Az ősi egyiptomi források szerint a piramisokat azért építették, hogy visszatükrözzék (megörökítsék) azt az ősdombot, amely a vizekből emelkedett ki. De akkor mi volt az „első domb” és mit takarnak a „vizek”, amelyből az kiemelkedett és mi indokolta, hogy egy ekkora építményt emeljenek e domb tiszteletére? E kérdésnek a megválaszolása olyan egyszerű, mint összeadni egy meg egyet, mihelyt elfogadjuk, hogy a civilizáció eredeti kialakulása és a piramisok építése valójában egy tudatváltás visszatükröződése. E domb egyszerűen egy új világtudat kiemelkedése (születése) a Földből.
1.ábra: Világszemléleti térkép, amely a globális térképháló nyolcas beosztását mutatja. (a) Maja kozmogram a Madridi Kódexből. Az életfa van a közepén, ami a poláris tengely, melyet nyolc istenség és különféle naptári jelek vesznek körbe, a spirituális minőségeket jelölendő. (b) Azték kozmogram a Fejérváry-Mayer Kódexből: Északon egy központi istenség, amiből az Életfák állnak ki nyolc irányban.
Originals courtesy of famsi.org)
A gízai piramisról készült műholdfelvételt elemezve például láthatjuk, hogy nyolc oldalú (vagy nyolc osztatú, ha a maja kozmogramok terminológiáját és kialakítását használjuk, 1. ábra). Azt is tudjuk, hogy a piramist a valódi Észak felé tájolták elképesztő pontossággal, mivel csak 4 ívperccel tér el ettől az iránytól. Ez pontosan az az irány, amit a maja felirat említ az Élet Fájának irányáról és a nyolc osztatúság eredetéről. Könyvemben a részletekbe is belemegyek arra vonatkozóan, hogy e piramis geometriája hogyan kapcsolódik a globális tudathoz. Úgy tűnik, hogy a Nagy Piramis a maják által leírt új globális tudat megnyilvánulási formája, de egyiptomiak által kőből építve.
A gízai piramisok és a gízai nekropolisz, Egyiptom, felülnézetből. (Public Domain)
A piramisokat i. e. 2600 körül építették, de sok archeológus szerint a Gízai-fennsíkot már i.e. 3200 környékén előkészítették, következésképpen ez az egyenes vonalak által szervezett tudat letöltésének visszatükröződése lehetett. De mi a helyzet azokkal az egyiptomi feliratokkal, amelyek a piramisokat az ősvízből kiemelkedő ősdombbal azonosítják? Miféle vízről lehetett szó és hogyan kapcsolódik ez a tudatváltáshoz?
Ennek megválaszolásához először vegyük észre a nyolc maja és azték istenség (1. ábra), valamint az egyiptomi Óbirodalomban (különösen Hermopoliszban) tisztelt nyolc istenség (Ogdoád) hasonlóságát, mely négy férfi és négy női tagból álló párokat alkottak: Nu és Naunet, Amuk és Amaunet, Kuk és Kauket, Huh és Hauhet. Őket békákkal és kígyókkal hozták összefüggésbe. Ők az ősvíz káoszát jelenítették meg és minden valószínűség szerint párhuzamba állíthatók az 1. ábrán látható párokkal.
Részlet a denderai Hathor templom domborműjéről, amely a hermopoliszi Ogdoád négy párját mutatja. ( CC BY 3.0 )
Nem mennék bele mélyen, hogy itt mit jelent a „víz”, de észrevehetjük, hogy néhány ősi teremtésmítosz a vízről a teremtés alapanyagaként beszél. A víz többnyire hullámot jelent és igen jól jellemezheti a hullámok kaotikus kvantummezőjét, melyek a világot uralják, mígnem a struktúra létrejön az egyenes és a merőleges vonalak hálózatának formájaként, ami i.e. 3115-ben került aktiválásra. A nyolcas osztatú ősdomb ezután kiemelkedett a tudat lebegő állapotából, ahol a világ és minden ember eme időpont előtt volt. Ezek tükrében oly meglepő volna, hogy az egyiptomiak úgy döntöttek, hogy egy nagyméretű piramist alkotnak e strukturált új valóság tiszteletére, amely valóban létrehozta a civilizációjukat? Az egyiptomi piramisok és a világ más tájain található, ugyanabból a korból származó megalitok következésképpen olyan kőből készült műemlékek, melyeket az őket örökre megváltoztató, új globális háló hozott létre.
Az özönvíztörténet mint a tudatváltás visszatükröződése
Azonban a víz és az egyenesvonalú struktúra közötti ugyanolyan dichotómia, mint ami a piramisok egyiptomi leírásában is szerepel, igencsak emlékeztet Noé bárkájára és a bibliai özönvíztörténetre. Erről az özönvízről szóló irodalom hatalmas és számos különböző nézőpontot fejtettek már ki vele kapcsolatban, mivel a világ különféle kultúráiban egyaránt szerepelnek vízözöntörténetek.
Freskó: A bárka és az özönvíz a Sixtus-kápolnában (CC BY 2.0)
A fő sodratú tudósok a vízözönt tündérmesének tekintik, lényegében két másik csoport van, amely érdeklődést mutat iránta. Az egyik úgy gondolja, hogy a világot fizikai érdelemben valóban elárasztotta a víz valamivel azelőtt, hogy a civilizáció kialakult volna, s ezt számost különféle történet támasztja alá. A második csoport Isten (vagy az istenek) teremtési aktusának tartja az özönvizet és nem egy oknélküli áradatra gondolnak. E nézet alátámasztását megtalálhatjuk a Biblia beszámolójában. A nagy özönvíz saját interpretációm szerint a vizek káoszából születő tudatváltás tükröződése, ami közelebb áll e második csoport véleményéhez. Ez azon a feltételezésen alapszik, hogy a nyolc felosztású strukturált tudatosság letöltése előtt az élet sokkal inkább irányítás nélküli és lebegő volt, mint utána.
Még ha úgy is érvelek, hogy a biblia özönvíztörténete és számos másik elbeszélés is a tudatváltásról szól, akkor sem gondolom, hogy minden özönvíz történetnek egy ilyen váltást kell megörökítenie. Például vannak olyan özönvíztörténetek cunamibiztos területekről a Csendes-óceán partmentén és a világ más tájain, melyek minden valószínűség szerint valódi fizikai áradásokat örökítenek meg. Másfelől, nehéz lehet elhinni, hogy az egész Földet valaha víz boríthatta (legalábbis nem az elmúlt egy milliárd évben). Ezen oknál fogva, de ami lényegesebb, mivel sok bizonyíték van arra nézve, hogy egy több struktúrát létrehozó tudatváltásra került sor, ezért úgy vélem, hogy a bibliai özönvíztörténet és annak mezopotámiai elődje ugyanannak a tudatváltásnak a leírása, mint amit a maja feliratok vagy a Nagy Piramis megörökít.
A civilizáció néhány figyelemreméltó aspektusának első megjelenése. (From The Nine Waves of Creation, Inner Traditions, December 2016) (2. ábra)
Ha a bibliai özönvíztörténet nem a tudat új geometriájának letöltését örökíti meg, akkor például nehéz megérteni, hogy Noé miért volt felszólítva arra, hogy négyszögletes formájú járművet építsen. A The Global Mind című könyvben következésképpen azzal érvelek, hogy a víz az irány nélküli káoszt tükrözi, ami jelen volt, mielőtt még a meghosszabbított Nagy Időszámítás kezdetét vette volna i. e. 8240-ban. (2. ábra) Rámutatok arra a figyelemreméltó hasonlóságra, ami az egyiptomi Ogdoád és a maja leírás között található, illetve arra, hogy e történetben szintén volt 4 túlélő férfi-női pár Noé bárkáján (Noé családja).
Érdemes megjegyezni, hogy a zsidó és a muszlim hagyományok szerint az Ararát-hegység volt az, ahol Noé bárkája szerintük kikötött, amire valójában Judi-hegyként utalnak a török-szír határon. Ez a hegy nagyon közel fekszik Göbekli Tepéhez, ahol a régészek szerint (3. ábra) az emberek először kezdtek el négyszögletes struktúrákat emelni, mint amilyenek az észak-déli irányhoz igazodó helyiségek. Így lehetséges, hogy a Teremtés könyvének szerzői tisztában voltak azzal, hogy ez az a hely a Földön, ahol az emberek elkezdtek összehangolódni a merőleges globális hálóval. Így Noéra és családjára úgy tekinthetünk, mint azoknak a szimbólumára, akik túlélték és a képesek voltak alkalmazkodni a tudatváltáshoz szemben azokkal, akik az irányítás nélküli káoszban kívántak maradni.
Az egyenes vonalakkal határolt jármű, mely átvészelte az özönvizet, ily ódon egy közvetlen párhuzam az ősdomb egyiptomi fogalmával, amely a vizekből emelkedett ki. Mind a kettő esetben a egyenesvonalú geometria játssza a kritikus szerepet a teremtéstörténetben (illetve az egyiptomi piramisok építése sokkal inkább hasonlít a teremtés törvényéhez), mivel az ősök tudták, hogy ezen keresztül az emberek képesek lesznek megváltozni és civilizálttá válni. Mind az egyiptomi, mind a zsidó teremtéstörténet alátámasztja a maját. Így az egésznek úgy van értelme, hogy azokra a tudatváltás leírásaiként tekintünk, amely során a túlélők alkalmazkodtak és elkezdték tisztelni/becsülni az egyenes és a merőleges vonalakat, amelyek globális léptékben létrehozták a civilizációt.
Ezek a bárkáról és az ősdombról szóló ősi üzenetek a jelek szerint elmesélik nekünk, hogy a tudatváltásra i. e. 8240-ben és 3115-ben került sor, kinek-kinek a maga olvasatában, de elviekben ugyanazon sajátosság szerint. Az egyik volt az „első idő” (amint az egyiptomiak Zep Tepi-ként emlegettek), míg a másik az volt, amikor a civilizáció a szó igazi értelmében kezdetét vette. Ráadásul ezek a váltások nagy kihívásokat jelentettek a megélőiknek, s nem mindenki tudott átlépni a zűrzavaros kvázi-sámáni állapotból egy tudatosság-dominanciába az egyenesekkel határolt struktúrákkal együtt. Az emberi élet szempontjából az eredmény egy két lépésből álló tudatváltás lett, ahol az első a mezőgazdaság, a második a civilizáció volt.
Két tekercs a Holt-tengeri tekercsek közül a kumráni barlangokban taálható lelőhelyén még mielőtt eltávolították volna tudományos vizsgálat céljából a régészek. (public domain)
Tény, hogy a Holt-tengeri tekercsek nemrégiben új fordítást nyújtottak a Teremtés könyvéről, ami hozzájárult ehhez az értelmezéshez. E fordítás szerint Noé bárkája egyáltalán nem úgy épült fel, mint egy hajó, hanem olyan volt, mint egy piramis.
E tény nem volt ismeretes, amikor megírtam a The Gblobal Mind című könyvet. Mégis, ami azt illeti, ez határozottan bizonyítja, hogy a bárka és a Nagy Piramis ugyanazt a szent geometria által felépített ősi tudatosságot örökíti meg, amely kiemelkedik a kaotikus vizekből.
Egy tábla a firenzei keresztelőkápolna ajtajáról, ami Noé bárkáját piramisként ábrázolja.
Tekintve az egyiptomiak és a zsidók közelségét egymáshoz az ősi időkben, nem különösebben meglepő, hogy osztoztak azon a nézeten, hogy az ősdomb és ennélfogva a tudatosság hogyan alakult ki, ugyanakkor ennek jelképi ábrázolásában lévő különbözőségek egészen csekélykének bizonyulnak. Azoknak, akik érteni szeretnék, hogy a tudati evolúció hogyan függ össze a civilizáció felemelkedésével és hanyatlásával, egészen a jelen korszakunkig, ez egy izgalmas felfedező utazás lesz, s egy tanulmánynak fog tűnni arról, hogy miként kapcsolódik össze a maja naptár a kvantumhullámtérrel (a kaotikus vizekkel), amely a létezésünk mögött található.
Top Image: The Great Pyramid, Giza, Egypt (CC BY 2.0), Mayan Calendar (CC BY-NC-SA 2.0) , and World Egg of the Ogdoad. (CC BY 2.0) Deriv.
Fordította és szerkesztette: Száraz György
Forrás / Original article: http://www.ancient-origins.net/opinion-guest-authors/great-pyramid-giza-and-noah-s-ark-are-we-coming-closer-understanding-ancient-020975?nopaging=1
Source: https://www.ancient-origins.net/
By Carl Johan Calleman
Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a napvallás eseményeit!
Részt vehetsz programjainkon:
Istentiszteletek http://napvallas.hu/programok/tudj-meg-tobbet-az-istentiszteletekrol-es-ami-mogottuk-van/Aurafejlesztő és Meditációs Klubok http://napvallas.hu/programok/aurafejlesztoi/Főnix-programok http://napvallas.hu/programok/fonix-pHYPERLINK “http://napvallas.hu/programok/fonix-program/”rogram/Egómentesítő kurzusok http://napvallas.hu/programok/egomentesito-kurzus/Karma Oldó Napok http://napvallas.hu/programokHYPERLINK “http://napvallas.hu/programok/karma-oldo-nap/”/karma-oldo-nap/Szer-napok (szent ünnepnapjainkon) https://www.facebook.com/napvallas/?fref=tsÉbresztő Táborok https://www.facebook.com/napvallas/?fref=tsBel- és külföldi zarándoklatok https://www.facebook.com/napvallas/?fref=ts
Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül!
Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához!
Száraz György
Boldog napot!
The post A gízai Nagy Piramis és Noé bárkája: Vajon közelebb jutunk-e az ősi gondolkodás megértéséhez? (2. rész) appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
