From: [email protected] [mailto:[email protected]] On Behalf Of Bánhidi András
Sent: Thursday, August 20, 2020 7:13 PM
To: Filozófiai Társalgó
Subject: Re: [Fil.Társ.] Szórólap
Kedves LÁSZLÓ! Valahogy ugy látom, a teremtésben a felső szinten nincsenek tévedések, legfeljebb ami ma tévedésnek tűnik, az csak idővel mutatja az igaz arcát, és akkor eszmél rá az emberiség hogy mi volt ennek annak az igazi értelme.
üdvözlettel András
juhos.laszlo a következőt írta (2020. augusztus 16., vasárnap, 16:25:01 UTC+2):
„Valószínűleg van Isten. Sok mindent könnyebb megmagyarázni, ha van Isten, mintha nem lenne.”(Neumann János)
Reális Zöldek írták:
Aki hisz Isten törvényeiben, tisztában van azzal, hogy a TEREMTŐ nem tévedett, a széndioxid nem káros anyag, mint ahogyan ezt Áder János köztársasági elnök állítja.
Az EMBER életfunkciója nem környezetszennyező.
A széndioxidnak nagy szerepe van a növények életében. A zöld levelű növények napfény és a bennünk található klorofill katalitikus hatása folytán a levegő széndioxid tartalmából cukrot állítanak elő oxigén egyidejű felszabadulásával. A növények nappal széndioxidot fogyasztanak és oxigént termelnek.
A globális felmelegedés, egy olyan hazugság, amelynek célja a civilizáció lerombolása! A széndioxid, korunk legnagyobb tudományos botránya!
Juhos László
From: fil…@googlegroups.com [mailto:fil…@googlegroups.com] On Behalf Of Bokor Levente
Sent: Sunday, August 16, 2020 4:10 PM
To: Szabó Erik; zaj…@freemail.hu; Filozófiai Társalgó; ‘Kamarás István’
Cc: ‘Pödör Ili’
Subject: [Fil.Társ.] Szórólap
Kedves Erik, Ökomorgó!
„Mély” ajánlatodat egy másik mélyjel viszonozhatom a csatolmányban.
Az ajánlat neveléskutató, tudós embertől, Kamarás Istvántól származik,
aki talán legrégebben tette közbeszéddé, hogy egyre több
az olvasott szöveget egyre kevésbé értő iskolás fiatal.
A „mély ökológia”, olvasatomban, azt kell, jelentse,
hogy az elmélyült ember nem föléli, hanem megéli környezetét,
mert „úgy gondolkodik, mint a hegyek”, vagyis oly kétségtelenül létezik,
ahogy teszik amazok.
A neveléstudós számára felfokozott szempont ez a kétségtelenség,
mert elcsépelhetetlen az Antigoné Szophoklészének mondata:
„sok dolog van, mi csodálatos, de az embernél semmi sem csodálatosabb”.
Tehát „csodálatos emberi környezetünk” szüntelen ápolása annyi,
mint saját életképességünk feltételeinek velünk való újra-komponálása.
Ennek feladata még a hegyek létezésénél is létezőbb meredvény.
Nap mint nap magad is tanúsítod.
Ezért mint „társas környezetépítőét”, figyelmedbe ajánlom Kamarás Istvánnak a honlapját is:
https://kamarasistvan.eoldal.hu/cikkek/ojd/mi-az-ojd_.html.
Azonban meg nem állhatom, hogy hangütésként ne idézzek
feneketlenül mély kedélyű bemutatkozásából:
Mi az OJD?
2008.12.21
Mi az OJD?
(…). Az OJD = Ordo Joculatorum Dei, vagyis Isten Bohócainak Rendje. Jelenleg 17 tagja van: különböző nemű, életkorú, életállapotú (szerzetes, pap, világi), világnézetű (vallásos, agnosztikus, kereső), foglalkozású (díszüvegező, néprajzos, szociológus, magyartanár, matematikatanár, könyvtáros, irodalmár, neveléstudós, r. kat püspök, r.katolikus pap, apáca, ökofilozófus, gyógytornász, médiatechnológus és informatikus hallgatók), emellett különböző politikai irányzatokhoz kapcsolódó, eltérő habitusú és ízlésű személyek. Mivel főnöke sincsen rendünknek, csak alapítója (és ez én lennék mint Ipiapi atya reinkarnációja) mindenki hozzátehet ahhoz, amit én most Néktek elmotyogok. Számomra a „regula” sarkalatos erényei a nyitottság, a kreativitás, a rácsodálkozás és derű. Ezek segítik megvalósítani sarkalatos erényeinket. Aki ezekben magát már bombabiztosnak, rutinosnak érezné, és már úgy érezné, semmi sem lepheti meg, sürgősen kapja össze magát, mert hipp-hopp és kívül találja magát az OJD-n. No nem azért, mert bárki más a tagok közül kizárta volna őt, hanem azért, mert ezzel ő maga zárta ki önmagát. Félreértés ne essék, az OJD-tag is lehet velejéig szomorú, de csak két szólamban – ahogyan ez a Prédikátor könyvében is meg van írva – : „Minden okom megvan a szomorúságra, minden okom megvan az örömre”. Éppen ezért az OJD-tag kicsit lökött, kicsit tudathasadásos, de ebbe a hasadékba, beszüremkedik a fény, vagyis ez a „tudatszakadék” nem Rám-szakadék.
Mivel regulázatlan rend vagyunk, imáink sincsenek regulázva. Ilyenek vannak mint például ez:
Miatyánk, cirip a mennyekben,
Ciripeltessék a Te neved,
Ciripeljen a Te Országod,
Ciripelje a Te a akaratod,
Cirip a mennyben, cirip a földön is.
Mindennapi ciripünket add meg nekünk ma,
és bocsásd meg ciriptelenségünket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk ciripelőknek,
és Te vígy minket a ciriplésbe,
Te szabadíts meg a ciriptelenségtől,
mert tiéd a dal, a csend és a ciriplés.
(…)
Azt sem tudom megállni a filozófiai beidegződés emberi gyengéje miatt,
hogy el ne suttogjam, milyen más elnevezés jutott eszembe
Isten Bohócainak Rendjéről, miután gyülekezeti szabályzatát elolvastam.
Jellemzőn, a más elnevezés minden gondolkodás nélkül tolult a számra,
mint egy ‘fejtmény megrejtése’, íme, ez :
Teomorf Ateisták Gügyögőrendje.
Még a rásütött név „TAG” mozaikszava is rászabottnak tetszik, mert a „tag”:
alkotórész. A képtelenség, az abszurdum, s mindaz, ami „hallatlan”,
a valóság másokkal egyenrangú, hacsak, nem kitüntetett tagja.
A Rend – ‘gyülekezeti szabályzatában’ előírt – hiperbolikus nyitottsága
már-már gömbölyded. De ami zárulni látszik a célba vett teljességben,
az éppen a zárási szándék szétpattanási pontja. A „nem-euklideszi párhuzamosok”
– ha ki tudjuk várni – a végtelenben metszik egymást. Ám azok oly udvariasak,
hogy ránk való tekintettel és beleegyezésünkkel, még életünkben mutatják meg,
hogy a „végtelen” az az „egész”, melynek távlatát folyamatosan tisztítja meg
mindaz, aki él a párhuzamosok metszése megakadályozásának szabadságával.
Aki nem hiába él, újra konkretizálja a „végtelent”.
Szavakat keresve a Rendre, nem illik rá, hogy „állhatatos”, inkább, hogy „állhatag”.
Annak tudatában ilyen, hogy ami nincs itt, csak az a nem-ingatag.
A kevéssé ismert Szabó Lajos filozófus, nyolcvan-kilencven éve
újra szájba rágta azt a hérakleitoszi igazságot, hogy nem olyan az Isten,
amilyennek az ember elképzeli, mert az Isten nem „antropomorf”.
De mert az embernek mégsincs más célja, mint hogy megismerje,
milyen a „nem Ő”, ezért sohasem a jelenével azonos, hanem a céljával,
melynek húzóereje egyfolytában teremti az attól „húzódszkodót”:
ami itt van belőle mint ember, az csak az élete tartalma.
Az élet formája pedig az, ami az embernek nincs itt, csak lesz,
mint a teremtésben megingathatatlan jövőidő.
Ott rejtőzködik a bárminél kívánatosabb Isten!
Ebből érthető az OJD-sek hallgatag meggyőződése,
hogy az ember életformája oly szilárdan istenszerű
– teomorf -,
melyhez képest az antropomorf élettartam esetlegessége:
puszta bohóckodás.
Isten azonossága ugyan érinthetetlen, mert el nem érhető,
de a hasonlatosságába belebolondulás, igen.
A királynak is azért kedves az udvari bolondja, mert minden tagja érzi,
hogy a komédia csak a rá sugárzó, legönmegadóbb imádat.
Valódi bolond, aki nem veszi észre, hogy csupán „Isten bohóca”.
Az őszinte ember „ateista” is! – Azt nélkülözi, amiről lemondott, vagy épp keres.
Ugyanez okán tolakodott számra az OJD mint „gügyögőrend”:
annyira nélkülözi, amit keres, hogy könnyen lehajol a legparányibb hithez is,
és dadaista- vagy más módon el tud gügyörészni vele.
Vagy ciripel.
Minden oka megvan az örömre, amikor cirógatással lepi meg a tücsökzene,
és minden oka megvan a bánatra, amikor belekarmol a ciriptelenség.
Üdv,
bl
2020.08.14. 11:51 keltezéssel, Gergi Cseng írta:
Kedves, különböző
alapjövedelmeket
támogatók !
Tisztelt együttgondolkodók !
Mellékeltként elküldöm nektek a könyv ajánlatomat.
Témája: Mély – ökológia – írta: John Seed és barátai.
John egy Ausztráliában élő magyar származású aktivista.
Ez a könyv hasznos lehet, ha meg akarjuk érteni
nehéz napjainknak globális, és helyi problémáit,
(pl. Covid 19 , stb.)
Ezenkívül küldök még egy érdekes idézetet:
Patrice Lumumba ( 1925-1961)
Pár évvel ezelőtt még volt egy ilyen utca név Budapesten.
Sajnos, időközben átnevezték az utca nevét.
„Mivel méltóság nélkül nincs szabadság,
igazság nélkül nincs méltóság
és függetlenség nélkül nincsenek
szabad emberek. „
Levél feleségének, levél a Thysville-i börtönről, Kongó, Az én országom.
Best greetings / Üdvözlettel
Szabó G. Erik
MALAP – Magyar alapjövedelem
Méltóság – ökológia – alapjövedelem
Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »
