Ősztől a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán is újraindul a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) felnőttképzés formájában, Emberközpontú gazdaság néven. A főiskola kommunikációs munkatársa, Verestói Nárcisz készített interjút Baritz Sarolta Laura OP nővérrel.
– Az ország több pontján jelenleg is folyik a képzés. Mondana néhány szót a KETEG elmúlt éveiről?
– A KETEG – vagyis a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban – egyszerre misszió és képzés; 2010-ben indult a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán szakirányú továbbképzésként. Úgy számolom, az indulás óta közel százan végezték el ezt a képzést. Az utóbbi években azonban már nem jelentkeztek elegen ahhoz, hogy a korábbi formában működjön, ezért át kellett alakítani a struktúráját, így született meg az a döntés, hogy felnőttképzésként induljon újra.
A 2026 szeptemberében induló képzés neve Emberközpontú gazdaság, és gyakorlatilag bárki jelentkezhet rá: nincs diplomához kötve, érettségivel is lehet jelentkezni. Szeretettel várjuk az egyetemi hallgatókat, és mindenkit, akit érdekelnek a gazdasági és társadalmi kérdések, és akik szeretnének a mai, profitmaximalizálásra és tőkefelhalmozásra épülő gazdasági szemlélettől eltérő megközelítéssel találkozni.
Mi egy emberközpontú gazdaságfelfogást kínálunk.
Ezt II. János Pál pápa fogalmazza meg a Laborem exercens kezdetű enciklikában (1981): az ember alanya a munkának. Mi azt valljuk, hogy amilyen az ember értékrendje, olyan lesz a ráépülő gazdasági rend is. Ezért az ember áll a gazdasági élet középpontjában.
A képzésünk rendkívül sokszínű; körülbelül 10–15 oktató tanít benne, mert úgy gondoljuk, hogy a gazdaságot csak szélesebb társadalmi összefüggésekben érdemes oktatni. Ezért szerepelnek benne társadalomtudományi tárgyak – például politológia, szociáletika és etika –, valamint filozófiai és teológiai megközelítések is.
Ha a gazdaság az emberről szól, akkor magát az embert is meg kell ismernünk. Ebben segít a filozófia és a teológia, különösen az antropológia. A képzés gerincét természetesen a gazdasági tárgyak adják, de mind emberközpontú szemléletben.
– Csak keresztények jelentkezhetnek? Kiknek ajánlják a képzést?
– Nem csak keresztényeknek. Bár az alapunk az Egyház társadalmi tanítása, a gondolkodásunk Aquinói Szent Tamásra, Arisztotelészre és más jelentős gondolkodókra is épül.
A pápai enciklikák rendszerint úgy kezdődnek, hogy a szerzőjük ajánlja őket papoknak, szerzeteseknek, hívőknek – és minden jóakaratú embernek. Mi is így gondolkodunk.
Nem feltétel a vallásosság; a nyitottság és a jó szándék annál inkább.
– Ha jól tudom, jelenleg a Corvinuson és a Pázmányon is van a KETEG-hez kapcsolódó kurzus. Mely egyetemeken vannak még jelen?
– Elsősorban a Corvinust említeném. A Sapientia és a Corvinus 2013 óta működik együtt, és ennek keretében választható tárgyként jelen van az emberközpontú gazdaság szemlélete.
A kurzus nagyon népszerű, jelenleg körülbelül 40–45 hallgató veszi fel. A neve ma már ott is Emberközpontú gazdaság, mert szeretnénk hangsúlyozni, hogy mindenkihez szól, akinek fontos az ember és a társadalom jövője.
Emellett jelen vagyunk az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, ahol nappali és levelező képzésben egyaránt oktatjuk ezt a szemléletet. A kurzusokra rendszeresen száz körüli hallgató jelentkezik.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szintén nagy érdeklődés övezi a tárgyat; ott különösen sikeresek voltak az interaktív órák, amelyek során a hallgatók nem pusztán előadásokat hallgattak, hanem aktívan részt vettek a közös gondolkodásban.
Ősztől a Pécsi Tudományegyetemen is indul hasonló választható kurzus, valamint az Evangélikus Hittudományi Egyetemen is jelen vagyunk.
– Miért érdekli ez különösen a mai húszas-harmincas generációt?
– Szerintem azért, mert a fiatalok érzik a világ problémáit. A klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a környezeti válság, az energiakérdések vagy éppen a növekedés határai mind olyan kihívások, amelyekre választ keresnek. Amikor találkoznak az általunk kínált szemlélettel, sokan felismerik benne azt az alternatívát, amelyet addig kerestek.
Fontos hangsúlyozni, hogy az emberközpontú gazdaság nem a KETEG „találmánya”: nemzetközi szinten is komoly hagyománya van. Tanítják például a római Angelicumon, az amerikai University of St. Thomas, azaz Szent Tamás Egyetemen, a Fokoláre Mozgalom gazdasági kezdeményezéseiben, valamint Indiában is több intézményben.
Ráadásul számos nem keresztény közgazdász is hasonló elveket vall: elég Polányi Károlyra, Amartya Senre, Joseph Stiglitzre vagy Elinor Ostromra gondolni.
– Ön szerint a nem hívő szakembereket mi vezette ezekhez az elvekhez?
– A józan ész. Ha valakinek van erkölcsi tartása és felelősségérzete, könnyen eljuthat ugyanazokra a következtetésekre.
Mi azt valljuk, hogy a gazdaságnak erkölcsi alapokon kell nyugodnia. Ezek a gondolkodók is arra jutottak, hogy a profit fontos, de nem lehet végső cél; a profit eszköz, nem cél. Eszköz az értékteremtésre és a közjó szolgálatára. Aquinói Szent Tamás is azt mondja, hogy a profit akkor jó, ha erényes célokat szolgál. Stefano Zamagni hasonlóképpen fogalmaz: a profitnak az eszközök szintjén kell maradnia, nem válhat végső céllá.
Ezért mi kritikával illetjük azt a közgazdasági tételt, amely szerint a vállalat elsődleges feladata a profit maximalizálása. Inkább az optimális profit fogalmáról beszélünk: olyan nyereségről, amely lehetővé teszi az értékteremtést, az etikus működést és a környezet tiszteletét.
– Mennyire hatottak Önökre Ferenc pápa tanításai és a pápai enciklikák?
– Nagyon erősen. A képzés minden oktatója ismeri és használja az Egyház társadalmi tanításának alapdokumentumait, ami nem egyszerű feladat, hiszen a Rerum novarumtól a Laudato si’-ig és a későbbi dokumentumokig több száz oldalnyi anyagról beszélünk. Különösen fontos számunkra II. János Pál pápa tanítása, valamint XVI. Benedek pápa Caritas in veritate enciklikája. A képzésben külön tantárgy foglalkozik az Egyház társadalmi tanításával, amelyen a hallgatók átfogó képet kapnak az enciklikák fő üzenetéről és gazdasági vonatkozásairól.
– Sokan úgy érzik, hogy az Egyház társadalmi tanítása háttérbe szorul más témák mellett.
– Ezt én is így látom. Van egy ismert mondás, miszerint az Egyház társadalmi tanítása „a legjobban őrzött titok”.
Még a hívők között is sokan vannak, akik nem hallottak például a Rerum novarumról, pedig a modern katolikus társadalmi gondolkodás egyik alapdokumentuma. Ezért számunkra misszió ennek a tanításnak a megismertetése, ugyanúgy, ahogyan az emberközpontú gazdaság elveinek terjesztése is.
– Előbb említette az interaktív oktatást: hogyan lehet ezt a témát interaktívan tanítani?
– Nagyrészt az Emberközpontú gazdaság című könyvemre építettem, amely számos esettanulmányt és interjút tartalmaz. Beszélgettem például az Erste Bank, a CIB Bank, a Béres Gyógyszergyár, a Zwack Unicum vagy a Grundfos vezetőivel. A Grundfos például nyíltan azt mondja, hogy számukra a profit eszköz. A céljuk a világ víz- és klímaproblémáinak enyhítése, és ehhez szükséges a gazdasági eredményesség.
A hallgatókkal közösen elemeztük ezeket az eseteket, majd különböző szituációs játékokat játszottunk: például ugyanazt a vállalati problémát kellett megoldaniuk kétféle szemléletben, egyszer kizárólag önérdek alapján, máskor a kölcsönösség elve szerint.
Azt jelenti, hogy az üzleti partnerek nem csupán azért adnak, hogy kapjanak valamit cserébe, hanem képesek figyelembe venni egymás érdekeit, nagylelkűen és együttműködően viszonyulni egymáshoz. A hallgatók nagyon nyitottak voltak ezekre a gyakorlatokra, és a visszajelzések alapján sokan éppen ezekből a szituációs játékokból tanulták a legtöbbet.
Forrás: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
Fotó (archív): Lambert Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
