Fülek város önkormányzata mindent megtesz a füleki vár felújításáért és megszépüléséért. A létesítmény 2017 decemberében felkerült a szlovák kulturális minisztérium védelem és felújítás szempontjából prioritást élvező állami műemlékeinek jegyzékére. Ennek értelmében a város támogatásért folyamodhat a vár komplex felújításáért.
A várban az elmúlt közel fél évszázadban számtalan felújítási munkálat zajlott. Sajnos akadtak köztük szakmailag nem megfelelő rekonstrukciók is. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben szakmailag felkészült gárda végezte a munkálatokat. A jelenlegi vár alsó, középső és a legöregebb felső vár – fellegvárból áll. Napjainkban az építmény egyetlen fedett épületrésze az ötszintes úgynevezett Bebek-torony.
Perényiek, Bebekek, Csák Máté tulajdonában
De milyen is volt a vár, hogy nézhetett ki az egyes évszázadokban?
Az 1242-ből származó okirat említi először a várat, mint azon létesítmények egyikét, ahová a magyar nemesség visszahúzódhatott a tatárok betörése idején.
A 13. és a 16. század között számtalan tulajdonosa volt a várnak, az uralkodó mellett a Perényiek és a Bebek család, valamint egy ideig Csák Máté is birtokolta. 1544-ben került Bebek Ferenc tulajdonába. Ő kezdte el a vár teljes körű modernizálását. Vélhetőleg Alessandro Vedano olasz hadiépítész végezte el a munkálatokat.
A hódító oszmán törökök 1554-ben foglalták el a várat és az Oszmán Birodalom legészakibb szandzsákjának központjává vált. Az 1557-58-as zsoldlista szerint ekkor 320 török katona szolgált a várban.
Szandzsák központként az oszmánok megerősítették a városfalakat, tökéletesítették a vízvezeték-hálózatot, valamint dzsámit építettek minarettel.
A 17. században a várkapitányi posztot olyan személyek töltötték be többek között, mint Bosnyák Tamás, Wesselényi Ferenc, kinek második felesége a murányi származású Széchy Mária volt. Az ő szerelmi történetüket énekelte meg Gyöngyösi István.
A vár a török mellett a korszak rendi felkelőinek gyakori célpontjává vált. Ostromolták Bocskai felkelői, I. Rákóczi György seregei is. A vár mindennek ellenállt. Végső döfést az 1682-es ostrom okozta, amikor Ibrahim budai pasa Apafi Mihály erdélyi fejedelemmel és Thököly Imre kuruc vezérrel közösen kerítették be a füleki várat.
A várbeliek mindent bevetettek az ostrom megfékezésére. A várfalat például állati vérrel kenték be. II. Koháry István azonban szeptember 9-én feladta a várat. A törökök megtorlásként elkezdték a vár bástyáinak és várfalának lerombolását. Az ostromot követően már sohasem újították fel a füleki erődítményt.
A várrom maradványa a 18. századtól remek alapként szolgált a helyi építkezéseknek. Lakóházak és a helyi utak építésére, felújítására használták a rom törmelékeit. Mindamellett az ostromot követő mintegy másfél száz év múltán a meglévő Bebek-torony újra tetőzetet kapott. A bástya udvar felé eső részét fallal zárták el. A reneszánsz bástyában az eredetinél alacsonyabb belmagasságú szinteket hoztak létre. Magtárként használtak.
A vallási és közoktatási minisztérium 1889-ben a várat történelmi beccsel bíró emlékké nyilvánította. A tatarozási munkálatok 1893 szeptemberében kezdődtek Bartholomeidesz Gyula losonci útibiztos vezetésével.
A tíz évig tartó munkálatok leginkább a fellegvárra irányultak. Kijavították a lőréseket, az ablakok és ajtók beomlott részeit téglával pótolták, így mentették meg a pusztulástól a vár még megmaradt legrégebbi épületrészeit.
A vármúzeum ötlete az 1940-es évek elején vetődött fel először. König Kelemen, ferences rendi szerzetes várbizottságot alapított, s megkezdte az intézmény megalapításához szükséges pénzadományok gyűjtését.
A folytatásra a hetvenes évekig kellett várni. Ekkor kezdték el a széles körű felújítást. Ám a kellő szakmai hozzáértést sok esetben mellőzték. A középkori épület megmaradt falrészeinek helyreállításához korabeli kötőanyag helyett kemény cement habarcsot használtak. Ez több falszakaszon nagyobb kárt okozott a puha vulkanikus eredetű kövezetben.
A felújítási munkálatok következő fázisa csupán az ezredfordulót követően következhetett. Ekkor már állami és uniós pályázati forrásokból valósították meg a szakmai tatarozást.
A Bebek-torony öt szintjén a vár történelmét mutatja be, emellett a régészeti leleteknek és a kulturális hagyatéknak is otthont ad. Az állandó kiállítás mellett a legfelső szinten időszaki tárlatokat szerveznek. A vár alsó részén szabadtéri színpadot alakítottak ki, a várhegy tövében rendezvényeket tartanak.
Az egyik legjelentősebb a Palóc Húsvét, mikor a környező települések mellett távoli vidékekről érkezők is megcsodálják a romokban is pompázatos füleki várat.
A felújítási munkálatok a vármúzeum megnyitását követően is folytatódtak. Kisebb- nagyobb pályázatok által fokozatosan tisztítják meg az egyes belső várudvarokat, építik vissza a várfalakat, erősítik meg a fellegvár megmaradt bástyáit.
Fülek önkormányzata jelenleg egy nagyobb volumenű pályázat beadását tervezi – olvashatjuk a város szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében. A több mint 400 ezer eurós pályázat a középső vár és a fellegvár részeinek helyreállítására irányul.
A projekt keretén belül újra kellene fugázni a Perényi- és Bebek-torony közötti déli várfalat is, amely a nedvesség által hosszú ideje erodálódik. A vár középső részében ezen kívül a fából készült pódium felújítása, valamint a Bebek-torony 5. emeletén az időleges kiállításokat szolgáló új raktárhelyiség kialakítása is szerepel a tervekben.
A fellegvárban tervezett munkák két területre összpontosulnak. Az elsőt a vár legrégibb részének falmaradványai jelentik. Ezek Szlovákia-szerte ritkaságszámba menők, mert román kori faragott kváderkövekből épültek. Beavatkozásra vár a 16. századi őrtorony, az ún. Hajdútorony is a román kori vár egykori kapujával. A pályázat sikeressége esetén a munkálatok a 2020-as és 2021-es évben folynának. Az önkormányzat több mint 400 ezer eurót kér majd a felújításra a minisztériumtól, amelyhez öt százalékos önrészt biztosít.
A füleki vár romként is méltón hirdeti elődeink bátor kitartását, hősies viselkedését és hazaszeretetét.
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
