Több száz nacionalista vonult fel az ukrán fővárosban a hitleri Németország mellett harcoló ukrán Galícia SS-hadosztály megalakulásának évfordulóján.
„A Waffen SS-alakulatok súlyos háborús bűncselekményekben vettek részt, és a holokauszthoz is közük volt a második világháború idején. Semmilyen önkéntes szervezet, amely ma Ukrajnában harcol vagy működik, nem kapcsolódhat hozzájuk” – háborgott másnap Anka Feldhusen, Németország kijevi nagykövete a Twitteren, írja az MTI.
Anton Drobovics, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője szintén úgy ítélte meg, hogy „SS-csapatok dicsőítése elfogadhatatlan egy európai ország számára”. Nemtetszését fejezte továbbá amiatt, hogy az évfordulón a felvonulók „visivánkában” azaz ukrán népi hímzésű blúzokban jelentek meg. Szerinte ugyanis a népviseletet a „náci” múlttal összekötni súlyos hiba.
Szerinte az önkéntes „náci” egységek – hadtestek, hadosztályok, légiók és zászlóaljak – létrejöttének okaira a közép- és kelet-európai országokban inkább a történészeknek kell megtalálni a választ.
A szerdai felvonulást, amelyen több százan vettek részt – és amelyet „visivánka-felvonulásnak” neveztek el, így kaptak rá engedélyt – nacionalista és háborús veterán szervezetek, pártok szervezték, köztük a Szabadság párt és a Jobboldali Szektor (PSZ). Horogkeresztet nem használtak, így a menet békésen zajlott, atrocitások és őrizetbe vétel nélkül.
A szervezők azt mondták az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint, hogy a rendezvény célja az 1943-ban bevonult önkéntesek emlékének tiszteletben tartása, akik azért szereztek fegyveres kiképzést, hogy megakadályozzák az 1941-es sztálinista borzalmak visszatérését az ukrán területekre. Egyúttal ugyancsak április 28-án volt 2014-ben az utolsó ukránpárti tüntetés Donyeckben, így egyben megemlékeztek mindenkiről, aki „a moszkvai terror” ellen harcol.
A napokban hosszas bírósági pereskedés után egy fellebbviteli bíróság helybenhagyta, hogy a kijevi Moszkva sugárút ezentúl Sztepan Banderának, az 1942-ben létrejött Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) alapítójának nevét viselje.
Március közepén a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) vezetése kezdeményezte a kormánynál, hogy városuk sportarénáját szintén Banderáról nevezhessék el. Néhány nappal korábban az ugyancsak a nyugati országrészben lévő másik megyeszékhely, Ternopil helyi vezetése már elnevezte stadionját az UPA egy másik vezetőjéről, egykori főparancsnokáról, Roman Suhevicsről.
Az UPA megítélése még mindig vita tárgya Ukrajnában: a zsidók kollaboránsoknak tartják a partizánhadsereg egykori tagjait – mint ahogy a szovjet történelem kezelte őket -, sokan viszont hősként tekintenek rájuk, mint akik elsősorban az ukrán függetlenségért harcoltak. A mai hivatalos ukrán álláspont szerint az UPA egy darabig valóban együttműködött a németekkel, de később szembefordult velük, és egyaránt harcolt ellenük és az előrenyomuló szovjet csapatok ellen.
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
