Ma a Losonci járáshoz tartozó Gács község legismertebb látványossága a nem oly régen teljes felújításon átesett várkastély. A jelenleg kastélyszállodaként működő kastélyt egykoron a Forgách família lakta, melynek tagjai igen sokat tettek a község fejlesztéséért.
Nógrád vármegye egykori járási székhelye a 13. században a Tomaj család uradalmát képezte. A település első írásos említése 1236-ból származik Galch néven. A község története szorosan összefonódott a várral, a későbbiekben várkastéllyá átalakított épülettel – olvasható a várkastély történetét taglaló információs füzetben.
A szakirodalom a gácsi vár kezdeti időszakát a 12. század elejére datálja. A Csák Máté hívei által felégetett vár újjáépítésére Mária királynő 1386-ban adott engedélyt udvari lovagjának, Losonci III. István fia, IV. Istvánnak. Gács 1450-ben Giskra cseh zsoldosvezér nógrádi központja lett.
A husziták kiűzése után a várat lerombolták, majd a 16. században újjáépítették. Mivel ez királyi engedély nélkül történt, az országgyűlés leromboltatta, így annak a török időkben nem volt szerepe.
Losonczi István nógrádi és temesi főispánt 1552-ben a törökök megölték, vagyonát – egyebek közt három nógrádi váruradalmat (Szécsényt, Somoskőt, Gácsot) is, leánya, Losonczi Anna (1553–1595), Balassi Bálint reménytelen szerelme örökölte. Losonczi Anna a jelentős vagyonnal és birtokokkal rendelkező Forgách Zsigmondhoz ment férjhez. Korai halála után minden vagyona a férje és családja tulajdonába került.
A nyújtott hatszög alaprajzú, hat sarokbástyával ellátott reneszánsz várkastély Thököly Imre, majd II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején fontos szerepet töltött be.
1703-ban a nógrádi nemesek ide húzódtak be, de a kezdeti ellenállás után feladták a várat Rákóczi kurucainak. 1705-ben itt tartotta lakodalmát Ráday Pál (1677–1733), Nógrád megye jegyzője, a fejedelem titkára, diplomatája. 1709-ben egy Bonefuss nevű francia kapitány átadta a várat a császári katonaságnak.
Az 1760-as években új fejezetet nyitott Gács történetében XIII. János gróf, egyrészt a neves posztómanufaktúra megalapításával, másrészt az erődszerű várkastély barokk stílusban való átépítésével. A munkálatok egyik tervezője Mayerhofer András, a gödöllői és péceli kastélyok, ill. a pozsonyi Grassalkovich-palota tervezője volt.
A főbejáratot kupolával fedett erkélyes, lizénákkal, reliéfekkel díszített háromtengelyű középrizalit tette hangsúlyossá.
A főhomlokzat két oldalsó sarokbástyája ugyancsak barokk felületi kiképzést nyert, felső részén egy-egy timpanonban a ghymesi és gácsi Forgách, illetve a gyaraki Grassalkovich család domborműves címere kapott helyet.
A homlokzati díszes erkély mögötti három magas ablak az első emeleti dísztermet világította meg. A díszteremben a mai napig megfigyelhető a barokk pompa. A boltozatos mennyezetet, részben az oldalfalakat is díszítő allegorikus, mitologikus falfestmények („Auróra győzelme”, a négy évszak allegóriája) Franz Joseph Wiedom (1703–1782) művei.
A függőleges falfelületeket illuzív architektúra, pilaszterek, falfülkék, vízesések tagolják. A kastély kápolnája az épület délnyugati sarkában kapott helyet.
A második világégés utolsó időszakáig volt a Forgách família tulajdona, ekkor fosztották ki. 1944-ben a 8. Német Hadsereg Parancsnoksága székelt benne.
A világháború után rövid ideig honismereti múzeum működött a falai között. Majd hosszú évtizedeken át fiatalkorúak szociális intézményének adott otthont. A rendszerváltást követően elárvult az épület. Több éves várakozás után 2005-ben a kassai IMET Rt. vásárolta meg.
A tulajdonváltást követően szakszerű felújítás kezdődött, melynek eredményeként 2016-ban megnyitották a nagyközönség számára a pompában tündöklő Galicia Nueva elnevezésű kastélyszállót.
Az épületben a szálló vendégein kívül a belső udvar befedésével létrejött hatalmas étkező szalon, a szálloda étterme a nagyérdemű előtt is nyitva áll.
A várkastély főhomlokzata előtt egy francia stílusú kertet alakítottak ki. Itt színes virágok és dísznövények mellett helyezték el Fadrusz János pozsonyi Mária Terézia lovas szobrának kicsinyített másolatát.
A várkastélyhoz egy hatalmas park is csatlakozik. A várkastély alatti dombot az 1820–30-as években értékes fákkal ültették be azzal a céllal, hogy gátolják annak természetes erózióját. Későbbiekben a kastélyhoz vezető út mentén vadgesztenye fasort telepítettek. A fásított parkot fokozatosan francia jellegű parkká alakították át, amelyhez sportolásra is alkalmas szabad területeket csatoltak. A 13 hektáros park sétányaival, padjaival kitűnő alkalmat nyújt pihenésre, elcsendesedésre.
A parkban találunk egy tavat is. A mesterségesen kialakított tó közepén egy kis szigetet lelünk, mely kis hídon át közelíthető meg. A mesterséges szigeten filagória alatt pihenhetünk meg. A tó fürdésre és csónakázásra is alkalmas. Az érdeklődők jelenleg is csónakázhatnak a tavon, ahonnan a lombkoronák felett felsejlik a várkastély homlokzata is.
Gácson járva érdemes megtekinteni az alig pár hónapja megnyitott Csontváry Múzeumot. Az intézményről hamarosan bővebben is olvashatnak portálunkon. Továbbá megállhatunk az egykori sóhivatal, a volt posztógyár előtt, valamint a zsinagógából átalakított evangélikus templomot és a Szent Kereszt megtalálására felszentelt római katolikus templomot is megnézhetjük.
Forrás:
emlekhelyek.csemadok.sk
Halič/Gács,Gács Község Önkormányzata
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
