A Galántai Honismereti Múzeumban is jártak a biciklisek

A Galántai Honismereti Múzeumban is jártak a biciklisek

A Honismereti Kerékpártúra (HKT) ötödik napján Galántára gurultak be a biciklisek. Nyárasdról, a kempingből indultak és útközben megálltak Pozsonyeperjesen, ahol a rendezvény 48 évvel ezelőtt kezdődött. A túra idén a Dunamente–Csallóköz–Mátyusföld vonalon zajlott.

33 fokban biciklizni nem egyszerű mutatvány, a fáradtság jelei mégsem látszottak azokon, akik délután kettőkor gyülekeztek a Galántai Honismereti Múzeum halljában. Tárlatvezetésre jöttek. Délelőtt még megkoszorúzták Kodály Zoltán mellszobrát az Esterházy kastély parkjában. A bringások közel hetvenen voltak, gyerekektől kezdve, tinédzsereken át egészen a hetvenes korosztályig. Szokatlan, egyben üdítő látvány volt a 70 bicikli a múzeum folyosóján. Galánta felé jövet megálltak Pozsonyeperjesen, ahol Merva László megemlékezett az első túráról. Ő az, aki a prágai Ady Endre Diákkör elnökeként az első HKT-t szervezte. Visszaemlékezett, hogy 48 évvel ezelőtt nem gondolták volna, a túra eddig ki fog tartani. Ennyire előre nem terveztek. Hihetetlen, hogy még él ez a hagyomány és örömteli, hogy minden éven elindul a HKT.

Amíg a biciklisek tárlatvezetésen voltak a múzeumban, Hodossy Katalinnal, a HKT kulturális programkoordinátorával beszélgettem, miben más az idei túra az előzőekhez képest.

„A gyökerekig nyúltunk vissza, hogy egy stabil alapot tegyünk le a későbbiekre. Tavaly megalapítottuk a polgári társulást, lefektettük a szabályokat, írtunk tábori szabályzatot. Mielőtt valaki jelentkezik, elolvashatja, hogy mik azok az értékek, amiket a HKT képvisel. A jól működő emberi kapcsolatoknak egy alapvetése, hogy vannak szabályok, amiket betartunk, így van ez a HKT-n is. Azért tartjuk ezt fontosak, hogy aki újonnan csatlakozik hozzánk, tudja magát mihez tartani és bátran jöjjön. A cél az volt, hogy minden hagyomány, ami az eredeti túrához kapcsolódott, a mostaniban életre keljen. Így, az ötödik napon elmondhatjuk, teljesült. Az őstúrások visszaigazolták, ez a túra pont olyan, mint amilyet annak idején megálmodtak”

– mondta el Katalin. Jön a kérdés, hogy egy ilyen hosszú időt megélt rendezvényt, hogyan kell továbbvinni és kinek lehet átadni? Katalin hangsúlyozta, a szlovákiai magyar közösségben nincs még minta a generációváltásra, a HKT ezt lépi most meg.

„Próbálunk példát mutatni a többi szervezetnek is, mivel a HKT-nak úgy tűnik, sikerült. Szívesen segítünk másoknak abban, mi hogyan kommunikáltunk. A szervezőcsapatba bevontuk a Diákhálózat tagjait. Sok hagyománya van a szlovákiai magyaroknak és ezt átörökíteni az új generációnak, nem egyszerű feladat. De lehet ezt úgy, hogy ne legyenek sérelmek. A HKT a szlovákiai magyar igényekre van kitalaláva, amit nem szabad veszni hagyni, hiszen ez egy kulturális érték. Fokozatos fiatalításra van szükség, ahol megvan a felelőssége az időseknek, hogy átadják  a tapasztalatot és a fiataloknak is, hogy beleállnak a szervezésbe”

Hírdetés

– zárta. Aki visszajár a HKT-ra az tudja, hogy ez nem egy kirándulás, teljesítménytúra vagy szolgáltatás. Ez egy közösség, ahol politikamentesen, minden előítélet nélkül, a honismereti értéket kutatva évente összejön egy elfogadó társaság.

Idén csupán egy költözés volt a kilenc napos túra ideje alatt. A résztvevők dicsérték a csillagtúra ötletét, megkönnyítette a dolgukat, hogy nem kellett kétnaponta sátrat állítani és bontani. Ezt az újítást szívesen vennék a jövőben is. Ami a részvételi díjat illeti, van egy standard, ami fölé nem szeretnének menni, mégpedig azért, hogy bárki jöhessen, akinek fontos a HKT. Az idei túrára jöttek kisgyerekes családok. Míg a csoport igényesebb terepen tekert, addig a kisgyerekes családok foglalkozásokon vettek részt a táborban. Sok régi túrás eljött, akadt olyan is, aki 40 éve nem vett részt a rendezvényen. Ebben bizonyára szerepe van annak, hogy Urbančok Larisa, az idei főszervező, az összes eddigi túraszervezőt megszólította, eredeti módon, postán küldött levélben.

„Mindent előre leszerveztünk, ezáltal lett egy nyugodt légkör. Figyeltünk arra, hogy időben visszaérjünk a táborhelyszínre, hogy legyen idő és tér beszélgetni. A nap folyamán előadásokat hallgatunk, este hagyományőrző csoportok látogatnak meg minket. Naszvadon bemutatták a népviseletük legnagyobb kincsét, ami a naszvadi kendő megkötése”

– osztotta meg Lara, akinek még azt is megjegyezte: „Látszik, hogy ezt a túrát két anya szervezte, mert mindenre gondoltak!”.

Minden HKT úgy ér véget, hogy bejelentik a következő évi túra útvonalát, 2023-ban a Zoboraljára mennek. Az időpont pedig már 48 éve változatlan, az utolsó júliusi hétvégén kelnek útra. Akinek felkeltette az érdeklődését, már most írhat a szervezőknek a [email protected] címre.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »