A francia igazságszolgáltatás nem engedélyezte szerdán a Vörös Brigádok egykori olasz terrorszervezet azon tíz tagjának kiadását Olaszországnak, akiket az 1970-80-as években elkövetett terrorcselekményekért már elítéltek Olaszországban. Az ügy negyven éve mérgezi a két ország kapcsolatát.
Olaszország kérése eredetileg kétszáz emberre vonatkozott, közülük tíz ember átadásáról az igazságszolgáltatásnak személyesen Emmanuel Macron államfő döntött 2021 áprilisában. Az Elysée-palota akkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az elnöki döntés szigorúan követi a Francois Mitterrand néhai szocialista államfő által bevezetett francia doktrínát, amely menedéket biztosít a Vörös Brigádok volt tagjainak, kivéve, ha vér tapad a kezükhöz.
A párizsi fellebbviteli bíróság az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. és 8. cikkelye alapján a családi és magánélet joga, valamint az igazságos perhez való jog tiszteletben tartására hivatkozva nem járult hozzá az egykori terroristák kiadásához.
„Ez a jogok, a humanizmus és az igazságszolgáltatás jogának győzelme az államérdekkel szemben” – jelentette ki Irene Terrel, aki a tízből hét vádlott ügyvédje. Jean-Louis Chalanset, aki Enzo Calvittit képviseli, úgy vélte, hogy amikor Emmanuel Macron tavaly elrendelte a tíz ember letartóztatását, „elárulta az adott szót”, s „egyáltalán nem volt ismerete arról, hogy mi az hogy amnesztia”.
Olaszország évek óta kérte Franciaországtól a szélsőbaloldali terroristák kiadatását. Azokról van szó, akik az egykori Vörös Brigádok terrorszervezet tagjaiként 1968 és 1982 között erőszakos akciókat és véres merényleteket követtek el, majd a szomszédos Franciaországba menekültek. Az elmúlt negyven évben azonban Franciaország csak két kiadatási kérelmet fogadott el, Jacques Chirac elnöksége idején: 1995-ben Paolo Persichettiét, akit 2002-ben adtak ki Olaszországnak, majd 2004-ben Cesare Battistiét, aki az 1990-es évek óta élt francia földön, de aztán onnan is elmenekült. Végül Bolíviában tartóztatták le, és három évvel ezelőtt adták ki
Olaszországnak.
A francia elnöki hivatal szerint a tíz név kiválasztása „több hónapos, jelentős kétoldalú előkészítő munka eredménye volt, amely a legsúlyosabb bűncselekményekre koncentrált”. Az őrizetbe vettek között van a többi között Giorgio Pietrostefani, a Lotta Continua nevű, szélsőbaloldali szervezet egyik alapítója, akit távollétében 22 év börtönre ítéltek, az 1968-ban elkövetett rendőrgyilkosságért életfogytiglanra ítélt Narciso Manenti, továbbá Roberta Capelli, Enzo Calvitti, Giovanni Alimonti és Sergio Tornaghi, valamint Maurizio Di Marzio, Luigi Bergamin és Raffaele Ventura.
A március 23. és június 15. között rendezett meghallgatásokon az egykori terroristák valamennyien elmondták, hogy mi történt velük az elmúlt negyven évben Franciaországban. Mindannyian úgy vélték, hogy védelmet élveznek a Mitterrand-doktrína alapján.
Rémy Heitz, a fellebbviteli bíróság főügyésze közleményében jelezte: elképzelhető, hogy a döntés ellen fellebbeznek a semmítőszék előtt.
„A francia igazságszolgáltatás szuverén döntést hozott, és az igazságügyi minisztérium nem kommentálja azt” – jelezte a tárca az AFP hírügynökségnek, kiemelve, hogy a francia és az olasz hatóságok között kölcsönös a magas fokú bizalom, s mindketten osztják a jogállamiság koncepcióját.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
