A második világháború nem szűkölködött különleges akciókban. A Jerikó hadművelet ezek közé tartozott. Az Amiens-ban raboskodó francia ellenállók kiszabadítása, vagy legalábbis annak megakadályozása, hogy a Gestapo érdemi információhoz jusson tőlük, fontos céllá vált a készülődő D-nap előtt. Ennek elérését végül a Brit Királyi Légierőre bízták. Egy börtön lebombázása, úgy hogy a rabok meg tudjanak szökni, korántsem bizonyult annyira egyszerű feladatnak.
A francia ellenállás az ország 1940-ben történt megszállása óta aktívan segédkezett a szövetségeseknek abban, hogy minél több értékes információhoz jussanak, és a németek minél lassabban tudjanak reagálni az őket ért támadásokra.
Ezek közé tartoztak például a fontos vasútvonalak és raktárak elleni szabotázsakciók, és a hadiszállítmányokról szóló információk átadása a szövetségesek légierejének, de a Londont támadó V–1 ballisztikus rakéták kilövőállomásainak helyzetéről is értesítették a Brit Királyi Légierőt. (Ezeket sikerrel bombázták le).
1944 elejére azonban a Somme környéki ellenállás rendkívül nehéz helyzetbe került.
A Gestapo hatékonyan derítette fel a tagjaikat, és vitte őket az amiens-i börtönbe, közöttük az egyik helyi vezetőt, bár a kilétére az elfogásakor nem derült fény.
A francia ellenállás fiatal tagjai fegyvereikkel, 1944. A francia ellenállók a szabotázsakciók végrehajtása mellett felbecsülhetetlen értékű információval is ellátták a szövetségeseket.
A készülődő partraszállás előtt az ellenállás meggyengülése nem kívánatos fejleménynek számított a szövetségesek számára.
Az idő pedig nem nekik dolgozott. 1943. december 12-én az ellenállás tizenkét tagját végezték ki. Február 19-re pedig a Gestapo újabb száz ember agyonlövését tervezte.
A francia ellenállás számos támadást intézett már német célpontok ellen, az azonban jelentősen meghaladta a képességeit, hogy frontális rohamot intézzen egy jól megerősített börtön ellen. Éppen ezért kértek segítséget a szövetségesektől, elküldve a börtön legfontosabb adatait.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
