Rétvári Bence: Ugyanazok a szervezetek, amelyek pár évvel ezelőtt a migráció miatt fújták meg a kürtöket, most a gyermekvédelmi jogszabályok miatt támadják hazánkat.
A nem az emberi természetből kiinduló ideológiák előbb-utóbb mind eltűntek – mutatott rá az államtitkár. Kép: MH/Hegedüs Róbert
Március elseje, az új szolgálati jogviszony hatályba lépése óta három hónap alatt 3090 fővel nőtt az új egészségügyi szolgálati jogviszonyok száma: június elsejéig 1016-tal több orvosi szolgálati jogviszony jött létre az állami egészségügyi intézményeknél, 1434 ápolói és 640 egyéb egészségügyi dolgozói egészségügyi szolgálati jogviszonnyal volt több – jelentette ki a Magyar Hírlapnak Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, aki beszélt a genderideológia elleni csatákról is.
– Amit a Brian élete filmben még abszurd humornak gondoltunk, az mára brüsszeli valóság: az Európai Parlament kimondta, hogy a férfiaknak is joguk van gyereket szülni – reagált nemrég az uniós jelentésre. Mindinkább úgy tűnik, a józan ész kisebbségbe szorul a világban. Meg lehet fordítani ezt a folyamatot ön szerint, és ha igen, vajon mennyi idő alatt?
– Sok évvel ezelőtt az Európa Tanács monitoringbizottsága érkezett hozzánk, és felháborító dolognak tartották, hogy a magyar Alaptörvényben benne van, hogy a bíróságoknak a józan ész alapján kell dönteniük. Megdöbbentően hosszú vitát folytattunk arról, hogy a józan ész lehet-e a döntések alapja. Azóta máshol a politikai döntések az általunk megismert világ természetes rendjétől olyan mértékben kezdenek eltérni, hogy például a férfiak számára is jogot akarnak biztosítani a szülésre.
Rövid távon egyre nagyobb nyomás lesz minden közép-európai országon, mert a gender Európa nyugati felének új államvallásává vált, míg mi a kereszténységet tartjuk az európai államokat összekötő vallási-kulturális alapnak. Nyugat-Európában nyilván óriási problémát fog okozni, amikor majd a gender és a saría egymással ütközik, ennek már most is látszanak a jelei.
Rövid távon tehát egyre nagyobb lesz a nyomás, hogy ne a kereszténység legyen az európai kulturális alap, hanem a gender, középtávon a saría és a gender ütközése várható Nyugat-Európa külvárosaiban. Hosszú távon viszont mi állunk nyerésre, mert azt tapasztaltuk – hiszen számos elnyomást megértünk itt Magyarországon, és mindig kivívtuk a szabadságunkat –, hogy az elnyomások mögé mindig filozófiát is raktak, és ezek a filozófiák általában annyira voltak természetesek, mint a szovjet tervek a folyók folyásának megfordítására.
A nem az emberi természetből kiinduló ideológiák előbb-utóbb mind eltűntek. Ami nem a természet rendjéből következik, az történelmi tapasztalatok alapján csak ideig-óráig fenntartható. Hosszú távon tehát győzelemre állunk, de rövid távon még nagy csaták vannak előttünk.
– A gyermekek védelmében született törvény, pontosabban az arról terjedő álhírek óriási vihart kavarnak, igencsak a liberális szervezetek elevenére tapinthattak a melegpropaganda visszaszorítására irányuló jogszabályokkal. Mit remélnek attól, ha mondjuk a Netflix és az HBO tartalmainak jelentős részére 18-as karika kerül?
– A törvény a gyermekek védelméről szól, és biztosítja azt, hogy valóban a szülők dönthessenek, és ne bármilyen külső tényezők, Soros-szervezetek, intézmények neveljék a gyermekeket a szülők helyett, akár a szülők ellen. Nem fordulhat elő, hogy a szülő rábízza a gyermeket egy óvodára vagy iskolára, és azt veszi észre, hogy az oda beszivárgó szervezetek az ő világnézetével szemben kezdik el nevelni a saját gyerekét.
A felnőttek világában mindenki olyan szexuális beállítottságú, amilyen, de ez nem jogosít fel senkit arra, hogy másnak a gyerekét is át kezdje nevelni a saját szexuális világképére. A gyerekeket ettől meg kell védeni. Ugyanazok a szervezetek, amelyek pár évvel ezelőtt a migráció miatt fújták meg a kürtöket Európa liberális kormányzatainál, most a gyermekvédelmi jogszabályok miatt támadják hazánkat, úgy, hogy láthatóan most sem olvasták el a törvényt, vagy igen, de tudatosan hazudnak róla.
A hazánk elleni támadások között a Soros-hálózathoz tartozó balliberális hazai és nemzetközi szervezetek állnak, amelyek mindenbe bele akarnak avatkozni a magyar emberek akaratával szemben: a bevándorláspolitikába, a gazdaságba, a nemzetpolitikába, a választásokba, most még a gyermekek szexuális nevelésébe is. Teljesen mindegy nekik, a törvénybe mi van írva. Ha nálunk migrációval vagy családdal kapcsolatos törvény születik, akkor az „multifób”, és rögtön ugyanazok az emberek más tartalommal ugyanazokat a tiltakozó közleményeket kiadják. Akik a tolerancia legnagyobb bajnokai, azok ilyenkor a legvehemensebb intoleranciával rontanak rá Magyarországra.
– Bár a magyar oktatás a baloldal szerint a végóráit éli, a valóság az, hogy infrastrukturális része országszerte fejlődik, az intézmények és eszközeik korszerűsödnek, és a nemzetközi felméréseken is egyre jobb eredményeket érnek el a diákok. A legfontosabb mégis csak a minél több jó tanár lenne. Vannak további tervek a pedagóguspálya vonzóbbá tételére?
– Sok országban a járvány alatt már az is eredmény volt, ha a béreket nem kellett csökkenteni a közszférában. Láthattuk azt is, hogy a baloldali kormányok legutóbbi gazdasági válságkezelése azzal járt, hogy a pedagógusbéreket is csökkentették. Mi viszont nem csak szinten tudtuk tartani a pedagógusbéreket a válságban, hanem emelni is tudtuk tíz százalékkal, az iskolaigazgatókét pedig harminc-ötven százalékkal.
Folyamatosan biztosítjuk a forrásokat a pedagógusminősítés előre haladásával a magasabb kategóriába kerülők emelkedő bérére is. A pedagógusképzésre való jelentkezés majdhogynem dobogós helyen van, de nemcsak arra kell figyelni, hogy elegendő számban jelentkezzenek a fiatalok az egyetemre, hanem hogy utána – részben a Klebelsberg-ösztöndíj segítségével – el is végezzék a képzést, majd a pályán tudjanak maradni.
Az egy pedagógusra jutó diákok száma az OECD kimutatása szerint is 11,5-ről 11,4-re csökkent, tehát több figyelem jut egy diákra. Eddig nem volt olyan kormányzati ciklusunk, amikor ne lett volna pedagógusbér-emelés.
– A másik legtöbbet támadott rendszer az egészségügy, amelynek reformjához éppen a járvány alatt kezdtek hozzá. Nem volt ez veszélyes döntés? Vagy részben a „járványok korára” való felkészülés sürgette a törvényt a könnyebb vezényelhetőség miatt?
– Le a kalappal a magyar kórházak előtt! Sokan legyintettek rájuk, hogy nem is működőképesek, mégis nálunk gazdagabb országokban összeomlott a kórházi ellátás, parkolókban meg vonatokon kezeltek betegeket, ehhez képest hazánkban minden betegnek jutott ágy, gyógyszer és személyzet.
Ez most utólag szinte természetesnek tűnik, de ha kitekintünk kicsit, nem Keletre, hanem Nyugatra, akkor láthatjuk, hogy egyáltalán nem volt természetes, hogy ez így legyen. Nagyon fontos eredmény, hogy a magyar egészségügyet legjobban torzító tényezőt, a hálapénzt sikerült kiiktatni, miután hetven éve cipelte magával az egészségügy. És valóban a népvándorlások és járványok korszaka következik, az egészségügyet is fel kell készíteni az esetleges újabb járványhelyzetekre. Reformra nem készülünk, de januártól folytatjuk az orvosok és ápolók béremelését.
– Hányan távoztak végül a szolgálati jogviszony elleni tiltakozásul?
– Az orvosbéreket két-két és félszeresére emeljük, január elsejétől harminc százalékkal emelkedik az ápolók bére, és január elsejétől tovább nő az orvosok bére. A baloldal riogatásait ismét az élet cáfolta. Március elseje, az új szolgálati jogviszony hatályba lépése óta három hónap alatt 3090-nel nőtt az egészségügyi szolgálati jogviszonyok száma.
Június elsején 1016-tal több orvosi szolgálati jogviszony állt fenn az állami egészségügyi intézményeknél, 1434 ápolói és 640 egyéb egészségügyi jogviszonnyal volt több. A baloldal ezzel szemben mindig csökkentette az egészségügyben dolgozók számát, az orvosokét 2002 és 2010 között háromezer fővel, 37 ezerről 34 ezerre.
Roppant veszélyes, hogy olyanok készülnek hatalomba, akik korábban orvosok, egészségügyi dolgozók külföldre közvetítésével foglalkoztak. Másrészt a baloldal szakpolitikusa, László Imre már elmondta, hogy a kórházak negyvenöt százalékát bezárnák. Nem a levegőbe beszélt, mert amikor legutóbb kormányon voltak, jó pár kórházat bezártak a tüntetések ellenére is, a kórházbezárás pedig egyértelműen magával hozza az elbocsájtásokat.
– Tény, hogy a járvány alatt az egészségügy nem omlott össze, mint más országokban, az elhunytakkal kapcsolatban viszont a baloldal számháborút kezdett. Milyen képet mutat a többlethalálozás az eddigi adatok alapján?
– Az utolsó járványmentes évhez, 2019-hez tudunk hasonlítani, és a teljes 2020-as évet tekintve a tizenegyedik legalacsonyabb többlethalálozási aránnyal a középmezőnyben vagyunk. Az idei évről majd az év végén lesznek összehasonlítható többlethalálozási adatok, de az eddigi információk alapján a visegrádi országok közül nálunk legkedvezőbbek a számok, és a közép-európai országok közül körülbelül ugyanannyi van előttünk, mint mögöttünk.
Vannak azonban országok, amelyek hetekig nem szolgáltatnak adatokat, ezért később lehet csak a teljes időszakot összehasonlítani. Viszont oltásokban egyértelműen gyorsabbak voltunk, mint szinte bárki Európában, hamarabb értük el a huszonöt százalékos, ötvenszázalékos beoltottságot, vagyis kevesebb ideig fertőzött a koronavírus, tehát kevesebb ember betegedett meg, és kevesebb hunyt el, mintha európai tempóban haladt volna az oltás menete, és az élet is hamarabb tudott újraindulni.
– Nyilvánvaló, hogy a járványügyi védekezés egyik legfontosabb eszköze a megbízható, gyors információ, s ebben – kezdetben legalábbis – még az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sem állt a helyzet magaslatán. Most már jobb a helyzet? Akár a WHO-t tekintve, akár az EU-t?
– Magyarország a WHO-protokollok szerint járt el, az Egészségügyi Világszervezet képviselői elismeréssel szóltak Magyarországról, míg a baloldal mindig az ellenkezőjét mondta annak, amit a WHO megállapított felkészültségről, tesztelésről, lélegeztetőgépekről vagy oltásról. A járvány alatt mindenki információhiányban volt, minden országot meglepetésként érte ez a helyzet, kevesen tudták, hogyan kell kezelni, ezért is fordultunk a WHO-hoz.
Minden országban nehezítette a védekezést, hogy a tudomány sem volt abban a helyzetben, hogy kellő tapasztalattal biztosat tudott volna mondani. Azt nem tudom, a WHO hogyan készül az esetleges újabb járványokra, de mi úgy, hogy önellátásra igyekszünk berendezkedni, hiszen nehezítette a védekezést, hogy mindenki Kínában állt sorba.
Már van saját gyártású lélegeztetőgépünk, amit világszínvonalon tudunk gyártani Vácon, saját védőfelszerelésünk, amit szintén magyar cégek gyártanak, fertőtlenítőszereket a Mol tud előállítani, és vakcinagyárunk lesz Debrecenben. A világgazdaságnak való kitettség a járványidőszakban okozta a legnagyobb veszélyt, hiszen emberek egészsége, élete forgott kockán. Ezért fontos, hogy rövidesen mindenben önellátók leszünk, év végére már vakcinából is.
Korompay Csilla
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
