A „gabonakör” bezárul

A „gabonakör” bezárul

Az Ukrajna ellen zajló orosz háború közvetett globális hatásai még súlyosabbak lehetnek: az energiaválságról és a pénzügyi szektorban várható hullámzásokról már sok szó esett, de nézzük meg a gabonaválságot, ami szintén nem kerül el bennünket.

Egy mértékadó amerikai kereskedő, a Chicago Board of Trade szerint a gabonaárak 70 százalékos emelkedést mutattak az elmúlt egy hónapban. Ez nem a mostani árakat jelenti, hanem az úgynevezett „futures” vételt, tehát a következő időszakra előre lekötött, megvásárolt készletet. Ennyire fél tehát a piac attól, ami jön. Miért?

Oroszország a világ legnagyobb gabonaexportőre, egyben a világ készletének 11 százalékát állítja elő. Ukrajnával együtt a globális export több mint 25 százalékát adják. Ezek nem elsősorban európai országokat szolgálnak ki, hanem a szegényebb, fejlődő országokat, ahol az olcsó orosz és ukrán gabona mindig piacra talált. Egyiptom például 85 százalékban függ e két országtól, ráadásul éppen nagy csatát vív a Nílus vizéért, az óriási etióp víztározó miatt. Ha Kairó ebben nem lesz sikeres, a Nílus kisebb vízhozama miatt a saját vetésterülete is még tovább csökken. Ne feledjük – százmilliós országról van szó.

Libanon, Etiópia és folytathatjuk a sort. Ha számításba vesszük, hogy az arab tavasz néven elhíresült forradalomsorozat részben a 2011-es élelmiszer-áremelkedésnek volt köszönhető, akkor egész aggasztó a helyzet. A történelem során a francia és az orosz forradalomtól kezdve több ázsiai lázongásig volt már az élelmiszerhiány az alapvető oka a változásokat kirobbantó folyamatoknak.

Hírdetés

Itt nem egyszerűen áremelkedésekről lesz már szó, hanem egyes országokban akár élelmiszerhiányról, és az ebből fakadó rendkívül súlyos társadalmi elégedetlenségről.

Ezt mifelénk máshogy fogjuk érezni, de ha országok omlanak össze, az mindig lecsapódik a fejlett világon is. Migráció, konfliktus, a helyi maradék erőforrások elveszítése és lehetne sorolni…

A legnagyobb kihívás a műtrágya lesz. Ma a világ népességét csak azért lehet ellátni a rendelkezésre álló jelenlegi termőterületekkel, mert aktívan trágyázunk. Azonban a trágyázáshoz szükséges alapanyagok egy része éppen Oroszországból származik, míg a másik nagy exportőr Belarusz. Mindkettő kőkemény szankciók alatt.

Gázra pedig ugyanúgy szükség van a műtrágya-előállításhoz is, tehát itt az újabb probléma – a „gabonakör” bezárul. Ha Európa nem orosz földgázt fog használni a gyártáshoz, akkor további látványos költségnövekedés jön. A nagy gyártók szerint már nem kérdés, hogy globális krízis lesz-e, hanem hogy mekkora.

Ez az, amire talán Putyin sem gondolt, amikor a villámháborúnak tervezett, mára az ukrán civilek kivéreztetésére koncentráló támadást elindította. Azt hitte, az üzlet megy tovább. Most viszont a világ többi részének kell megtanulnia, mi történik, ha az ellátási láncból kiesik a háború miatt az ukrán gabonavidék, a belarusz hamuzsír vagy az orosz ammónia.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »