európai Unió Bíróságáról is kiderült, hogy a tagjai egyre inkább a nyílt társadalom érdekeit szolgálják és testesítik meg Brüsszelben, és a nyílt társadalom hálózatához tartoznak”.
Úgy értékelte: a mostani döntésben is ez a hálózati munka manifesztálódott. Ez hozzájárul Európai Unió Bíróságának döntéseivel kapcsolatban a közbizalom csökkenéséhez – mondta.
Hozzátette, ma az uniós polgárok és tagállamok „nem várhatják el az Európai Unió Bíróságától, hogy kizárólag jogi alapon szülessenek az őket érintő beadványokban döntések”, amit hosszú távon az uniós integráció folyamatára nézve károsnak nevezett.
A bíróság a döntéssel egyértelműen állást foglalt a föderalista-szuverenista vitában is – mondta Kovács Attila. Hozzátette: ezzel a bíróság „beállt az európai egyesült államok építőinek a körébe”, döntései pedig „fokozatosan, de határozottan kívánják elvonni a tagállami döntési kompetenciákat és egyfajta kényszerzubbonyt húzni az európai uniós tagállamokra”. A jogállamiság fogalmának egységes értelmezését utópiának nevezte.
Az unió intézményi viszonyaival összefüggésben kérdésként vetette fel, hogy a bíróság felülírhatja-e az unió legfőbb szervének, az Európai Tanácsnak a döntését, amely 2020-ban az Európai Bizottságnak a tagállamok bevonásával történő iránymutatások kidolgozását írta elő a jogállamiság eszközének alkalmazhatóságával összefüggésben.
Az ítéletről a hazai ellenzék „győzelmi jelentéseket” adott, ez jól mutatja – folytatta a projektvezető -, hogy szeretnék a magyar emberek kezéből kiadni az életüket érintő fontos döntéseket.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
