A gyerekek alig tanulnak meg valamit az iskolában, Drucker a tantervreformot sürgeti Nagy Roland2024. 12. 06., p – 11:45 Pozsony |
Az Állami Tanfelügyelet (ŠŠI) jelentése megerősítette, hogy minél gyorsabban végre kell hajtani az oktatásügyi reformot, mivel a jelenlegi tantervek nem segítenek a diákok legfontosabb készségeinek fejlesztésében.
Az ŠŠI a 2023/2024-es tanévben több mint ezer ellenőrzést hajtott végre a különféle intézményekben, és ez alapján állította össze az oktatás helyzetéről szóló jelentését. A dokumentumból világosan látszik, hogy az iskolák egyik legnagyobb problémája a diákok oktatásának alacsony minősége.
Ez még abban az esetben is igaz, ha az adott iskolában jók az oktatási feltételek és a tanterv is jól kidolgozott
– állítják a tanfelügyelők.
Elhanyagolt készségek
A probléma abból adódik, hogy a szlovákiai iskolában túlnyomórészt továbbra is a passzív, értelmezésen alapuló oktatás érvényesül.
Ez a megközelítés nem fejleszti a tanulók kritikai és analitikus gondolkodását. A kutatásorientált tanítást minimálisan alkalmazzák, bár sok iskola rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel
– olvasható az ŠŠI jelentésében.
Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter elmondta, a tanfelügyelet megállapításai kulcsfontosságúak ahhoz, hogy valós képet kapjanak a hazai iskolákban zajló oktatás problémáiról, és a jelentésben foglaltakat felhasználhatják arra, hogy ott és olyan formában tudják támogatni az iskolákat és a tanárokat, ahol arra a legnagyobb szükség van.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovákiai negyedikes diákok jelentős mértékben elmaradnak matematikából az EU és az OECD országainak átlagához képest. Természettudományokból nagyjából ezeknek az országoknak a szintjén mozognak. A tanulók teljesítménye viszont jelentős mértékben függ a családi hátterüktől, derült ki a TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) nemzetközi tanulmányból.
A tanulmányban 2023 májusában 162 szlovákiai alapiskola 4788 diákja vett részt, tájékoztatott az oktatásügyi minisztérium.
„A szlovákiai diákok matematika- és természettudományos eredményei azt mutatják, hogy továbbra is van mit behoznunk az EU és az OECD országaihoz képest.
Ez az eredmény arra ösztönöz, hogy fokozzuk a különböző társadalmi és gazdasági hátterű gyerekek támogatását.
Biztosítanunk kell, hogy minden tanuló egyenlő eséllyel férhessen hozzá a minőségi oktatáshoz” – hangsúlyozta Tomáš Drucker oktatási miniszter (Hlas-SD).
A 2023-as ciklusban a szlovákiai diákok matematikából hasonló eredményeket értek el, mint a 2019-es és a 2011-es ciklusban, ugyanakkor a 2015-ös és a 2007-es évekhez képest jelentős javulást mutattak.
A tanulmány ismételten megerősítette, hogy mennyire erőteljes hatást gyakorol a gyerekek eredményeire gazdasági és családi hátterük.
Kapcsolódó cikkünk
A tanulók teljesítményét jelentősen befolyásolja a szociális, gazdasági és családi háttér, derült ki a nyolcadikosok informatikai készségeit felmérő tanulmányból.
Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter az eredmények kapcsán elmondta, hogy nem beszélhetünk nemzeti tragédiáról, mint a PISA-mérés esetében:
Az európai átlag szintje felett teljesítettünk.
Tíz évvel ezelőtt viszont jobb eredményeket produkáltunk. A környező országok közül Ausztria és Magyarország is hasonló eredménnyel zárt. De például Csehország lényegesen jobban teljesített, mint mi.
„A tanulók az informatikai képességek terén 499 pontot értek el, miközben az európai átlag 476 pontban lett meghatározva. A teszt második részét 498 pontra teljesítették, szemben a 483 pontos középértékkel” – jelentette be Drucker.
Ez volt a második alkalom, hogy Szlovákia részt vett a felmérésben, amelyet ugyan 5 évente végeznek el, de 2018-ban nem csatlakozott országunk.
A tanulmány szerint a legrosszabb informatikai készségei az ománi, a koszovói és az azerbajdzsáni gyerekeknek volt.
34 ország vett részt a Nemzetközi Számítógépes és Információs Műveltség Mérésben (International Computer and Information Literacy Study).Szlovákiában 2023. április 17. és 28. között bonyolították le a mérést.Összesen 166 iskola 3034 nyolcadik osztályos tanulója vett részt, közülük 147 tanuló magyar tannyelvű iskolából.A magyar iskolák számára az utasításokat fordításban közölték.Két kompetenciát mértek:
a számítógépes és információs műveltséget (CIL – Computer and Information Literacy) és az informatikai gondolkodást (CT – Computational Thinking).
Az oktatási tárcavezető hangsúlyozta, abban, hogy tíz évvel ezelőtt jobbak voltak a szlovákiai tanulók mutatói, elsősorban a társadalmi rétegek közötti nagy különbségek játszanak szerepet.
Ha egy gyermek könyvekkel teli háztartásban, egyetemet végzett szülőkkel nő fel, vagy ha otthon hozzáférhet számítógéphez, akkor jobban teljesít
– foglalta össze Drucker. Nálunk ugyanis a családok közötti szociális és gazdasági eltérések Európa többi országaihoz képest jóval nagyobbak.
Ha jó helyre születsz, az már félsiker
A felmérés adataiból egyértelműen látszik, hogy minél magasabb fokú végzettséggel bírnak a szülők, annál jobban teljesítenek gyermekeik.
Azok a szlovákiai tanulók, akiknek szülei legfeljebb alapiskolát végeztek, a számítógépes és információs műveltség területén 394, az informatikai gondolkodás területén 368 pontot szereztek.Azok viszont, akiknek szülei egyetemi oktatásban részesültek, az első területen 528 pontot, a második mért területen 535 pontot értek el.
Jól mutatja a családi háttér fontosságát a könyvek száma is az adott háztartásban. Ahogy Drucker is mondta: minél több könyv volt otthon, annál jobban ment a teszt a gyereknek.
Prékop Mária, a Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola pedagógusának van összehasonlítási alapja, hiszen korábban a rozsnyói Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola igazgatója volt. A jómódú pozsonyi és a hátrányos helyzetű rozsnyói tanulók közti különbségről így nyilatkozott:
Olyan ez mintha korábban Harlemben tanítottam volna, most pedig a Harvardon
– fogalmazott, hozzátéve, mikor Rozsnyón praktizált, meggyőződése volt, hogy sikerül felzárkóztatni valamelyest a tanulókat. Öt év pozsonyi tanítás után viszont más véleményre jutott:
„Mára azt gondolom, hogy ez lehetetlen. Esélyük sincs. Olyan léptékkel halad előre a felső középosztály, hogy a rossz szociális hátterűek nem tudják tartani a lépést. Mintha egy mozgólépcsőn ellentétes irányba kéne haladniuk.”
Prékop hangsúlyozza:
Ez nem oktatásügyi probléma.
Szerinte a felszereltségben, a tanárok képesítésében nincs különbség, ez sokkal inkább szociális és gazdasági kérdés. Bár pedagógiai szinten is vannak problémák az informatika oktatással:
„Nem volt nagy változás az elmúlt években. Vannak megkövült alapvetések. Például: miért 17 a létszám az informatikai csoportnál? Ennek csak akkor volt értelme, amikor még nem kapott több számítógépet egy iskola”
– mondja, és hozzáteszi, hogy több olyan idejét múlt vagy értelmét vesztett dolog lehet, amit még detektálni sem sikerült.
A technikai eszközök hiánya is gond, de nagyobb probléma a nem tudatos használat
Az eredmények azt mutatják, hogy az egy háztartásban található számítógépek száma is meghatározó.
Azok, akiknek nincs otthon PC-je, átlagosan 421 pontot értek el a számítógépes és információs műveltség terén, 404-et pedig az informatikai gondolkodásban.Azok, akiknek több mint 3 PC-je van otthon, átlagosan 523, valamint 533 pontot szereztek.
Várady Kornélia, a csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola és Óvoda igazgatója szerint azonban nem redukálható csak a tényleges hiányra a probléma:
„A mi iskolánk legszegényebb családjában is biztos, hogy egy-két okostelefon akad. Tehát a gyerekek hozzájutnak ilyen eszközökhöz otthon is. Ezeket viszont csak játékra, videók nézésére, közösségi oldalak futtatására használják”
– összegezte tapasztalatait lapunknak az igazgató, hozzátéve:
„Továbbra is fontos az informatika szakos tanárunk szerint olyan ismereteket átadni, mint a szöveges dokumentumok szerkesztése, táblázatok készítése, e-mailek kezelése, mert ezzel csak az iskolában találkoznak.”
A fiúk természetesen jobb infósok: MEGCÁFOLVA
A tanulmány egy széles körben elterjedt sztereotípiával is leszámol. Kiderült ugyanis, hogy a szlovákiai lányok képességei semmivel sem maradnak el a fiúkétól az informatikában, sőt:
A lányok a számítógépes és információs műveltségben 503 pontot értek el.A fiúk 494 ponttal zártak.
Az informatikai gondolkodásban nem mutatkozott szignifikáns különbség: mindössze 3 ponttal végeztek jobban a fiúk.
Nemzetközi viszonylatban is elmondható, hogy a tanuló neme nem befolyásolja az informatikai készségeit, hiszen a résztvevő országok többségében sem volt számottevő különbség a fiúk és lányok eredményei között.
Csehországban sem kell aggódni a jövő matematikusai miatt, de Szingapúrban semmiképp
Az eredményeket összahasonlítva nemzetközi viszonylatban az is kiderül, hogy Szlovákia a természettudomány terén enyhén az unió országainak átlaga felett végzett. Magyarország megelőz minket, és déli szomszédunk az OECD országok átlagát is megközelíti, bár nem éri el.
Az OECD és az EU országainak átlaga megegyezik matematikában: itt is beelőzik diákjainkat a magyarországi tanulók, de ők sem érik el az átlagot.
Csehország mindkét kategóriában átlag feletti teljesítményt produkált, lényegesen hátrahagyva minket a ranglistán.
A sokszor idealizált és példaként felhozott finnországi oktatás esetében érdekes, hogy tanulóik mutatói sokkal jobbak a természettudományi kategóriában, mint matematikában. Mindenesetre, senkiben ne legyen kétség, „nem átlagosak” az eredményeik.
A felmérés egyértelmű „győztese” matematikában és a természettudományokban egyaránt Szingapúr.
A számok azt mutatják, hogy a Dél-afrikai Köztársaság iskoláiba érdemes a legkevésbé beíratni gyerekeinket, ha matematikust vagy tudóst szeretnénk belőlük faragni.
A tantervekből indul ki, és azt vizsgálja, milyen mértékben tükröződnek a tanulók tudásában az elvárások az egyes területeken. A tesztfeladatokat a megszerzett ismeretek, az ismeretek alkalmazási képessége és az eredmények indoklása alapján értékelik. Több mint 359.000 diák vett részt 59 országból és hat különálló földrajzi régióból. A szlovákiai negyedikes diákok ötödik alkalommal vettek részt, míg az előző három ciklusban a nyolcadikos tanulókat tesztelték.A kutatást Szlovákiában az Országos Oktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) koordinálja. Azt kéne kiszámolni, hogy kell jó helyre születni
Különböző nemzetközi kutatások erős összefüggést mutatnak a tanulók teljesítménye és családi hátterük között. A TIMSS tanulmány ezt a kapcsolatot a tanulók szocioökonómiai státuszának (SES) skáláján keresztül írja le. Jól megmutatkozott, hogy azok az oktatási rendszerek, ahol a tanulók átlagosan jobb hátterűek, jobban teljesítenek a mérésben.
A tanulók otthoni szocioökonómiai státuszát négy indikátor alapján vizsgálták:
otthon található könyvek,gyerekkönyvek száma,a szülők legmagasabb iskolai végzettsége,a szülők foglalkozása
Ezen adatok alapján a tanulókat magas, átlagos vagy alacsony szocioökonómiai státusz kategóriákba sorolták.
Szlovákiában a magas kategóriába a tanulók 33%-a tartozik (az EU-ban ez az arány 41%, az OECD-ben pedig 42%), 48%-uk az átlagos kategóriába sorolható (az EU-ban és az OECD-ben egyaránt 46%), míg az alacsony kategóriába a tanulók 18%-a esik (az EU-ban 13%, az OECD-ben 12%).
Matematikában és természettudományokban jelentős különbségek mutatkoznak a három csoport teljesítménye között.
Szlovákiában ez az eltérés matematikában 112 pontot tesz ki (az EU-ban 87 pont, az OECD-ben 86 pont), ami az EU/OECD országok között a harmadik legnagyobb eltérés.
Természettudományokban pedig a magas és az alacsony csoportba tartozó tanulók teljesítménye közötti különbség Szlovákiában 135 pont (az EU-ban 98 pont, az OECD-ben 94 pont), ami az EU-országok között a második legnagyobb, az OECD-országok között pedig a legnagyobb eltérés.
Drucker: Folytatni kell a reformot
A tanfelügyelet rámutatott, a tanulóknak több támogatásra lenne szükségük a kreativitásuk és az önbizalmuk fejlesztéséhez. Az alapiskolások általános megismerési képességei például átlag alattiak, és a helyzet sajnos nem javul. Az ŠŠI kiemelte, külön figyelmet kell fordítani azon intézményekre, amelyekben a marginalizált roma közösségekből és a szociálisan hátrányos helyzetből érkező diákok aránya meghaladja a 60 százalékot, mert ezek az iskolák még rosszabb eredményeket produkálnak.
Drucker szerint a jelentés egyértelműen arra utal, hogy szükség van a megkezdett tantervi reform folytatására. Ettől a tanévtől már több mint 500 iskolában érvényben van az új tanterv, mely elsősorban a kritikus gondolkodásra, az előadási készségekre és a komplex problémamegoldásra összpontosít.
Kapcsolódó cikkünk
Azok az alapiskolákban, amelyekben már az új oktatási program szerint tanítanak, pozitívan értékelik a reformot a tanárok. Véleményük szerint az új megközelítés javította a tanárok és diákok közötti kommunikációt és motivációt. Az alapiskolai oktatás három ciklusra bontását is dicsérik. Jelenleg közel 500 iskola oktat az új program szerint, a 2026/2027-es tanévtől minden alapiskolában ez lesz érvényben.
A kérdőívet kitöltő 910 tanár többsége úgy nyilatkozott, hogy a reform javította a tanárok és diákok közötti kapcsolatokat, kommunikációt és motivációt. Az első évfolyamok tanárai gyakran nevezték iskolájukat kiváló munkahelynek. A tanárok közötti együttműködés is erősödött; tapasztalatcserére alkalmas „baráti látogatásokat” szerveznek egymás óráira. Szinte minden tanár érdeklődést mutatott a további szakmai fejlődés iránt.
„Az új oktatási program az elmúlt 30 év legjelentősebb innovációja az alapfokú oktatásban. A fiatal generációnak olyan képességekre van szüksége, amelyek lehetővé teszik számára a komplex problémák megoldását és a mai világ kihívásaira való reagálást. Az innovatív oktatás ezért kulcsfontosságú” – mondta Tomáš Drucker oktatási miniszter a pozitív visszajelzések kapcsán.
Az oktatási minisztérium fokozatosan vezeti be a reformot. December 6-ig további alapiskolák jelentkezhetnek az oktatásügyi minisztériumnál, ha már a következő tanévben bevezetnék az új oktatási programot.
Kapcsolódó cikkünk
További alapiskolák jelentkezhetnek az oktatásügyi minisztériumnál, hogy már a következő tanévben bevezessék az új oktatási programot. A csatlakozó iskolák támogatást kapnak, hogy megkönnyítsék az átállást. A regisztráció harmadik köre december 6-ig tart.
Az új állami oktatási program meghatározott célja a gyerekek felkészítése a mai világ kihívásaira.
A változtatásokat lépésről lépésre vezetjük be, hogy az iskoláknak és tanároknak legyen ideje felkészülni, és biztosítani tudjuk nekik a szükséges támogatást
– közölte Tomáš Drucker oktatási miniszter. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a praktikus készségek, a kritikus gondolkodás és problémamegoldó készség fejlesztése van fókuszban.
Jelenleg közel 500 alapiskolában oktatnak az új tanterv szerint. Ezek az intézmények már az előző regisztrációs körökben bejelentkeztek a programba.
Akik a 2025/2026-os tanévben az új tantervvel dolgoznának december 6-ig jelentkezhetnek a vzdelavanie21.sk oldalon.
A regisztráció nem kötelező érvényű, az oktatási intézmények jelentkezésükkel érdeklődésüket jelzik, de a tárca ettől függően tud támogatást biztosítani az átálláshoz.
Miért éri meg idő előtt csatlakozni?
A 2026/2027-os tanévben már kötelező lesz minden alapiskolában az új oktatási program. Érdemes tehát korábban elvégezni a szükséges adminisztratív lépéseket, valamint kiküszöbölni a felmerülő hibákat. Ha már élesben, kötelezően kell működtetni az új rendszert, és mindezt tapasztalat nélkül, az sokkal nagyobb kihívást jelenthet az iskoláknak.
Az érdeklődő oktatási intézményeknek az Országos Oktatási és Ifjúsági Intézet (NIVaM) speciális képzéseket biztosít. De a regionális mentorközpontok (RCPU) is ugyanúgy segítséget nyújtanak.
Például végig veszik az iskolai tanterv szükséges módosításait.
Attól függetlenül is rendelkezésre állnak kurzusok, hogy már csatlakozott-e az adott intézmény a programhoz. A pedagógusok ingyenesen bejelentkezhetnek például a 21. század tanára onlineképzésre december 17-ig, de van külön kurzus az óvópedagógusoknak is.
A regisztráció harmadik körének megnyitása után három nappal már közel 200 iskola jelezte részvételi szándékát
– tette hozzá a miniszter.
A tanárok értékelik az oktatás három ciklusra bontását. Pozitív változások figyelhetők meg az iskolák légkörében és a diákok mentális egészségében is, köszönhetően a blokkokban zajló oktatásnak, a projekteknek és az ún. reggeli köröknek. A megkérdezettek több mint 90%-a jelezte, hogy sikerült motiválnia a diákokat potenciáljuk, kritikai gondolkodásuk, prezentációs és kommunikációs készségeik fejlesztésére.
Drucker szerint az eddigi tapasztalatok alapján az új tantervnek köszönhetően javult az együttműködés a pedagógusok és a diákok között, illetve nőtt a motivációjuk is.
Folytatnunk kell a változtatásokat, amelyeket egy éve elindítottunk. Egy nehéz, de megkerülhetetlen feladat vár ránk. Meg kell változtatni az alap- és középiskolák túlságosan széttagolt hálózatát, és javítani kell az oktatás finanszírozását
– magyarázta a tárcavezető.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
