Marosvásárhely adott otthont az erdélyi magyar közgazdászok idei legrangosabb szakmai rendezvényének, a Romániai Magyar Közgazdász Vándorgyűlésnek, ahol nemcsak a helyi gazdasági kérdések, hanem regionális és globális problémák is terítékre kerültek.
Bár a közgazdaság tudományának még a többi szakterülethez képest is rövidebb a története, ugye Nobel-díjat is kapnak a legsikeresebb szakemberek, és a szakmai közösség is jól szerveződik. A magyar egészen biztosan. Nemzetünk közgazdászainak legrangosabb közösségét, a Magyar Közgazdasági Társaságot az ország ma egyik legnagyobb hagyományú szakmai-tudományos egyesületét 1894. május 27-én azzal a céllal alapították meg professzorok, akadémikusok, miniszterek, bankárok, kereskedők, országgyűlési képviselők, gazdák, tisztviselők, nagybirtokosok és főrendek, hogy együtt kutassák a nemzetgazdaság felemelkedésének útját, módját.
Azóta már miniszterelnökök, miniszterek, professzorok egész sorát adta a magyar gazdaság számára. A rendszerváltás után az anyaországon kívüli magyar szakemberek is közösségbe szerveződtek, a legtöbb helyen az MKT segítségére is támaszkodva. Ebben, ahogy sok minden másban is, az erdélyi magyarok voltak a legaktívabbak. 1990-ben a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) megalakulása és a kolozsvári bíróságon történt bejegyzése után Erdély minden részén sorra alakultak az RMKT helyi szervezetei is. Ma már, néhány kivételtől eltekintve, Erdély legtöbb megyéjében, illetve nagyobb városában működik helyi szervezete, közel egy tucat (Arad, Brassó, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely). A Felvidéken a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság 2010-ben alakult meg, dunaszerdahelyi székhellyel.
Az erdélyi közgazdászok évente egyszer vándorgyűlést szerveznek, és a harminckettediknek a hétvégén Marosvásárhely adott otthont, ahonnan a felvidéki szakemberek sem hiányoztak. A rendezvény két napja alatt több mint harminc, hazai és nemzetközi szinten is elismert előadó beszélt a gazdasági élet aktualitásairól.
Szilágyi Nándor, az RMKT marosvásárhelyi szervezetének vezetője a megnyitón elmondta, „hazatért a rendezvény”, hiszen kilenc évvel ezelőtt már volt Marosvásárhelyen vándorgyűlés,
Nagy Károly, az RMKT országos elnöke pedig úgy fogalmazott, óriási lehetőség a vándorgyűlés a találkozásokra, ahol rengeteg kitűnő közgazdász, vállalkozó eszmét cserélhet. Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere kifejtette, mi sem biztosítja jobban a konferencia létjogosultágát, mint hogy 32 éve létezik és bővült is.
A XXXII. Vándorgyűlés első plenáris előadásán Matic Dana, a Visit Maros Egyesület képviseletében mutatta be a megye és város turisztikai látványosságait, tehát a résztvevők némi betekintést kaphattak a Felvidéktől több mint 700 kilométerre fekvő vidék nyújtotta lehetőségekbe, s mint kiderült,
Maros megyének kiemelkedő kulturális turizmusa van, amelyet világszinten az ötödik legvendégszeretőbb régiónak nyilvánítottak.
A skála a wellnesstől egészen a borturizmusig terjed, de a kastélyok és kúriák vonatkozásában is bőven akad látnivaló. A szakmai egyeztetés romániai rangját jól mutatja, hogy az előadók között volt a Román Nemzeti Bank vezető közgazdásza, Valentin Lazea is, aki a román gazdaság helyzetéről, a fizetési mérleg alakulásáról és az államháztartás hiányáról is beszélt. Arra is rámutatott, a romániai lakosság nagy része messze a lehetőségeit meghaladóan költekezik, így az országos adósság is tovább halmozódik, és a jelentős romániai elvándorlás miatt is gyarapodnak a problémák.
A vándorgyűlés pénteki napjának utolsó panelbeszélgetésén a makrogazdasági kilátásokról beszélgettek a Román és Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Beruházási Bank és Erste Bank munkatársai. Érdekes eszmecsere részese lehetett a hallgatóság, ahogy a jelenlegi válság megközelítései is érdekes fényben mutatták be a gazdasági fejlődés lehetőségeit.
A szakemberek válaszoltak azokra a kérdésekre is, hogy ők milyen gazdasági növekedésre számítanak közép- és hosszú távon, mennyire fog csökkenni az infláció, valamint, hogy jó-e az a modell, amellyel jelen pillanatban a gazdasági mérőszámokat mérik.
Másnap délelőtt párhuzamosan két szekció előadásai zajlottak, amelyek lehetőséget biztosítottak az RMKT akadémikusainak a pénzügyi és gazdasági kilátások elemzésére, ugyanakkor teret nyújtottak a fenntarthatóság megtárgyalására is. Az előadások során helyi vállalkozók az őket ért kudarcokat tárták a hallgatóság elé, hangsúlyozva, ezekből mindig van kiút, így sikerstratégiáikról is hallhattak az érdeklődők.
A sokszínű programkínálatba az egészségügy üzleti szemszögből való megközelítése is bekerült, de a meghívottak az ország szociális helyzetét is elemezték.
A plenáris előadások során bemutatták a Romanian Economic Monitor (RoEm) nevű projekt naprakész információhalmazát, de a mesterséges intelligencia témaköre sem maradt ki, s ez vélhetően egyre gyakrabban fordul majd elő a szakmai konferenciák programján. W. Szabó Péter informatikus, a Tengr.ai Artificial Intelligence Kft. alapító vezetője a generatív mesterséges intelligencia, azaz AI jelenéről beszélt, ugyanakkor kifejtette véleményét annak jövőjéről és hatásáról is az emberiség és társadalom számára. Az előadó úgy gondolja, a mesterséges intelligencia olyan jövőt ígér, amely elhozhatja az emberiség új aranykorát, a bőség és a béke időszakát, s az ipari forradalomhoz hasonló változásokat ígér.
A záróbeszédek sorát díjátadás követte.
A szakma szolgálatáért járó életműdíjat Pál Ibolya Edit, az Elektromaros Technológia Líceum tanárnője kapta, a Wesselényi-díjat pedig Nagy Bálint Zsolt egyetemi docens, közgazdász vehette át. Idén újonnan alapított díj a Gyémánt-díj, amelyet olyan személy kaphat, aki hosszú ideje kivételes munkát végez a szervezet sikeréért. Ezt első alkalommal Szécsi Kálmán, az RMKT tiszteletbeli elnöke vehette át. Az est végén Szilágyi Nándort, az RMKT marosvásárhelyi szervezetének elnökét is díjazták kitartásáért és szakmai hozzáértéséért.
Megjelent a Magyar7 hetilap 42. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
